Erdős Virág regénye megmutatja: 15 éve nem változott a magyar nők sorsa

Erdős Virág regénye megmutatja: 15 éve nem változott a magyar nők sorsa

Erdős Virág, akit eddig költőként ismertünk, most egy regénnyel jelentkezett, ami a magyar női sors kitettségét mutatja meg egy klasszikus, vidékről Pestre költözős sztoriban. A Kalocsa 15 éve színdarabként kezdte, de ma is ugyanolyan aktuális, sőt talán még fontosabb is. A kötet bemutatóján jártunk.

Szabolcsi Alexander | 2025. február 26. |

Egy fiatal magyar lány Kalocsáról szerencsét próbál a Budapest nevű bolygón. Erdős Virág új kötetében, ami ezúttal egy regény(!), egy klasszikusnak tűnő felnövéstörténetet követhetünk végig, ahol egy lány felköltözik vidékről a nagyvárosba, hogy kipróbálja magát a nyüzsgő munka és a zsúfolt családok planétáján. Persze a sztori nem ilyen egyszerű, a szöveg egyszerre több síkon mutatja meg Lili, a főhős életét, akit a szürreális jelenetek és álombéli képek miatt egyszerre képzelhetünk ufónak és vidéki lánynak is.

Erdős Virág
Kalocsa
Magvető, 2025, 107 oldal.

A Kalocsa (részlet itt) hosszú utat járt be, még 15 évvel ezelőtt egy színpadi darabként kezdte a Vígszínházban, idén februárban pedig megjelent regényként a Magvetőnél. Erről, valóság és ábrázolás kapcsolatáról, idegenfóbiáról és női sorsról beszélgetett Erdős Virág és Néder Panni színházi rendező Turi Tímeával, a kötet szerkesztőjével kedden a Magvető Caféban.

Olyan, ami még nem volt

A bemutatót Turi Tímea rögtön azzal kezdte, hogy végülis ez a könyv olyan, ami még nem volt az eddigi életműben. Erdős Virág pedig beavatott minket a mű eredettörténetébe. A regény valójában egy 2010-ben, szintén a szerző által írt, azonos című színpadi mű átirata. Az ötlet még onnan indult, hogy a szerzőt felkereste Eszenyi Enikő, hogy egy külföldi műből készítsen egy feldolgozást a Vígszínház számára. Bár Erdős így 15 év távlatából már nem tudta felidézni az eredeti művet, de abban biztos volt, hogy hamar önálló életre kelt a dráma.

Annyit dolgoztam rajta, hogy végül az eredeti teljesen eltűnt belőle”

– mondta a szerző.

Turi szerint a kötet egyik kiemelt eleme a naivitás. A vidékről felköltöző lány mintha inherensen hordozná magában azt, hogy mindent elhisz a világnak. Erdős részben arra vezeti vissza, hogy akkoriban még csak pár színpadi művet írt, és úgy érezte, ha egy naiv szereplőt tesz a középpontba, akkor a drámahelyzetek még kiélezettebbek lesznek. Ezt pedig egyenesen átemelte a prózába.

Egyszerre földönkívüli, álombéli és vidéki

Néder Panni, a 2010-es darab rendezője számára a színdarab és a szöveg szinte teljesen egybeforrt, így évekkel később is még mindig az akkori színészek hangján hallja a szereplőket. Számára azért is volt nagy élmény a Kalocsa rendezése, mert akkor még ő is idegen volt a színházban, frissen érkezett az egyetemről, és ez volt az első külsős rendezése. De úgy érezte, hogy mint „nem hétköznapi műfajokban alkotó ember” nagyon is otthon érezte magát a mű szürreális, álombéli világában.

„Benne van a zsigereimben az egész” – mondta a rendező.

A moderátor közbeszúrta, hogy szerinte is érdekes, hogy ez a történet egyszerre három síkon is játszódik.

Lehet úgy olvasni, hogy ufók érkeznek a földre, hogy egy álom jeleneteit látjuk, vagy éppen úgy, hogy egy vidéki lány kaotikus mindennapjai jelennek meg.

És attól lesz különösen izgalmas, ahogyan ezek a szintek egymásra hatnak.

Erdős szerint a rétegek máshogy jelennek meg a színpadon és a prózában, ami feszültség és játék is egyben. A drámában mintha könnyebb lenne elfogadtatni a nézővel, hogy amit lát, az több szinten is működik, viszont az írott szövegnél ez nincs így.

Prózát sokkal szigorúbban olvas az ember, mint ahogyan egy darabot néz”

– mondta Erdős.

Ezért is ez a kötet egyfajta kísérletnek is tekinthető, amely igyekszik visszaadni azt az élményt, amit a színházi nézők megtapasztaltak. Vagyis, hogy a rétegek nem írják felül egymást, hanem szimbiózisban képesek működni.

„Végülis magadat adaptáltad” – jegyezte meg viccesen Turi.

Női sorstörténet vagy idegenfóbia?

A történet többrétegűségéből adta magát a kérdés, hogy akkor az író és a rendező mit tekint elsődlegesnek. Abban mindketten egyetértettek, hogy ha leegyszerűsítik, akkor elveszik a varázs. Nieder szerint a sztori alapja egy női sorstörténet, amire rárakódik a vidéki és városi mindennapok problémája, mint például az idegenfóbia. Néder 15 éve és ma is úgy látja, a kötet erősen tematizálja a társadalmi kisebbségek megkülönböztetését. Amire fontos elemként épül rá a mentális higénia, ugyanis a mai napig keveset beszélünk arról, hogy a traumáink milyen hatással vannak arra, hogy milyen „valóságban” látjuk a világot.

Ma már sokkal több ürüggyel tudjuk egymást utálni”

– mondta Erdős, megerősítve ezzel azt, hogy egyszerre mennyire sokat és keveset változott a világ.

Ennek ellenére mégis úgy gondolja, ez nem az idegenfóbiáról szól, hanem egyszerűen a mindennapokról. Egy nőt sok atrocitás ér egy társadalomban vidéken és városban egyaránt, főleg akkor, ha egyik helyen se érzi otthon magát.

Erdős kifejezetten fontosnak látja a mese és a valóság kapcsolatát a kötetben. Fontos élmény számára, hogy ezt 15 éve viccesen és helyenként infantilis stílusban írta meg, ma már talán másképp tenne. De főleg azért, mert ez nagyon is valós problémákról szól, amivel ő is nőként nap mint nap szembesül. Az őrülettel való játék a kötetben nem csak a humort jelenti. Az idegenség érzése így több szinten is megjelenik, egyrészt a történetben, másrészt abban a társadalmi környezetben, amiben létrejött.

Erre pedig az is ráépül, hogy ezt meseként merem csak megírni, mint egy furcsa nő”

– mondta a szerző.

15 év alatt nem változott semmi

„Ha ma írnám ezt a történetet, talán több bátorság lenne benne” – mondta Erdős. Amikor ez a mű készült, ő is idegen volt a színház világában, ezért a Kalocsa főszereplőjével szinte ugyanazt érezték: idegenek voltak egy új környezetben. Arra a felvetésre pedig, hogy az idegengyűlöletnek valamifajta aktualitása lenne, Erdős csak annyit reagált, hogy ez mindig is így volt, csak a szereplők változtak.

Néder viszont nagyon is aktuálisnak érzi a kötetet, mivel a 2010-es években inkább a romák voltak az idegengyűlölet célpontjai, ma már egyértelműen mások. De ebben azt látja, hogy

a mű képes úgy reflektálni a múltra és a jelenre, hogy egyetlenegy betoldás nem került hozzá a színdarabhoz képest.

A végén pedig egy történetet is elmesélt a színdarabról. A mű a Vígszínházban is kísérletinek számított, így a közönség nem feltétlenül volt felkészülve arra, hogy mit is fog látni. Egy idő után a jegyszedő nénik már a beengedésnél mondták az embereknek, hogy „ez egy borzalmas előadás”. Amin akkor se és most se sértődött meg, szerinte ezek ízlésbeli kérdések, és inkább azt mutatja, hogy kinek milyen az érdeklődése.

Fotók: Hornyák Adrienn / Magvető

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Olvass bele az Eltérő tartalomba!

...

Erdős Virág: Mindegy mit tervezünk el, úgyis az élet alakítja a dolgokat [Visszapillantó]

Visszapillantó rovatunkban a 2013-as év végi toplistánk köteteit olvassuk újra. Tíz éve jelent meg Erdős Virág ezt is el című verseskötete, ami hamar jelenséggé vált, szenzáció lett. De hogyan élte meg a költő a sikert, és miért tartja ma már némileg károsnak a kötet körüli felhajtást? Erdős Virággal beszélgettünk.

...

Erdős Virág: Ellened fordul és elpusztít a brand, ami belőled vétetett [Petőfi200]

Sorozatunkban kortárs költőket, írókat kérdezünk a kétszáz évvel ezelőtt született Petőfiről. Ezúttal Erdős Virág válaszait közöljük. 

Kiemeltek
...

Így változtasd az életed filmmé/könyvvé – A narratív agy

Milyen műfajú lenne az életed?

...

Egy autópályán kidobott csikk egy egész erdőt lángra lobbanthat

Az erdőknek roppant komplex szerepük van, de a klímaváltozás és az emberi tevékenység felbolygatja az életterüket. Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel.

...

Hogy lehet terápia az olvasás? – Ezeket a könyveket olvasd, ha érdekel az irodalomterápia

Bevezetők és gyakorlatok az irodalomterápiába!

A hét könyve
Nagy
Önmagunkba zárva élni nem azt jelenti, hogy magányosak vagyunk
Esterházy Péternek a szabadság munka, amihez meg kell hallgatni a másikat

Esterházy Péternek a szabadság munka, amihez meg kell hallgatni a másikat

Visszatér a Könyves Magazin podcastsorozata: az első részben megfejtjük Esterházy Péter kapcsolatát a nyilvánossággal. Hallgassátok!

Olvass!
...

Hogyan lehet az ADHD-val teljes és kiegyensúlyozott életet élni?

Erről szól Tamara Rosier kutató új könyve.

...

Az LMP-s Ungár Péter versben mondja el, mi a baj a világgal - Olvass bele!

Politikusnak lenni nem egyszerű, főleg akkor, ha utána rögtön költőnek áll az ember. Ungár Péter az LMP társelnöke nemrég versekbe foglalta azt, hogyan látja a világot. Olvass bele!

...

Így még nem tekintettél a növényekre: olvass bele a Fényevők című bestseller kötetbe!

Zoë Schlanger Fényevők című könyve egy kreatív és szellemes visszatérést nyújt a természethez.