Ki gyújtotta fel az alexandriai könyvtárat?

Ki gyújtotta fel az alexandriai könyvtárat?

Az ókori világ leghatalmasabb könyvtárában százezernél is több tekercset őriztek. Felbecsülhetetlen tudás összpontosult tehát az alexandriai Muszeion polcain, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mikor és hogy ért véget az intézmény története.

vn | 2024. szeptember 17. |

Az alexandriai könyvtárnak az egész ókori világ a csodájára járt. A Muszeionnak, vagyis a múzsák csarnokának is nevezett intézményben addig különböző szentélyekben és kisebb könyvtárakban őrzött tekercset gyűjtöttek össze.

Az I. Ptolemaiosz által alapított könyvtár elsődleges feladata a kéziratok megőrzése mellett a Muszeionban tevékenykedő tudósok munkájának segítése volt.

Minden tekercsről készüljön másolat

Az állomány III. Ptolemaiosz uralkodása idején jelentősen gyarapodott. A fáraó nevéhez fűződik ugyanis az a rendelet, mely szerint minden, a város kikötőjébe érkező hajót át kellett kutatni és mindegyik, a fedélzetükön talált könyvről másolatot kellett készíteni a könyvtár számára.

A Muszeionban főként görög nyelvű tekercseket őriztek. Ugyan más népek rituális szövegei, mítoszai is megtalálhatók voltak itt, ám ezeket rendszerint lefordították görögre. A tudósok azt valószínűsítik,

hogy ennek köszönhető az első görög nyelvű Ószövetség, a Septuaginta elkészülte.

Ám hosszú működést követően az intézmény dicstelen véget ért, ugyanis a lángok martaléka lett. A kérdés csak az, hogy ki felelős a hírhedt tűzesetért?

Caesar tette volna?

A XIII. Ptolemaiosz ellen viselt háborúja során egy alkalommal szárazföldön és tengeren is körülzárták Alexandriában Julius Caesar csapatait.

Menekülése érdekében Caesar a város flottájának felgyújtására adott parancsot. A stratégia bevált, a lángok viszont átterjedtek a városra, és amint arról Plutarkhosz megemlékezett,

ennek következtében veszett oda Alexandria könyvtára is.

Valóban elpusztult az Alexandriai Könyvtár?

De a Kr. e. 48-ban történt tűzeset után tényleg nem maradt Alexandriában könyvtár? Egyes kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy Marcus Antonius állítólag kétszázezer tekerccsel kedveskedett nászajándékként Kleopátrának. Márpedig ez azután történt, hogy Caesar lángba borította Alexandriát. Mivel valahol tárolni kellett az iratokat, a logika azt diktálja, hogy működnie kellett a városban könyvtárnak.

Persze ez lehetett éppenséggel a Serapeum néven ismert „fiókkönyvtár” is. A Serapeum valójában egy templom volt, ahol azok a tekercsek kaptak helyet, amelyek nem fértek el a „nagy” könyvtár termeiben,

vagyis afféle raktárként kell elképzelnünk.

Szóval, ha nem is az eredeti helyén, és nem is akkora állománnyal, mint azelőtt, de nem zárhatjuk ki teljes egészében, hogy Alexandriának Caesar hadjáratát követően is volt könyvtára.

A keresztények a ludasok?

Egyes források a kereszténység államvallássá tételével hozzák kapcsolatba az alexandriai könyvtár végleges pusztulását.

Theodosius császár, aki a kereszténységet a Római Birodalom hivatalos vallásává tette a 4. század végén, 391-ben rendeletet adott ki, amely megtiltotta, hogy Alexandriában pogány isteneket tiszteljenek. Ez magában foglalta azt is, hogy le kell rombolni minden templomot, ahol pogány istenségeknek mutatnak be áldozatot. A császár parancsa nyomán Alexandria püspöke,

Theophilus komoly támadást intézett a Serapeum ellen.

Egyes források szerint akkoriban az épület már nem könyvtárként működött, Aphthonius azonban, aki nem sokkal a császári rendelet előtt járt ott, művében arról írt, hogy a templom oszlopcsarnokának egyik felén tanulószobákat rendeztek be. Ez pedig könyvek, iratok jelenlétét feltételezi.

Az arab hódítás

Tartja magát egy harmadik hagyomány is. A Kr. u. 7. században tudniillik a muszlimok szállták meg Egyiptomot. Egyes, a 13. századból származó arab források szerint pedig az arab hódítók gyújtották fel Alexandria könyvárát.

A muszlim tradíció az intézmény elpusztítását I. Omár rendeletéhez köti. A kalifa annak idején úgy fogalmazott, hogy amennyiben a könyvtár tekercseinek tartalma összhangban van a Korán tanításával, akkor nincs rájuk szükség. Akkor pedig, ha azokkal ellentétes, még kevésbé indokolt, hogy fennmaradjanak.

A kalifa döntése nem mondható épp salamoninak. Sokkal inkább ahhoz hasonlítható, ahogy a város névadója, Nagy Sándor átvágta a gordiuszi csomót.

Forrás: Greek Reporter

Nyitókép: Flickr

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Mi köze az ókor legnagyobb könyvtárának Nagy Sándorhoz és a tengeri szörnyekhez?

Nagy Sándor alakjához számos legenda fűződik. És mivel a makedón uralkodó nem csak szárazföldön hadakozott, feljegyeztek több olyan esetet is, amikor tengeri szörnyekkel találkozott. Az egyik Alexandria alapításával kapcsolatos.

...

Gordianus Nagy Sándor szarkofágját keresi az új Saylor-regényben

...

Caesar és bandája kolosszális történeteket mesélnek az ókori Rómáról

Olvass!
...

Leszbikus vámpírtörténettel tér vissza V. E. Schwab – Olvass bele!

Ez egy történet az éhségről.

...

Az űrben pár centire van a halál, mégis csodálatos a látvány - Olvass bele Samantha Harvey Booker-díjas regényébe!

A kötet 2024-ben elnyerte a Booker díjat, hamarosan magyarul is olvasható lesz.

...

A varázsvilágban nincs szükség mobiltelefonra: Olvass bele M. Kácsor Zoltán új könyvébe!

Az ötezer éves átok három kamaszról szól, akik egy másik világba kerülnek.

SZÓRAKOZÁS
...

Ez Shakespeare legnagyobb drámája: megrendítő előzetest kapott a Hamnet

A történet nem a bárd sikeres éveire, hanem a kevésbé ismert fiatalkorára koncentrál.

...

A Trainspotting írója bedrogozza magát a róla szóló dokumentumfilmben

Irvine Welsh egy dokumentumfilmben mesél arról, hogyan lett egy alig ismert íróból világsztár. 

...

Michael Mann forgatja a Szemtől szemben folytatását

Ki tér vissza vajon az eredeti stábból?

Ott Anna: Amikor az ember szülővé válik, élesen újraéli a gyerekkorát

Ott Anna: Amikor az ember szülővé válik, élesen újraéli a gyerekkorát

Megérkezett a Margó Könyvek podcast második része, melynek vendége ezúttal Ott Anna volt.

Szerzőink

Bakó Sára
Bakó Sára

„Szerinted jó apa leszek?” – metoo-sztori, szellemnagyi és lelkizés Breier Ádám első regényében

Horányi Hanna Zelma
Horányi Hanna Zelma

10 író, aki már az első könyvével berobbant