- A beszélgetés elején Fabiny Tamás a könyvtár útjáról mesélt. Mint mondta, egy értelmiségi baráti társasággal együtt voltak Pannonhalmán, amikor Esterházy Gitta megkérdezte, hogy az evangélikus egyház nem venné-e át a könyvtárat. Azonnal igent mondott. Később aztán beszéltek a családdal, voltak Esterházyék házában, a gyerekek bevonásával pedig megegyeztek abban, hogy az evangélikus egyház átveszi azzal a névvel a könyveket, hogy Esterházy Péter és Gitta Könyvtár, gondoskodnak a méltó elhelyezéséről és hozzáférhetővé tételéről.
- Morcsányi Géza beszélt arról, milyen volt az a könyvgyűjtemény Esterházy Péter életében. Ahogy mesélte, neki az volt a benyomása a lakásban annak idején, hogy ahogy Péter dolgozószobája felé közelített az ember, egyre több könyv volt. Hihetetlenül fontos szerepet játszottak a könyvek a helynek a szellemében. Péter dolgozószobájában ez fokozódott, neki egy nagyon sok érdekességet rejtő zűrzavar képe maradt meg, valamint, hogy ezeket a könyveket kortárs képzőművészeti művek vették körbe ott, amik sajátos hangulatot kölcsönöztek ennek a sok könyvnek.
- Prőhle Gergely röviden összefoglalta az épület történetét, amelybe a könyvtár került. Elmondta, hogy a tér, amelyet kiválasztottak, korábban lakásként, majd szeretetotthonként működött. Most egy közösségi teret szeretnének kialakítani, ami a középiskolások és egyetemisták számára közel hozza a kortárs irodalmat.
- Jánossy Lajos szóba hozta az Esterházy-könyvekben felbukkanó jegyzeteket, cetliket. Mint kiderült, ezeket benne hagyták a könyvekben, úgy lehet majd olvasni őket a könyvtárban, hogy ezeket is meg lehet nézni. A dedikációk külön szerepet játszanak, azoknak a feldolgozása külön is zajlik majd.
- Fölmerült, hogy Esterházy milyen olvasó volt. Morcsányi Géza szerint mindenfajta, ő nagyon sokféle olvasására látott példát, volt, hogy odaadóan, máskor futólag olvasott. Mindenesetre olyan szeme volt, hogy minden olyasmit felfedezett, amit senki más nem vett volna észre, a legérdektelenebb szövegben is meg tudta találni azt, ami számára fontos.
- Jánossy Lajos arra jutott, hogy Esterházy Péternek minden szövege maga is könyvtár, mivel folyamatosan beemelt a vendégszövegeket. A könyvei egy csomó olyan szövegre, könyvre hívták fel a figyelmet, amire az ember magától nem biztos, hogy rábukkant volna.
- Prőhle Gergely Esterházy német irodalomhoz való viszonyát emelte ki, illetve a kortárs európai irodalomba való beágyazottságát. A sokhagyományúság szerinte az EP-szövegekből és ezekből a könyvekből, ebből a térből is árad.
- Az est vége felé az Esterházy-kultuszról volt szó. Morcsányi Géza szerint az egyik legnagyobb hatású szerzőről van szó. A 70-es években első magyar íróként kezdte el alakítani a hétköznapi köznyelvet. Sikerült olvasókat szereznie egy olyan szövegtípushoz, ami mást tekintett a regény anyagának, más logikával működött, ennek a hatása pedig nemcsak hétköznapi dolgokban nyilvánult meg, hanem abban is, hogy milyen fajta irodalom írásának a lehetősége nyílt meg a többi író előtt. Esterházy személyiséggé, irodalmi és társadalmi példaképpé tudta növeszteni magát, szellemi, gondolkódói, polgári, emberi egységet tudott teremteni a műveivel.
A beszélgetés ITT nézhető vissza.