Borítópornó: Marc-Uwe Kling – QualityLand

Borítópornó: Marc-Uwe Kling – QualityLand

Borítópornó rovatunkban különleges könyvborítók tervezőit kérdezzük meg arról, hogyan dolgoznak, miként születnek a nagy ötletek, és milyen tendenciákat látnak a szakmájukban itthon, illetve külföldön. Ezúttal Oláh Gáborral beszélgettünk Marc-Uwe Kling nem túl távoli jövőben játszódó QualityLand című könyvének provokatív borítójáról.

Forgách Kinga | 2020. április 15. |

Marc-Uwe Kling: QualityLand

Isten hozott, kedves olvasó, a nem túl távoli jövőben, QualityLand országában - Európa legjobb, legszuperebb, legminőségibb államában! Ez a felsőfokú jelzők birodalma, ahol már szinte kizárólag robotok és mesterséges intelligenciák dolgoznak (bár a munkával járó stresszt sokuk nehezen viseli), a reklámcégek és híroldalak kínálatukat előzékenyen a fogyasztók ízléséhez igazítják, a szerelmi élet pedig a randialkalmazások mindentudó algoritmusai által előre kijelölt mederben csordogál... Ugyan mi váratlan történhetne egy ilyen precízen kiszámított, boldogságra automatizált világban?

Így gondolja a regény főszereplője, Munkanélküli Peter is, egészen addig, míg egy személyre szóló ajándékot nem kap az ország legnépszerűbb csomagküldő szolgálatától: egy rózsaszínű, delfin alakú vibrátort. A kéretlen segédeszköz hatására hősünk egyszemélyes hadjáratba kezd QualityLand teljhatalmú mamutvállalatai ellen, mígnem végül egy széles körű tiltakozó mozgalom élén találja magát. Ezzel párhuzamosan QualiyLand mindaddig megnyugtatóan egyhangú politikai játszmái is meglepő fordulatot vesznek. Mivel az ország aktuális elnöke haldoklik, előrehozott választást kell kiírni, melyen a beván­dorlókkal riogató szélsőjobb jelöltjével szemben az ellenzék Miénk Johnt indítja. Kampányuk azonban korántsem alakul zökkenőmentesen: John ugyanis képtelen hazudni... és nem mellesleg egy android.

Hogyan készült el a QualityLand borítója, miből indultál ki a tervezéskor?

Rengeteg könyv borítóját még akkor elkezdem tervezni, amikor a könyv kiadása még csak tervezési fázisban, vagy fordítás alatt van, így sokszor nem tudok részleteket a könyv tartalmáról. Ebben az esetben a felelős szerkesztőtől kaptam egy remek, kivételesen részletes briefet a könyvhöz, amiből megtudtam, hogy Munkanélküli Péter, a történet robotokat bezúzó szereplője, egyik nap váratlanul és kéretlenül kap egy rózsaszín delfin alakú vibrátort, amit aztán a cég sehogy sem akar tőle visszavenni. A másik morzsa a történetből a választáson induló Miénk John elnökjelölt android, aki esetleg még megjelenhetett volna valahogy a borítón.  Tehát ebből a két vizuális kulcsból indultam ki, ezekből akartam valamit kihozni.

Marc-Uwe Kling
QualityLand
Helikon, 2020, 427 oldal

A könyv külföldi borítói nekem nem igazán tetszettek. Van egy vonalkódos, csókos borító, ami jó irány is lehetne, de mivel volt már korábban egy vonalkódot erősen hangsúlyozó borítóm, ezt a vonalat nem akartam erőltetni. Szóval maradtam a vibrátornál, miközben persze felmerült bennem is a kérdés, hogy milyen fogadtatása lehet majd ennek a piacon. Vagy inkább a könyvesboltban. Feltettem a kérdés tartótisztemnek, a művészeti vezetőnek, hogy vajon rakhatunk-e vibrátort borítóra? Igen, mondta. Szabad a pálya.

Szeretek photoshoppal létrehozni több képből valami újat, úgyhogy elkezdetem keresni delfin formájú vibrátort, ami egyáltalán nem meglepő módon kapható a világ számos webshopjában, de a fotóik sajnos nem alkalmasak nyomdai felhasználásra, így csak mintának „szedtem le” párat, majd létrehoztam a „tökéletes” formájú delfin játékszert. Robotkezet szerencsére találtam stockfotó oldalon. Létrejött a Robotkéz+vibrátor kép, de csináltam még más terveket is a vibrátorral, aztán elküldtem a kiadónak, és vártam. Sajnos nem láttam az arcukat amikor végignézték a terveket, de állítólag mindenki szerette őket, és a robotkezeset ki is választották. Örültem.

Az első ötletekhez, változatokhoz képest mennyire lett más a végeredmény?

1-2 nap különbséggel készült el 4-5 terv, amiket egyszerre mutattam meg a kiadónak. Mivel első körben kiválasztottak egyet, nem volt különösebb változás a terv és a megjelent borító között.

Volt egy tervem, amin a könyv címe és a szerző neve a vibrátorra volt írva mint márkanév. Ezt nem akartam kikukázni, így ez ment a táblaborítóra. Na, ezt egy kicsit már bánom. Szegény olvasó mikor leveszi a védőborítót a könyvről, hogy magával vigye, például a metrón olvassa, akkor nem egy szolidabb külsejű könyvet tart a kezében, hanem egy még meghökkentőbbet. Ez esetleg egyeseket zavarhat. Mindegy, javaslom erre az esetre a csomagolópapírt nekik.

Magyarországon viszonylag ritkán jelennek meg könyvek ilyen merész borítóval. Mit gondolsz, az olvasók hogyan fogadják nálunk az ilyen bátor ötleteket?

Nem tudom, a magyar piac mit szól az ehhez hasonló „bátor” tervekhez. Nagyon remélem, hogy többen vannak, akik mosolyognak rajta, mint akik felháborodnak. A prüdéria örök, mindig lesznek, akiknek az ilyesmi nem tetszik, de a reklám is örök és a figyelmet fel kell kelteni. Fontosnak tartom, hogy a borító vagy egy plakát feltűnő legyen. Szerintem egyébként ez inkább vicces kép, mint felháborodásra okot adó. Ennél sokkal merészebb borítókat is szeretnék látni. És készíteni is. De más példákból tudom, hogy a magyar emberek vizuális kultúráját sokkal régebben el kellett volna kezdeni provokálni, szoktatni, hogy fel se merüljön a kérdés, hogy szabad-e ilyet borítóra rakni.

Melyik friss külföldi megjelenés az, aminek a borítóját különösen izgalmasnak tartod, és miért?

A külföldi borítók közül nyilván nagyon sok tetszik. Nehezen választok ki egyet vagy kettőt példának. Szeretem az illusztrált, telerajzolt borítókat, amikbe rengeteg munkaórát öltek, amiken sok böngésznivaló van. Ez a vonzalmam gyerekkorom böngészős könyveiből maradt. Ugyanakkor a minimalista, egy-két színt, egyszerű tipót használó borítók is tetszenek.

Koraly Dimitriadis: Love and Fuck, Tervező: Jason Booher

Wlliam Golding: Lord of the Flies, Tervező: Jason Booher

És maradok ennél a tervezőnél, szerintem jó dolgokat csinál. Szeretem a kézzel írt borítókat is.

Harper Lee :To Kill a Mockingbird, Tervező: Jason Booher

 

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Borítópornó: Szabó Benedek és a Galaxisok - Cím nélküli ötödik lemez

...
Nagy

Borítópornó: Jón Kalman Stefánsson – Menny és pokol-trilógia

...
Nagy

Borítópornó: Babarczy Eszter – A mérgezett nő

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvdesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Szerzőink

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

...
Sándor Anna

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Még több olvasnivaló
...
Nagy

John Scalzi alázatával és a jövőbe mutató hüvelykujjal nyitott az idei Könyvfesztivál

Mi köze lehet a hüvelykujjunknak a sci-fihez és a fiatal generációhoz, milyen a rém kellemetlen laudáció, és mit jelent spekulatív irodalmi nagykövetnek lenni? A Könyvfesztivál megnyitóján jártunk.

...
Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

...
Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.