„Az igehirdetésnek nagyon különböző formái vannak. Igehirdetés az is, amikor egy épületet használunk, igehirdetés az is, amikor azon gondolkodunk, hogy egy olyan épületben mi minden legyen, amit az egyház használ, és igehirdetés az is, amikor Esterházy Péter és Gitta könyvtárát ebben a helyiségben elhelyezzük” – mondta Prőhle Gergely tegnap az Magyarországi Evangélikus Egyház Szentkirályi utcai székházában, ahol a magyar kultúra napja alkalmából felavatták az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat. Az országos felügyelő úgy mutatta be az új könyvtárat, mint ami fontos találkozási pont lesz a jövőben.
Prőhle mesélt arról a szellemi környezetről is, amibe az Esterházy-könyvek kerültek: a Francsek Imre építész tervei alapján 1906-ban elkészült épületrészről, az udvaron álló Luther-szoborról és az előtte fekvő járólapról, amelyen – megelőlegezve a könyvtár a létrejöttét – Luther mellett egy Esterházy-idézet is helyet kapott, a Podmaniczky-Degenfeld különgyűjteményről és a Balassa-kódexről, amelyet szintén az Evangélikus Országos Gyűjteményben őriznek. Elmondta, hogy a könyvtár avatását a magyar kultúra napjához, a Himnusz születésnapjához kapcsolódva tűzték ki, hiszen egy nagy magyar író hagyatéka helyeződik el most.
Milyen könyvtára volt Esterházy Péternek? Vajon felfedezhető-e kapcsolat az írásaiban rejlő sűrű intertextuális háló és az általa birtokolt, forgatott könyvek között? Milyen magyar és világirodalmi kötetek sorakoztak a polcán, és milyen írók dedikálták neki a könyveiket? Utánajártunk, hogy milyen lesz az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár, és milyen kincsekre bukkanhatunk majd benne.
A Könyves Magazin, a Magvető Kiadó támogatásával május végén egyszeri és megismételhetetlen kiadványt jelentetett meg az öt éve elhunyt Esterházy Péterről, valamint szellemi és kulturális hagyatékáról. A magazint itt tudod megrendelni.
Tovább olvasok
Fekete Péter kulturáért felelős államtitkár azzal kezdte a beszédét, hogy minden könyvtár egyfajta szentély, elmúlt korok szöveges lenyomata. Egy személyes könyvtár azonban mindig intim dolog, megmutatja, hogy valaki milyen könyveket raktározott el, és milyen könyveket kapott ajándékba. Ha egy közkönyvtár olyan, mint egy köztemplom, akkor a magánkönyvtár olyan, mint egy házi oltár, utóbbiba idegenek ritkán léphetnek be. Egy magánkönyvtár került most a köz elé – folytatta a gondolatmenetet, hozzátéve, hogy most mi is kézbe vehetjük a könyveket, megnézhetjük, miről árulkodnak. Beszélt arról is, hogy bár Esterházy Péter megosztó személyiség volt, az vitathatatlan, hogy évtizedeken keresztül középpontja volt a magyar irodalomnak, ahogy az is, hogy szenvedélyes olvasó és nagy könyvtárépítő is volt: négyszáz doboznyi, több mint tizenkétezer könyve volt. A bennük található emléknyomok – például a Szabó Magdától, Temesi Ferenctől vagy Csoóri Sándortól származó dedikációk – szerinte árnyalhatják az eddigi ismereteinket az íróról. Végezetül egy focilabdát vett elő és mutatott meg a közönségnek, amelyet 2016-ban, Esterházy Péter halálakor helyezett el valaki a Petőfi Irodalmi Múzeum előtt, ahol gyertyagyújtással emlékeztek az íróra, és amelyet a múzeum dolgozói megőriztek.
- 2019. október 29. – Az Esterházy család a Magyarországi Evangélikus Egyháznak ajándékozza az EPG Könyvtárat
- 2020. február 8. – Az EPG Könyvtár becsomagolása és átszállítása az Északi Evangélikus Egyházkerület székházába
- 2020. április 14. – Esterházy Péter 70 éves születésnapján a MEE hivatalosan bejelenti az ajándékozást
- 2020. június 15. – Megkezdődött az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár anyagának feldolgozása
- 2020. június 16. – Megjelent az Olvasókhoz szóló felhívás
- 2020. július 31. - Az EPG Könyvtár több mint 1.700 kötete megtekinthető már az adatbázisban
- 2021. március 15. – Az EPG Könyvtár mintegy 8.000 kötete bekerült már a könyvtári adatbázisba
- 2021. június 22. – Elkészült Esterházy Péter műveinek jegyzéke
- 2021. június 23. – Elkezdődött az EPG Könyvtárterem építése
- 2021. július 31. – Befejeződött az EPG Könyvtár katalogizálása
- 2021. október 4. – Felépült az EPG Könyvtár az Üllői út 24-ben
- 2022. január 21. – Az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár avatása
A kortárs írókat Kemény István képviselte a könyvtár avatásán, aki először nem Esterházy Péterről, hanem saját édesapjáról mesélt, aki az 1956-os forradalom idején fiatal medikusként a Szentkirályi utca és az Üllői út sarkán menekült meg egy golyózáportól. „Kedves közönség, így kerültem én ide” – mondta az író, akinek apját éppen annak az intézménynek a falai mentették meg annak idején, ahová most az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár került. „A káoszelméletek sejtelmes pillangója" idelenn a sarkon „lebbentette meg ártatlan szárnyait” – idézte Esterházyt, majd hozzátette, hogy ha most egy másik író állna a helyén, ez az avató akkor is megtörténne, ez a könyvtár akkor is megnyílna. Beszélt arról is, hogy nem emlékszik, volt-e ő annak idején vendég Esterházyéknál, látta-e ő a könyveket ott, eredeti élőhelyükön, Esterházy Péter és Gitta otthonában. Arra emlékszik csak, hogy mikor nem volt ott – idézte fel az esetet, amikor egyszer ajánlást kért Esterházytól, de az író azt a kertkapuban adta oda, mondván, nem hívja be kávéra, mert már elkezdett dolgozni. „Vendégszöveg az voltam egyszer, itt vagyok mögöttem a polcon” – mondta viccelődve. Kemény beszélt a friss könyvespolcok szagáról és arról is, hogy a könyvek most új életre keltek, megfiatalodtak, újrakezdték. Hogy a könyvespolc táj, ennyi könyvespolc egy teremben távoli hegyvidék, és most kaptunk egy új ismeretlen hegységet. Amiben hol ravasz, vicces, botrányos dedikációkat találunk, hol egy-egy lapok között felejtett levelet, hol pedig alkalmi könyvjelzőket. Azt mondta, valami méltót, valami nagyszerűt kéne csinálni itt a könyvtárban, ha lesznek középiskolai órák, a gimnazisták életet hoznak majd ide, és az élet méltó. „Talán még akkor is lesznek itt fiatalok, amikor otthon már nem is lesznek úgynevezett könyvek. De itt majd láthatnak. Esterházy Péter túl fogja élni a könyveket” – mondta. Kemény István végül elképzelte, milyen lenne ott aludni, Esterházy Péter és Gitta könyvei között. Méltó dolog lenne egy díj – mondta – íróknak vagy akár más művészeknek, gondolkodóknak. Ez a díj, vagy kitüntetés nem pénzzel járna, hanem egy ággyal, amit beállítanak középre a könyvtárba, természetesen egy olvasólámpával együtt – tette hozzá.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, a könyvek zöme ősszel beköltözött az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárba. A remények szerint már 2022 januárjában meg is nyílhat a könyvtár a Magyarországi Evangélikus Egyház székházában. Tegnap este a Gyűjteményi esték keretében egy beharangozó beszélgetéssel mutatták be az új teret. Esterházy Péterről és könyvtáráról Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a Magvető volt igazgatója, Jánossy Lajos, a Litera szerkesztője, Prőhle Gergely országos felügyelő és Fabinyi Tamás elnök-püspök beszélgetett. Az est online visszanézhető, a legfontosabb gondolatokat pontokba szedtük.
Tovább olvasok
Az avatás végén Fabiny Tamás elnök-püspök áldotta meg az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárat, aki videón jelentkezett be. Ő felidézte Esterházy Péterrel való levélváltásait, beszélt az író és az egyház viszonyáról és arról, hogy Esterházytól sokat tanulhatunk, például a kérdezés bátorságáról. Végezetül – ahogy ő fogalmazott – a magyar irodalom egyik legszebb imádságát idézte az Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változatból: „Gyáva a szívem. Az imák az Égben összeérnek. Uram. Valahogy már késő. Nem tudom rád bízni magam. Noha nem akarom csüggedten tudomásul venni - se magamat, se a bűnösségemet, se téged. De be se akarok csapni senkit. Legföljebb téged. Az ima a szív emlékezetének gyakori ébresztgetése. Gyakrabban kell emlékezni Istenre, mint ahogyan lélegzetet veszünk. Irgalom Atyja, ne hagyj el. Hogyan tovább? Erre várok tőled választ, mert ez az én kérdésem. Úgy szoktál válaszolni, hogy nem válaszolsz. Szépen tudsz hallgatni, Uram. Ha kérdezlek, hallgatsz, és ha már nincs több kérdés, az lesz az igazi válasz. Mégis most azt kérdem, mi végre. Ki vagy Te, Uram, és ki vagyok én? Tudom, rossz kérdés. Engedj látnom. Árva szívem holt erét töltsd meg, égi Jóság.”
- A kortárs magyar irodalom van legnagyobb számban jelen a könyvtárban, ezek főként ajándékozás révén kerülhettek Esterházy Péter tulajdonába, az ajánlások alapján ez jól követhető.
- Rengeteg verseskötet van a gyűjteményben, főként magyar költészetből van sok, kortárs és régi költőktől egyaránt vannak kötetek. Megtaláljuk többek közt Ágh István, Arany János, Faludy György, Byron, Rilke, Can Togay, Apollinaire vagy Rimbaud egyes köteteit is.
- A kortárs német szerzőktől rengeteg könyv van, ezekben kevesebb a dedikáció, így valószínűleg inkább vásárlás útján kerülhettek a család tulajdonába. Olyan szerzők könyveit találjuk meg például, mint Peter Handke, Ilma Rakusa vagy Ingo Schulze.
- Akadnak régebbi könyvek is, amelyek valószínűleg örökség útján kerülhettek a könyvtárba, ezek főként Esterházy Gitta családjától származnak. De találkoztak olyan kötetekkel is, amelyek az Esterházy család örökségéhez tartoznak. Itt elsősorban herceg Esterházy Pált, a Harmonia Caelestis szerzőjét kell megemlíteni, aki kifinomult ízlésű gyűjtő volt. Találtak olyan kötetet is, amelyet a nagyapának, Esterházy Móricnak dedikáltak, valamint Esterházy Mátyásnak is több könyve ott van a gyűjteményben, ezek főként tiszteletpéldányok, amelyeket olyan szerzők küldtek, akiknek műveit, cikkeit ő fordította. Akadt több olyan, ex librisszel ellátott könyv is, ami egy bizonyos Gróf Csáky Irma könyvtárából származik. Valószínűleg családi kapcsolat volt a két grófi család között.
- Van ötdoboznyi teológiai kötet is, valamint filozófiai témájú könyvből is sok található. Például Ludwig Wittgenstein és Jacques Derrida könyvei megvoltak Esterházyék könyvtárában.
- Négydoboznyi irodalmi folyóirat is az EPG Könyvtárhoz került. Ezek közt akadnak német és osztrák folyóiratok is (Manuskripte, Literaturen). Emellett megtaláljuk még a Kalligram, az Ex Symposion és a Vigilia jó pár példányát, valamint néhány Pannonhalmi Szemlét, Szépirodalmi Figyelőt és Praet is.
- Esterházy Péter gyűjtötte azokat a könyveket, amelyek az őseiről szóltak. Különösen Esterházy „Fényes” Miklósról volt sok könyve. Emellett Haydnról is vagy tíz-tizenkét monográfiája volt. És több olyan ausztriai útikönyvet is találtak, amelyekben szó esett a kismartoni Esterházy-kastélyról.
- A dobozokban ráakadtak egy olyan bibliára is, amelynek a címoldala hiányzott, a kötése szétesett. Valószínűleg sokat forgathatták.
A könyvtár hétfőtől egyeztetett időpontban látogatható. Az avatás visszanézhető itt:
