Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

Fotó: Posztós János

Ruff Orsolya | 2020. október 18. |

  • A cégvezető című új regényéről Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója faggatta Háy Jánost – Bojár monitoron jelentkezett be, és felvezetőjében olyan íróként jellemezte Háyt, aki vesébe lát, barátként ugyanakkor jó humorú, társasági emberként ismerte meg. Válaszában az író elmondta, hogy általában hajlik a depresszióra, de azt humorosan szokta előadni.
Háy János
A cégvezető
Európa, 2020, 370 oldal
  • Háy szerint a körülöttünk lévő világ morálisan, ideológiailag be van árazva, és van egy háló, ami a dolgokat elhelyezi. Van tehát egy útmutatónk a világban, és azt hisszük, hogy tudjuk, ki kicsoda. Amikor az ember írni kezd, ennek a morális hálónak a háta mögé lép, és onnan akarja megragadni az embert, ahol még nincs morálisan beárazva. „Létvizsgálatban vagyok érdekelt” – mondta, a célja pedig, hogy minél mélyebbre ásson „ebbe a lénybe”, azaz a címszereplőjébe, akit ő maga nem tart annyira rossznak: „Alapvetően jóindulatú vagyok az emberi léttel szemben”.
  • Szerinte nem ír lehangoló könyveket, és inkább azokat a tévéműsorokat tartja lehangolónak, amelyek azt sugallják, hogy igenis szórakozzon. Merő optimizmusként jellemezte azokat a könyveket, amelyek arra kapacitálják az olvasót, vizsgálják felül, kicsodák a világban, mi a dolguk, és hogyan viszonyuljanak a világhoz és benne saját magukhoz.
  • Bojár szerint ugyanakkor nehéz szeretni ezt a cégvezetőt és nem könnyű pozitívan látni az ő életét és tragédiáját. Érdekelte viszont, hogy Háy miért pont őt kérte fel erre a beszélgetésre. A válasz: „Nem azért, mert rólad mintáztam a cégvezetőt”. Hozzátette még, hogy szeret olyan emberekkel beszélgetni, akik ugyan figyelmesek, de máshonnan látják a világot. Nem ért egyet azzal, hogy a cégvezető nem szerethető, és szerinte a saját elfogadó készségünk is próbára tehető azzal, vajon megszeretjük-e (ő megszerette).

  • Bojár olvasás közben kereste a közös pontokat saját magában és a cégvezetőben; talált is néhányat, ami szíven ütötte (ezek között említette, hogy az ő életében az apa-fiú kapcsolat áldozatul esett a cégépítésnek, vagy amikor inkább a vállalkozására figyelt és nem a feleségére). Bojár ugyanakkor vitatta a könyv azon mondatát, hogy a tőkének semmi más célja nincs, mint gyarapodni, de Háy azt felelte, hogy a regény alapvetően E/2-ben van megírva, és még véletlenül se keverjük össze azzal, hogy ő beszélne a könyvben – ez egy belső párbeszéd, amikor a narrátor számon kéri a cégvezetőt.
  • Háy szerint az élet teljesen átlagos, és az teszi különlegessé, hogy az adott személy éli meg. Éppen ez adja az egyediségét: „Amúgy, ha messzibbről nézem, onnan nagyon hasonlóak ezek az életek, és tök jó, hogy hasonlóak”.
  • Bojár szerint egy látszólag sikeres ember kudarcos élete jelenik meg a könyvben, amelynek akadt több olyan pontja, amely számára nem volt annyira ismert (ezek között említette a vidék-Budapest ellentétet, és megfogalmazása szerint megütötte a Rákosi-korszak funkcionáriusainak világa is). Háy János szerint minden könyvnek van valamiféle reália háttere, és írás előtt ennek a reália anyagnak az ismeretét nem lehet elodázni. 30-40 évet, tágabb értelemben 100 évet fog át ez a könyv, valamilyen jártasságnak tehát kell lennie, mert különben a történet nem tud elmozdulni. Ha olvasóként elkezdesz gyanakodni, hogy valamiben pontatlan a szöveg, akkor elindul egy mély gyanakvás a könyvvel szemben, ami ellenségessé teszi az olvasót. A háttér megteremtése ahhoz szükséges, hogy elrugaszkodjunk, a valódi és végső célja pedig nem más, mint hogy íróként a lehető legnagyobb mértékben fel tudjon tárni egy sorsot, és egy igazi világot tudjon ráépíteni.

  • A bemutatón szóba került a szocialista nagyipar leépülése, az az időszak, amikor a rendszerváltás idején milliók kerültek az utcára. Bojár megjegyezte, hogy a versenyképtelenség miatt haltak el ezek a cégek, a könyv ugyanakkor „nem látja, hogy közben épült is valami”, egyúttal hozzátette, hogy kapitalistaként is szeretné kicsit megvédeni a kapitalizmust. Háy erre elmondta, hogy „a könyvben való megszólalás mindig annyit láttat”, ahol éppen az események tartanak. Az író egyébként nagy szembesülés-történetként definiálta a könyvet, emlékeztetve arra, amikor a főhős a végén rákérdez, hogy akkor hogyan tovább. Szerinte a mindennapok alapkérdése éppen az, hogy miért éljem le azt a napot.
  • Bojár Gábor felvetésére, hogy csak a végére derül ki a szereplők neve, Háy elmondta, hogy a karaktereinek akkor lesz nevük, amikor „nem a funkciójuk, hanem a sorsuk által egységben vannak”. Amikor a főhős elkezd kételkedni abban az életútban, amit leélt, és eljut odáig, hogy szembe mer nézni azzal, hogy valamit nem csinált jól, akkor válik azonossá azzal a sorssal, amit él, és akkor lesz neve.
  • Szerinte egy sikerszerző írhat receptúra alapján, de alapvetően, ha íróként a dolgok mélyére akar valaki ásni, akkor nem tud receptszerűen működni, mert „mindig másképp nyílnak az ajtók”, ahogy azt elképzelte.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Barabási Albert-László szerint idén márciusban kezdődött a 21. század

Melyik hálózatképből lett először műalkotás, mit jelent a vizualizáció a kutatásban, és milyen következményekkel járhat, ha egy globális hálózat túlontúl besűrűsödik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések is szóba kerültek Barabási Albert-László és Valuska László beszélgetésén.

...
Nagy

Vajon mit üzen Szécsi Pál egy csöpögő csapon keresztül?

Új könyve leginkább azokról a traumákról szól, melyeket a párkapcsolatainkban szerzünk - árulta el Karafiáth Orsolya péntek este a Margón, ahol Valuska László életrajziságról, arányokról és öndefinicióról is faggatta a szerzőt.

...
Nagy

Vámos Miklós: A Dunapestnek öt főszereplője van, és az egyik a ház

A Pozsonyi út 38-40. történetét meséli el Vámos Miklós új regénye, a Dunapest, amelyet tegnap este mutattak be a Margón. Az íróval Inkei Bence beszélgetett. 

Hírek
...
Hírek

Melyik lesz 2023 legjobb első könyve? Már lehet nevezni a Margó-díjra

...
Nagy

Bipoláris depresszió, tatárjárás és a gulyáskommunizmus utolsó évei - magyar próza a Könyvhéten

...
Podcast

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...
Zöld

Megtalálták a német Atlantiszt?

...
Könyvtavasz

A családi pokolból Petőfi verse mutatja meg a kiutat

...
Hírek

III. Károly a Dame lovagi előnevet adományozta Jacinda Ardernnek

...
Nagy

Az okos csajok meg a Kádár-kor „márciusi ifjai” – kilenc történelmi non-fiction a Könyvhéten 

...
Hírek

Tom Hanks szerint regényt írni nem nehéz

...
Hírek

Betiltották a Bibliát erőszak és vulgaritás miatt utahi iskolákban

...
Nagy

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt

A Kertész Imre Intézetben mutatták be hétfő délután a Petri György különbözése című interjúkötetet, mely egy harminc évvel ezelőtt készült beszélgetéssorozat szerkesztett változata. A teljes terjedelmében eddig még nem publikált sorozatban a beszélgetőtárs Tasi József irodalomtörténész volt, aki 1993 novembere és 1994 februárja között kérdezte a költőt gyerekkorról, szerelemről, költészetről, filozófiáról és politikáról. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia.