„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” - 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály

„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” - 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály

Kétszázötven éve, 1773. november 17-én született Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa, aki már életében legenda volt. Rövid, alig 32 évnyi életének történetét idézzük most fel a költő születésének 250. évfordulója alkalmából.

Kolozsi Orsolya | 2023. november 17. |

A gyermekkor

Apja jómódú „chirurgus” volt, azaz borbély és felcser, anyja egy szűrszabó mester leánya. A család tisztes jómódban élt Debrecenben – bár igaz, hogy vert falú, nádfedeles vályogházban. Csokonai gyenge egészségű gyermek volt, és szüleitől örökölt tüdőgyengesége egész életében elkísérte, felnőtt férfiként is sovány testalkatú maradt, ehhez társult a korban nagynak számító testmagassága. Barátja, Gaál László visszaemlékezése szerint öt láb és hét hüvelyk magasságú volt, vagyis nagyjából 171 cm. Ugyanő írta le azt is, hogy Csokonai kissé raccsolt, az r hangot nem tudta erősen pergetni, és a költő külsejét is megörökítette:

„haja tömött, gesztenyeszínű barna, ábrázatja hosszas, himlőhelyes, de vonzó tekintetű; szemei sötétkékek, elevenek (…), bajusza ritka a himlőhelyek miatt”, az orra pedig: „tülök forma gömbölyeg”. 

A botrányos debreceni diákévek

A legendás hírű református kollégium diákjaként kiemelkedő tehetséget árult el, a latin és a görög mellett féltucatnyi nyelvet ismert, rendkívül olvasott volt, és már gyermekként irodalmi igénnyel verselt. 1794-ben a poétai osztály tanítója lett, diákjai rajongtak érte, mert lebilincselő előadó volt, óráit gyakran a szabadban tartotta, s együtt dalolt, táncolt velük. De későn kelt, rendetlenül jelent meg a tanulók előtt és pajtáskodott tanítványaival. A poétikai osztály tanulói között sok volt az öreg diák; egyik-másik idősebb az akkor huszonegy éves Csokonainál; ezeket maga mellé vette,

pipázott és ivott velük éjjelenkint, olykor még táncoltak is az osztályteremben.

A kollégium vielkedéséért az iskolai törvényszék elé állította és megdorgálta. Végül sorozatos fegyelemszegései miatt 1795-ben kicsapták.

"1794-ben megbízták a poétikai osztály tanításával, de a gondjaira bízott fiúkat hanyagul vezette. Az órákon készülés nélkül jelent meg, együtt mulatott tanítványaival, leckeadás és templombamenés helyett a mezőre vitte őket fűvészkedni. Kihágásaiért az iskolai törvényszék elé idézték, szigorúan megrótták. A fegyelmi eljárás után sem javult, egyik tanárával szemben sértő magaviseletet tanusított, ezért megint megbüntették és megfosztották tanítóságától. Könnyelműsége újabb bajokba sodorta. Mikor 1795 húsvétján Halasra küldtél legátusnak, az adományok egy részét elköltötte, otthon nem igazolta magát, hanem folytatta rendetlen életét. Az iskolai esküdtszék 1795 nyarán lesujtó módon ítélkezett személyéről: botrányos dolgaiért ünnepélyesen kizárták a debreceni kollégiumból."

(Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet, Arcanum Adatbázis)

"Tudós koldulás", a Diétai Magyar Múzsa

Ezután Sárospatakon tanult jogot, de 1796 nyarán távozott innen, és elindult, hogy kiadót keressen munkáinak. Pozsonyban éppen akkor ülésezett az országgyűlés, a nagyszámban összegyűlt mágnások és nemesek között pártfogókat szeretett volna találni, de nem akadt sem kiadója, sem mecenása. Költői hetilapot indított, a Diétai Magyar Múzsát, ebben közölte írásait. Tizenegy számot nyomatott ki a maga költségén, előfizetője kevés akadt, a nyomdásszal is csak nehezen tudott kiegyezni. Abban reménykedett, hogy a nemzet vezérférfiai örvendeni fognak, ha támogathatják a költészetet, de kiderült, hogy

a politikusok szemében nem egyéb ő szegény vándordiáknál, kellemetlen kéregetőnél, lenézett versfaragónál.

-

A nagy szerelem, Lilla

1797-ben Komáromban ismerkedett meg Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő leányával, akit költeményeiben Lillának nevezett. A lányt csak azzal a feltétellel ígérték oda neki, ha állandó megélhetést szerez, de sem a keszthelyi Georgikonban, sem Csurgón nem kapta meg a megpályázott tanári állást. A lányt végül máshoz adták. A beteljesült, majd mégis csalódást hozó kapcsolat ihlette Lilla-verseit, a magyar szerelmi líra kiemelkedő alkotásait. Csokonainak azonban egész életében Lilla marad a múzsája, és a lány sem feledte el soha a költőt. Halálos ágyán állítólag Csokonai egyik hozzá írt versét idézte, és a tőle kapott gyűrűt húzta újára. Sírkövére is ez a név került: Lilla.

Dunántúli vándorlás

A költő ezek után a balatonvidéki tájakon vándorolt, ha ráuntak valamelyik vendéglátó házban, keresett egy másik portát. A nemesurak nem sajnálták tőle az enni- és innivalót, szállása is akadt egy-egy fölösleges szobában vagy lakatlan kamrában. 1799 májusában végre a csurgói református gimnázium tanára lett. Itt sem igazgatója, sem tanártársa, sem szolgája nem volt; ő vezette az egész gimnáziumot, azaz

egy szobában kilenc diákot tanít hittanra, latin nyelvre, poetikára, retorikára, számtanra, történelemre, földrajzra.

Korai halála

1802-ben leégett debreceni háza, kiújult tüdőbaja, gondjait csak a költő Fazekas Mihályhoz fűződő barátsága enyhítette. Utolsó nagy műve A lélek halhatatlansága, amely egy gazdag bihari földbirtokos, Gróf Rhédey Lajos feleségének temetésére született, és a szertartáson ő olvasta fel a költeményt. Különösen hideg volt az április abban az évben és a nagyváradi templomban is hűvös volt. A költő megfázott, majd tüdőgyulladást kapott, amelyből már nem épült fel. Ekkor írta Tüdőgyúladásomról című versét, melyben a betegségnek már-már klinikai pontosságú leírását nyújtja:

„Fojtó szirokkónak hevétől / Asznak tüdőhólyagjaim, / S a kriptáknak fagyos szelétől / Borsódznak minden tagjaim

(…) Fúlok, lehellek; fázom, gyúlok, / Vagy egy kivégez már, vagy más, / Ájúlok, érzek és ocsúlok: / Haj! mely szörnyű hányattatás!... (…) Sándorffym ül ágyamnál… s ennek / Köszönhetem, hogy élek még? / Zendűlj, ekhózz esti csendesség! / A hálá engem dalra ránt. / Telj bé, kettős szent kötelesség, / Az orvos és barát eránt!”

Halála szülővárosában érte utol 1805. január 28-án. Öntudata állítólag utolsó percéig megmaradt, ágyában fekve csendesen tűrte szenvedéseit, és közismert humora sem hagyta el. Temetésén résztvett Kazinczy Ferenc is, a diákok sorában ott szorongott az akkor még mindössze 15 esztendős Kölcsey Ferenc is.

Csokonai húszéves diákként, 1793-ban írta szatirikus színdarabját, melynek címe A méla Tempefői, avagy Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon. Ha rövid élettörténetén végigtekintünk, elmondhatjuk, hogy a cím második felének megállapításában sajnos nem tévedett. 

(Forrás: MTI Sajtóarchívum, Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Képregényekbe költözött Arany, Kölcsey és Csokonai Vitéz Mihály

...
Hírek

Mire gondolt a költő? – Provokatív kisfilmet készített a Vates költészet napjára

Ha nekünk szól az irodalom, miért maradunk ki belőle? – szegezi nekünk a kérdést a Vates költészetnapi videója, amely az irodalomtanítás módszereit figurázza ki. 

...
Hírek

Petőfi hatása ma is élő és szerteágazó - ez derült ki az évfordulós körkérdésünkre adott válaszokból [Petőfi200]

Lezárult a Petőfi-bicentenárium alkalmából indított sorozatunk, tíz kortárs költő és író válaszolt a kérdéseinkre. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Kiemeltek
...
Kritika

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

Daniel Kehlmann a német rendezőóriásról, G. W. Pabstról mesél, aki a Harmadik Birodalomban rekedve próbált jó művész maradni. A Mozgóképben a német expresszionista film szivárog be az irodalomba. Ez a hét könyve.

...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex

...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

Hírek
...
Szórakozás

Nézd meg az első fotót a Hét Királyság lovagjáról a Trónok harca spin-offban

...
Szórakozás

Nézd meg az 1901-es, legkeményebb Dickens-adaptációt az utcaseprővel

...
Beleolvasó

A terápián ülők nem is sejtik, hogy valaki mindent tud a titkaikról – Olvass bele Jen Beagin vicces regényébe!

...
Hírek

Tényleg börtönbe zárhatnak egy indiai írót politikai kijelentése miatt?

...
Nagy

6 botrányos dolog, amit egy új életrajz állít Beckhamékről

...
Szórakozás

Anthony Bourdain képregényének szusiséfje animációs sorozatot kap

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

Az Ezt senki sem mondta! EXTRA első epizódjában Ott Anna Kiss Noémivel beszélget anyaságról, hitről és a szerző Ikeranya című könyvéről.