„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” - 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály

„Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon” - 250 éve született Csokonai Vitéz Mihály

Kétszázötven éve, 1773. november 17-én született Debrecenben Csokonai Vitéz Mihály, a magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa, aki már életében legenda volt. Rövid, alig 32 évnyi életének történetét idézzük most fel a költő születésének 250. évfordulója alkalmából.

Kolozsi Orsolya | 2023. november 17. |

A gyermekkor

Apja jómódú „chirurgus” volt, azaz borbély és felcser, anyja egy szűrszabó mester leánya. A család tisztes jómódban élt Debrecenben – bár igaz, hogy vert falú, nádfedeles vályogházban. Csokonai gyenge egészségű gyermek volt, és szüleitől örökölt tüdőgyengesége egész életében elkísérte, felnőtt férfiként is sovány testalkatú maradt, ehhez társult a korban nagynak számító testmagassága. Barátja, Gaál László visszaemlékezése szerint öt láb és hét hüvelyk magasságú volt, vagyis nagyjából 171 cm. Ugyanő írta le azt is, hogy Csokonai kissé raccsolt, az r hangot nem tudta erősen pergetni, és a költő külsejét is megörökítette:

„haja tömött, gesztenyeszínű barna, ábrázatja hosszas, himlőhelyes, de vonzó tekintetű; szemei sötétkékek, elevenek (…), bajusza ritka a himlőhelyek miatt”, az orra pedig: „tülök forma gömbölyeg”. 

A botrányos debreceni diákévek

A legendás hírű református kollégium diákjaként kiemelkedő tehetséget árult el, a latin és a görög mellett féltucatnyi nyelvet ismert, rendkívül olvasott volt, és már gyermekként irodalmi igénnyel verselt. 1794-ben a poétai osztály tanítója lett, diákjai rajongtak érte, mert lebilincselő előadó volt, óráit gyakran a szabadban tartotta, s együtt dalolt, táncolt velük. De későn kelt, rendetlenül jelent meg a tanulók előtt és pajtáskodott tanítványaival. A poétikai osztály tanulói között sok volt az öreg diák; egyik-másik idősebb az akkor huszonegy éves Csokonainál; ezeket maga mellé vette,

pipázott és ivott velük éjjelenkint, olykor még táncoltak is az osztályteremben.

A kollégium vielkedéséért az iskolai törvényszék elé állította és megdorgálta. Végül sorozatos fegyelemszegései miatt 1795-ben kicsapták.

"1794-ben megbízták a poétikai osztály tanításával, de a gondjaira bízott fiúkat hanyagul vezette. Az órákon készülés nélkül jelent meg, együtt mulatott tanítványaival, leckeadás és templombamenés helyett a mezőre vitte őket fűvészkedni. Kihágásaiért az iskolai törvényszék elé idézték, szigorúan megrótták. A fegyelmi eljárás után sem javult, egyik tanárával szemben sértő magaviseletet tanusított, ezért megint megbüntették és megfosztották tanítóságától. Könnyelműsége újabb bajokba sodorta. Mikor 1795 húsvétján Halasra küldtél legátusnak, az adományok egy részét elköltötte, otthon nem igazolta magát, hanem folytatta rendetlen életét. Az iskolai esküdtszék 1795 nyarán lesujtó módon ítélkezett személyéről: botrányos dolgaiért ünnepélyesen kizárták a debreceni kollégiumból."

(Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet, Arcanum Adatbázis)

"Tudós koldulás", a Diétai Magyar Múzsa

Ezután Sárospatakon tanult jogot, de 1796 nyarán távozott innen, és elindult, hogy kiadót keressen munkáinak. Pozsonyban éppen akkor ülésezett az országgyűlés, a nagyszámban összegyűlt mágnások és nemesek között pártfogókat szeretett volna találni, de nem akadt sem kiadója, sem mecenása. Költői hetilapot indított, a Diétai Magyar Múzsát, ebben közölte írásait. Tizenegy számot nyomatott ki a maga költségén, előfizetője kevés akadt, a nyomdásszal is csak nehezen tudott kiegyezni. Abban reménykedett, hogy a nemzet vezérférfiai örvendeni fognak, ha támogathatják a költészetet, de kiderült, hogy

a politikusok szemében nem egyéb ő szegény vándordiáknál, kellemetlen kéregetőnél, lenézett versfaragónál.

-

A nagy szerelem, Lilla

1797-ben Komáromban ismerkedett meg Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő leányával, akit költeményeiben Lillának nevezett. A lányt csak azzal a feltétellel ígérték oda neki, ha állandó megélhetést szerez, de sem a keszthelyi Georgikonban, sem Csurgón nem kapta meg a megpályázott tanári állást. A lányt végül máshoz adták. A beteljesült, majd mégis csalódást hozó kapcsolat ihlette Lilla-verseit, a magyar szerelmi líra kiemelkedő alkotásait. Csokonainak azonban egész életében Lilla marad a múzsája, és a lány sem feledte el soha a költőt. Halálos ágyán állítólag Csokonai egyik hozzá írt versét idézte, és a tőle kapott gyűrűt húzta újára. Sírkövére is ez a név került: Lilla.

Dunántúli vándorlás

A költő ezek után a balatonvidéki tájakon vándorolt, ha ráuntak valamelyik vendéglátó házban, keresett egy másik portát. A nemesurak nem sajnálták tőle az enni- és innivalót, szállása is akadt egy-egy fölösleges szobában vagy lakatlan kamrában. 1799 májusában végre a csurgói református gimnázium tanára lett. Itt sem igazgatója, sem tanártársa, sem szolgája nem volt; ő vezette az egész gimnáziumot, azaz

egy szobában kilenc diákot tanít hittanra, latin nyelvre, poetikára, retorikára, számtanra, történelemre, földrajzra.

Korai halála

1802-ben leégett debreceni háza, kiújult tüdőbaja, gondjait csak a költő Fazekas Mihályhoz fűződő barátsága enyhítette. Utolsó nagy műve A lélek halhatatlansága, amely egy gazdag bihari földbirtokos, Gróf Rhédey Lajos feleségének temetésére született, és a szertartáson ő olvasta fel a költeményt. Különösen hideg volt az április abban az évben és a nagyváradi templomban is hűvös volt. A költő megfázott, majd tüdőgyulladást kapott, amelyből már nem épült fel. Ekkor írta Tüdőgyúladásomról című versét, melyben a betegségnek már-már klinikai pontosságú leírását nyújtja:

„Fojtó szirokkónak hevétől / Asznak tüdőhólyagjaim, / S a kriptáknak fagyos szelétől / Borsódznak minden tagjaim

(…) Fúlok, lehellek; fázom, gyúlok, / Vagy egy kivégez már, vagy más, / Ájúlok, érzek és ocsúlok: / Haj! mely szörnyű hányattatás!... (…) Sándorffym ül ágyamnál… s ennek / Köszönhetem, hogy élek még? / Zendűlj, ekhózz esti csendesség! / A hálá engem dalra ránt. / Telj bé, kettős szent kötelesség, / Az orvos és barát eránt!”

Halála szülővárosában érte utol 1805. január 28-án. Öntudata állítólag utolsó percéig megmaradt, ágyában fekve csendesen tűrte szenvedéseit, és közismert humora sem hagyta el. Temetésén résztvett Kazinczy Ferenc is, a diákok sorában ott szorongott az akkor még mindössze 15 esztendős Kölcsey Ferenc is.

Csokonai húszéves diákként, 1793-ban írta szatirikus színdarabját, melynek címe A méla Tempefői, avagy Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon. Ha rövid élettörténetén végigtekintünk, elmondhatjuk, hogy a cím második felének megállapításában sajnos nem tévedett. 

(Forrás: MTI Sajtóarchívum, Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet)

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Képregényekbe költözött Arany, Kölcsey és Csokonai Vitéz Mihály

...
Hírek

Mire gondolt a költő? – Provokatív kisfilmet készített a Vates költészet napjára

Ha nekünk szól az irodalom, miért maradunk ki belőle? – szegezi nekünk a kérdést a Vates költészetnapi videója, amely az irodalomtanítás módszereit figurázza ki. 

...
Hírek

Petőfi hatása ma is élő és szerteágazó - ez derült ki az évfordulós körkérdésünkre adott válaszokból [Petőfi200]

Lezárult a Petőfi-bicentenárium alkalmából indított sorozatunk, tíz kortárs költő és író válaszolt a kérdéseinkre. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Neumann János szörny, angyal, félisten és Messi a tudósok között

A Neumann Jánosról szóló, MANIAC című életrajzi regény bemutatóján szó esett a tudós extrém zsenialitásáról, a matematika fogairól, a tudomány beépített, titkos kódjáról, és arról is, hogy a szerzőt nem érdekli az Oppenheimer.

...
Zöld

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni

Ódor Lajos közgazdásszal, Szlovákia volt miniszterelnökével a Mindentudók kézikönyve című kötete budapesti bemutatója előtt beszélgettünk általános műveltségről, oktatásról és a lányának tett ígéretről. Interjú.

...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

ADVENT
...
Könyves Advent

A propaganda és a dezinformáció a demokrácia legnagyobb ellenségei

A demokrácia az egyetlen olyan államforma, amelynek sorsa rajtunk múlik. Ebben rejlik ereje, de egyben sebezhetősége is. Olvass bele az Ezért demokrácia! című kötetbe!

...
Könyves Advent

Ki hozza el a királylány kezéért a Nap aranyát és a Hold ezüstjét?

Mészöly Ágnes felnőtteknek szóló "gonosz" meséit nemcsak sajátos hangulatuk teszi különlegessé, hanem az is, hogy a tizenhárom történet mindegyikét Viive Noor észt illusztrátor egyedi világú képei ihlették. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Középkorból kiírt nők és irodai mágikus realizmus – 13 angol könyv a fa alá

Új regények és nonfiction könyvek külföldi barátoknak, nyelvgyakorlóknak, anglofileknek.

...
Könyves Advent

Mekkorára nő a délnémet hidegvérű és hol él az exmoor póni?

A gyerekek a lovak és pónik végtelenül gazdag világát ismerhetik meg a Mi Micsoda gazdagon illusztrált lólexikonából. Nézz bele a könyvbe!

...
Könyves Advent

A téli álomból ébredő mackócsalád vidáman készülődik a karácsonyra

Olvass bele Vadadi Adrienn mesekönyvébe, melyben egy mackócsalád tagjai már nagyon várják a karácsonyt. 

...
Könyves Advent

Francia és skandináv receptek, magyar írók kedvencei, fenntartható konyha – 10 gasztrokönyv karácsonyra

Kevesebb mint egy hónappal karácsony előtt olyan, most megjelent gasztrokönyveket ajánlunk, melyek színt vihetnek a készülődésbe, de ajándéknak is tökéletesek.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Rasszista az a fehér író, aki kínai katonákról ír?

A könyvipar sötét oldaláról és a kortárs Amerika identitáspolitikai jelenségeiről is szól R.F. Kuang Sárga című könyve, amiben egy író ellopja a másik szerző kéziratát.

...
Kritika

Auster vénülő fenomenológusa még él ugyan, de már elkezdett kicsekkolni a világból

A Baumgartner az öregedés, az emlékezés és a gyász regénye, melyben Auster idős főhősén keresztül, önéletrajzi elemek sokaságát felhasználva néz szembe a múlttal és készít egyfajta édesbús, nosztalgikus számvetést. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Vesna Lemaic: A kétféle migráció megosztja az embereket

A szlovén Vesna Lemaic Szíves fogadtatás című novelláskötetét az őszi Margón mutatták be, előtte a szerzővel kétféle migrációról, aktivizmusról és a horrorfüggőségéről is beszélgettünk.

Hírek
...
Podcast

Hatos Pál: A főváros mikrotörténeteit helyeztük mikroszkóp alá

...
Hírek

Kétmilliós áron kelt el az Arany Biblia

...
Könyves Advent

A Holdezüst és éjsötét 21. századi történetként gondol újra egy népmesét

...
Nagy

Háy János: Vidékre mennek a művészek

...
Hírek

Elhunyt Ladányi János szociológus, városkutató

...
Hírek

A Megfojtott virágok fontos lépést tett az Oscar felé

A hét könyve
Kritika
Auster vénülő fenomenológusa még él ugyan, de már elkezdett kicsekkolni a világból
...
Nagy

Gurubi Ágnes: Nincs valóság

„Szerda este van. Eszternek ez a leghosszabb napja a héten.” Gurubi Ágnes Volt értelme megőrülni címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre. Ez a kilencedik rész.