Han Kang, a 2024-es irodalmi Nobel-díjas dél-koreai író harmadik magyarul megjelent regényét, a Görög leckéket, november 27-én mutatták be a Turbina Kulturális Központban, az este házigazdája a Jelenkor Kiadó és Koreai Kulturális Központ volt. A bemutatón Ott Anna kérdezte Sárközy Bencét, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatóját, valamint Dr. Jin Kyoung Ae műfordítót, az ELTE Koreai Tanszékének oktatóját. Han Kang eddig megjelent regényeiből pedig Hámori Gabriella színművész olvasott fel részleteket.
Vacsora közben jött a hír: Nobel-díjat kapott
Ahogy világszerte sokan, úgy Han Kangot is meglepődött, hogy a Svéd Akadémia idén neki ítélte az irodalmi Nobel-díjat „az olvasót a történelmi traumákkal szembesítő, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív, költői prózájáért.” Ezzel ő lett az első dél-koreai szerző, és az első ázsiai írónő, aki elnyerte ezt a rangos elismerést, valamint a díj történetének mindössze tizennyolcadik női kitüntetettje.
A szerző egy teljesen átlagos napon szerzett tudomást az elismerésről:
a napot pihenéssel töltötte, olvasott, sétált, majd éppen otthon vacsorázott a fiával, amikor felhívták, hogy közöljék vele a hírt.
A hírekből ennyit tudunk, de Sárközy Bence elmesélte, hogy az apja adott egy interjút, arról, hogy úgy döntött, hogy az ukrán és a közel-keleti háború miatt a szerző lemondta a sajtótájékoztatókat, amelyek Kang szerint sokkal fajsúlyosabb események a díjazásnál.
Dr. Jin Kyoung Ae szerint a legutóbbi két kötete, a Nemes teremtmények és Nem szakítunk el című regénye, amelyet jövőre magyarul is olvashatunk a 20. századi Koreában történt tragikus eseményeket beszélnek el.
A kvangdzsui mészárlás hatása
A jövőre érkező regény az 1948–1949-es történéseket dolgozza fel, hasonlóan, mint a Nemes teremtmények, ami 1980 májusában játszódik Dél-Koreában, Kvangdzsuban, ahol a diákok a diktatúra ellen tüntetnek. A hatalom válaszul szükségállapotot hirdet, a hadsereget az utcákra küldi, és a katonák több száz fiatalt gyilkolnak meg. A diákok, köztük mindössze tizennégy-tizenöt éves gimnazisták, összegyűjtik elesett társaik holttestét, hogy azonosítsák és méltó módon eltemessék őket. Ebből a tragédiából bontakozik ki az áldozatok, a gyászoló túlélők és a diktatórikus rezsim története.
Sárközy Bence elmondta, hogy ezekben a művekben többek között az is közös pont, hogy a cenzori hivatal kicenzúrázta a lázongásokról szóló fejezeteket és sokáig a koreai olvasók egyáltalán nem jutottak információhoz ezekről az eseményekről, sőt sokáig még beszélni sem lehetett róla. Han Kang mindkét kötetbe beemeli ezeket a témákat a koreai kortárs irodalomba.
Az már csak plusz érdekesség, hogy a szerző szülővárosa Kvangdzsuban, ahonnan
tízéves korában a családjával a fővárosba, Szöulba költöztek, csupán négy hónappal a vérbe fojtott kvangdzsui diáktüntetés előtt,
amikor a kivezényelt hadsereg (ami nagyrészt olyan katonákból állt, akik Vietnámban gyakorlatoztak) középiskolás diákokat gyilkolt meg és amiről Han Kang csak később, tizenkét évesen, véletlenül szerzett tudomást: ez a korai, megrázó élmény kihatott az irodalmára, és többek között ez ihlette később a Nemes teremtmények című regényét is, ami a kvangdzsui mészárlás kegyetlen részleteit tárja az olvasók elé, megrázó líraisággal és radikális elbeszélői megoldásokkal. A regény a koreai történelem e sötét fejezetét nemcsak bemutatja, hanem az események utóhatásaival is foglalkozik: a túlélők megbélyegzésével és a hatóságok által elhallgatott igazságokkal.
A szerző sorsa talán már ekkor eldőlt, Han Kang tudta, hogy fontos témákról akar beszélni úgy, ahogy korábban nem lehetett. Az út egész jól ki volt kövezve előtte, ugyanis édesapja is regényíró, később bátyja is ezt az utat követte. A család anyagi nehézségekkel küzdött, gyakran költöztek.
A Növényevő sikere
Sárközy Bence szerint a koreai és a magyar irodalom annyiban hasonlít, hogy mivel mindkét nyelv kivételesen egyedi,
különlegesen jó műfordító kell ahhoz, hogy a külföldi piacon is sikert arassanak ezek a könyvek.
Han Kangnak ebben szerencséje volt, mivel angol ügynöke, aki ráadásul a szintén Nobel-díjas szerző, Olga Tokarczukot is képviseli, és amikor egy neves angolszász ügynökség foglalkozik egy külföldi szerzővel a világ figyelme sokkal jobban a szerző felé fordul. A Növényevő fordítása sokáig vitatott volt, de a kiadó igazgatója kiemelte: egy jó könyvről akkor is érezhető, hogy jó, ha a fordítás gyenge.
A Növényevő, egy traumatizált nő belső világát mutatja be, aki úgy dönt, felhagy a húsevéssel, hogy elszakadjon a társadalmi normáktól és saját testétől. A három nézőpontból elbeszélt történetben a főszereplő, Jonghje, soha nem kap saját hangot, csak mások szemén keresztül válik láthatóvá. Han Kang itt is mesterien ötvözi a realizmust a szürrealizmussal, miközben az emberi test és lélek határvonalait feszegeti. A könyv nemcsak irodalmi értékei miatt emlékezetes: 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Booker-díjat, maga mögé utasítva olyan írókat, mint Orhan Pamuk és Elena Ferrante.
Súlyos témák Han Kang műveiben
Dr. Jin Kyoung Ae szerint Han Kang írásai nem könnyű olvasmányok, hiszen műveiben súlyos témákat tár fel: kudarcos emberi kapcsolatokat, félreértéseket, boldogtalanságot, gyászt, testi-lelki szenvedést, valamint személyes és kollektív traumákat. Gyakran foglalkozik a közelmúlt véres eseményeivel és a dél-koreai társadalom árnyoldalaival is.
Nincs ez máshogy az idén megjelent Görög leckékben sem, amely lírai, érzékeny történet, amely két magányos ember gyógyulásának folyamatát ábrázolja. A regény középpontjában egy szöuli ógörög órákon zajló kapcsolat áll.
Egy férfi ógörög szavakat ír a táblára, miközben gondosan rejti, hogy alig lát már valamit: egy örökletes betegség következtében hamarosan teljesen megvakul.
Egy fiatal nő figyelmesen jegyzetel, ám senki sem sejti, hogy képtelen beszélni: az édesanyja elvesztése és a kisfia feletti felügyeleti jog megtagadása miatt mély fájdalmában elnémult. Mindketten azért járnak ebbe a szöuli tanterembe, hogy vigaszt találjanak egy holt nyelv szépségében. Az ógörög szavak azonban nemcsak a túléléshez nyújtanak kapaszkodót számukra, hanem fokozatosan közelebb is hozzák őket egymáshoz – talán segítve abban, hogy újra megtalálják a hangot és a fényt az életükben.
Han Kang ebben a művében is az emberi lét legfontosabb kérdéseit kutatja: hogyan viseljük el a veszteségeket, hogyan tudjuk kifejezni magunkat szóval vagy szó nélkül, és képesek vagyunk-e valódi kapcsolódásra?
Szinte minden bizonnyal hasonlóan mély történetet várhatunk a szerző jövőre magyarul is megjelenő, új regényében is.
Fotó: Koreai Kulturális Központ, Kaiser Ákos
