Graham Moore: Szeszélyes módon büntetünk bizonyos bűntényeket, míg másokat meg nem

Graham Moore: Szeszélyes módon büntetünk bizonyos bűntényeket, míg másokat meg nem

Graham Moore nevét akkor ismerhette meg a világ, amikor a Kódjátszma megkapta a legjobb adaptált forgatókönyvért járó Oscar-díjat. Azóta már több regénnyel is bizonyította, hogy nem egyszeri csodáról van szó esetében, hanem napjaink egyik legfigyelemreméltóbb kortárs populáris regényíróját tisztelhetjük személyében. Az ősszel megjelent, elképesztően fordulatos Bűnösök című regénye kapcsán kérdeztük az írót a könyv alapján készülő sorozatról, a munkájában rejlő kihívásokról, valamint a könyvben is fontos szerepet játszó igazságszolgáltatási rendszerről.

Laki Péter | 2020. december 19. |

Ügyvéd családból jön, szóval érthető a jogi témák iránti vonzalma. A hétköznapjainkban sokak számára unalmasak a jogi csatározások, vagy szabályok, törvények közt turkálni. Vagy egyáltalán értelmezni jogszabályok szövegét. Mégis iszonyú izgalmas dolgok születnek belőlük regényekben, filmekben amiket sokan szeretnek. Miért lehet ez?

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy lenyűgöző fikciós alkotás – így nyilván egy jó krimi is – elsősorban a legizgalmasabb, legdrámaibb eseményekre koncentrál, bármilyen területről is szól. Ha teszem azt vadászrepülő pilóta vagy, a legtöbb napod akkor is unalmas. Csak az van, hogy a drámai napok nagyon drámaiak. Ugyanez igaz a büntetőjogi ügyvédekre: a legtöbb nap unalmas, de ha a dolgok beindulnak, az termékeny talajnak bizonyul egy regényhez.

GRAHAM MOORE
Bűnösök
Ford.: Orosz Anna, Agave, 2020, 353 oldal
Graham Moore: Bűnösök

 Az éjszaka fénye és a Kódjátszma Oscar-díjas forgatókönyve valós személyeket felvonultató, konkrét események feldolgozásai, míg a Bűnösök teljesen a fikció szüleménye. Melyik a nehezebb: egy eredeti fikciót megírni, vagy valós eseményeket feldolgozni?

Számomra az alapoktól felépíteni egy eredeti sztorit elmondhatatlanul nehezebb, mint valós eseményekből dolgozni. A történelmi alkotások során a legnagyobb csalás, vagy segítség, amit alkalmazhatok, hogy úgy tekintek az elmesélt sztorira, mintha valaki már megírta volna helyettem az első kéziratot. Nekem csak annyi a dolgom, hogy kigyomlálom az unalmas részeket, és picit csinosítgatom a történetmesélés ívét. Ha pedig elakadnék, és az üres lapot bámulom azon töprengve, hogy mi is következzen, akkor azt a kérdést is feltehetem, hogy valójában mi történt ezután?

Na, ez a luxus nem adatott meg, amikor a Bűnösöket írtam.

Ugyanakkor a kutatómunka ebben a könyvben is kulcsfontosságú volt. A regényben megjelenő összes bűntény egy valós gyilkossági ügyből származik. Minden helyszín valós, és vagy jártam is ott, vagy csak fotókat találtam róluk. Részben pedig minden egyes szereplő létező személyen alapszik, és az összes jogi részt alaposan átvizsgálták valódi jogászok is.

Mennyiben volt eltérő Az éjszaka fénye és a Bűnösök során végzett kutatómunka?

Mivel az első két regényem történelminek tekinthető és igaz sztorik szilárd alapjaira épülnek, így azt gondolom, hogy minden esetben a munkamódszerem lényeges része a kutatás, még a teljesen fiktív Bűnösök esetében is.

Ahogy építettem fel a történetet, hónapokat töltöttem valódi bűntények, valódi esküdtszékek és valós jogi eljárások vizsgálatával.

Különböző ügyekből, innen is, onnan is csíptem kis darabkákat, hogy aztán összeolvasztva őket megszülessen a saját sztorim. Viszont a folyamatban az egyik legnagyobb különbség, amit először észre sem vettem, az  volt, hogy rájöttem: a Bűnösök Los Angeles-ben játszódik. Hé, hiszen én is Los Angelesben élek! Esküszöm, a könyv felénél jártam, amikor realizálódott bennem, hogy életemben először olyasmiről írok, ami a lakhelyemen játszódik! Ha meg akartam tudni, hogy valami hogy néz ki, beülhettem a kocsimba és odavezethettem, hogy a saját szememmel győződjek meg róla ahelyett, hogy fotókat kéne előtúrnom. 

Mi volt a fő inspirációforrás a Bűnösök megírásához?

2008 tavaszán egy gyilkossági kísérlet tárgyalásán voltam az esküdtszék tagja.

Kéthétnyi kihallgatás és kétnapi embert próbáló mérlegelés után, névtelenül tizenegy társammal együtt az alperes bűnösségére szavaztunk. Csak később tudtam meg, hogy a bíró életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki a vádlottra. Ebben a pillanatban is a börtönben ül egy ember, mert én arra szavaztam, hogy oda kerüljön. Úgy gondolom, sőt, biztos vagyok benne, hogy igazunk volt. És mégsem tudok szabadulni a gondolattól, amikor éjszaka álmatlanul forgolódok, hogy mi van, ha tévedtünk?

A regény megírásával kísérletet tettem arra, hogy végre belenyugodjak a majd’ 13 évvel ezelőtt történtekbe. A könyvben bemutatott ügy kitaláció ugyan, de sok karakter azokon az embereken alapszik, akikkel az esküdtszéken találkoztam, és az incidensek nagy része is az ott tapasztaltak felnagyított verziói. 

Maya azért is lehet különösen érdekes karakter, mert ügyvédként a másik oldalról tapasztalhatja meg az igazságszolgáltatási rendszert (és korábban esküdt is volt). Tudatos döntés volt, hogy ügyvéd legyen a főszereplő, vagy írás közben volt-e irányváltás?

Igen, a kezdetektől fogva ügyvédként képzeltem el. Az érdekelt leginkább, hogy egy ilyen teljesen személyiségformáló esemény, mint részt venni egy esküdtszékben, miként változtatja meg az egész életpályáját. Maya a könyv elején folyton azt mondogatja, hogy már túl van a történteken, de szerintem nyilvánvalóan hazudik magának. Az esküdtszékben való részvétele után úgy dönt, ügyvéd lesz. De nem csak akármilyen ügyvéd, hanem bűnügyi védőügyvéd. Ugyanabban az épületben dolgozik, ahol az ominózus tárgyalás folyt. Sosem lépett túl ezen az eseményen, akármit is állítson. 

És ez iszonyúan érdekes volt számomra: hogy egy ilyen véletlenszerű esemény, mint hogy behívnak esküdtnek, örökre megváltoztassa az ember életét. 

A regény rengeteg problémára rámutat az amerikai igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban. Ön szerint mi a legnagyobb baj ezzel a rendszerrel?

Szerintem a legnagyobb probléma, ahogy a könyvben is látjuk, hogy

 társadalomi szinten milyen szeszélyes módon büntetünk bizonyos bűntényeket, míg másokat meg nem.

Mindenki naponta követ el apróbb bűnöket. Túl gyorsan hajtunk, helytelenül töltünk ki kormányzati formanyomtatványokat, kölcsönveszünk egy barátunk vényre felírt gyógyszeréből. És semmi sem történik. De ha valaki szegény háttérből érkezve követ el hasonlót, akkor nagyobb valószínűséggel találja magát bíróságon, börtönben, vagy még rosszabb helyzetben. Az Egyesült Államokban pár éve volt egy elhíresült ügy, amikor is egy Eric Garner nevű férfi megfulladt a New York-i rendőrség intézkedése közben. Pedig nem állt ellen az intézkedő rendőröknek. A legtöbb megjegyzés az üggyel kapcsolatban a rendőri túlkapásról, az intézkedés közbeni túlzott erőszakról szólt, de szerintem ez épp annyira borzasztó dolog, mint amiért valójában letartóztatták: szálanként árult cigarettát az utcán. Kétségtelen, csomagolatlan cigit egyesével árulni az utcán illegális. Micsoda ostoba, jelentéktelen kis bűntett! Ezt az embert egy semmiségért tartóztatták le – és végül az életét is elvesztette. Kész őrület! Eközben, éppen múlt éjjel a feleségem nem tudott aludni, úgyhogy adtam neki a receptre felírt altatómból. Ez is törvénybe ütköző. Éppen annyira, mint amit Eric Garner csinált. És az ellentmondásosság, hogy kinek a tettét büntetjük, és kiét hagyjuk figyelmen kívül, az mélyen gyökerezik. 

A Bűnösökből a Hulu készít sorozatot. Hogy áll jelenleg ez a projekt? Milyen mértékben veszi ki magát a munkából?

Jelenleg a forgatókönyvön dolgozom. Nagyon érdekes, ahogy egy új megközelítésből kell tévére adaptálnom a történetet. A könyv egy nagyon sajátos kronológiai elrendezést használ. 25 fejezetből áll, amiből 13 a jelenben követi Maya nézőpontját, 12 pedig a múltban az esküdtekét. Na, ennek a struktúrának filmen nem sok értelme lenne. Szóval az adaptáció első lépéseként egy új elrendezési sémát kellett találnom. Elbűvölő volt kitalálni, hogy hogyan meséljem el ugyanazt a sztorit másként.   

Lehet-e már tudni valamit a következő könyvéről? 

Nincs még semmi nyilvános, de két különböző könyv felvázolásába már belekezdtem. Meglátjuk, melyik lesz kész hamarabb. Az egyik egy nagyon is kutatáshangsúlyos történelmi darab, mint Az éjszaka fénye. A másik pedig egy kortárs történet, amit egy velem megesett, elég furcsa eset inspirált, csakúgy, mint a Bűnösök esetében. Kicsit olyan, mintha csak ebben a két módban tudnék működni: a valós, történelmi sztorikban, mint Az éjszaka fénye és a Kódjátszma, valamint a kortárs fikció, mint a Bűnösök. Elég szerencsésnek érzem magam, hogy évről évre oda-vissza ugrálhatok ezek között. 

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Azonos-e a valóság felderítése az igazságszolgáltatással?

Graham Moore új regényében jobban beleveti magát a tárgyalótermek bonyolult világába, mint tette azt Az éjszaka fényében. A végeredmény pedig egy klasszikus alapokra építkező, pattanásig feszült, rejtélyek tömkelegét felvonultató krimi, ami egy jókorát csavar az alaphelyzeten és a feloldáson is.

...
Beleolvasó

A tárgyalóteremben az igazság néha különösen rossz védelem

Graham Moore egy olyan „ki tette?” típusú krimit alkotott, ami mindamellett, hogy fontos témákat boncolgat a törvény, igazságosság, lelkiismeret és rasszizmus tengelyén, veszettül szórakoztató is - írtuk kritikánkban a Bűnösökről. Olvass bele!

...
Kritika

Thomas Edisont a saját fegyverével győzték le az áramháborúban

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Ottlik-másolattal és fantasztikus családi fotókkal érkezik az Esterházy-különszám!

...
Hírek

Törőcsik és Pilinszky - Csak úgy lettek egymás életében

...
Hírek

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

...
Hírek

David Attenborough elmeséli, mi történt a természettel, míg mi karanténban ültünk

...
Hírek

Bookline: Orvos-Tóth, Kepes és Matthew McConaughey a top3-ban

...
Hírek

Jól halad az Esterházy-könyvek feldolgozása

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

...
Hírek

Egy felmérés szerint a többség nem ért egyet Tóth Krisztinával Az arany ember ügyében

...
Hírek

Meghalt Törőcsik Mari

A háromszoros Kossuth-díjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésző,  érdemes és kiváló művész a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja volt. Nyolcvanöt évesen, egy hónapja került kórházba.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

Szabó T. Anna: Ady tanított meg arra, mennyire változhatatlan a halál

...
Benedek Márton

Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában

...
Babarczy Eszter

Babarczy Eszter: Tündérruha (22500 Ft)

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Halász Rita

Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Halász Rita (Mély levegő) válaszolt.