Tor Ulven sikolyköltészete lehúz a föld alá

Tor Ulven sikolyköltészete lehúz a föld alá

Tor Ulven norvég költő verseiről elsőre Edward Munch A sikolya juthat eszünkbe: van bennük valami kísérteties, szorongató, és rémisztően halálközeli. Az asszociáció talán nem véletlen, egyrészt Munch maga is norvég volt, másrészt Ulven több szövegében is sikolyként, üvöltésként reflektál saját lírájára. „A sikoly kitárja a boltíveket” – írja egyik versében. A Türelem című kötet ennek a „sikolyköltészetnek” a kiteljesedése: olyan, mint egy hátborzongató kiáltás az élet és a halál határán.

Forgách Kinga | 2020. november 27. |

Tor Ulven nagyon különleges figura a norvég költészetben: a 90-es években az egyik legfontosabb költőnek számított, és bár 1995-ben, 41 éves korában egy díj átvétele után öngyilkos lett, a mai napig csodálat övezi őt az országban. Életében visszahúzódó természet volt, alig szerepelt és mindössze egyetlenegy interjút adott, miközben írásmódja egészen radikális volt. Ahogy azt a kötet utószavából megtudhatjuk, az egész életét egy külvárosi házban töltötte, és mivel szorongásos betegség gyötörte, alig hagyta el a lakását. Egyetemre sem járt, az egyetlen papír, amit megszerzett, egy darukezelői jogosítvány volt. „Nehéz lenne tagadni, hogy az őt körülvevő mítosznak – a visszahúzódó, pesszimista, csöndes, öngyilkos költő képének – nagy szerepe van abban, hogy a mai napig meghatározó figurája a norvég irodalomnak” – írta róla Vajna Ádám, verseinek fordítója.

Tor ulven
Türelem
Ford.: Vajna Ádám, 21. Század, 2020, 127 oldal
-

Az 1987-ben megjelent Türelem – amely a 21. Század Kiadó Versum-könyvek sorozatában jelent meg – a legkiforrottabb és egyben legradikálisabb kötete. Ezek a versek azok, amelyek generációja legfontosabb költőjévé tették.

A kötet az első sortól az utolsóig egészen hátborzongató, a legtöbb vers a halálról szól, illetve arról, hogy lehet-e olyan nyomokat hagyni, amelyekkel valamelyest mégis le lehet győzni a mulandóságot.

A szövegek kísértetiességét csak fokozza, hogy szerzőjük már nincs az élők sorában, és amit a kezünkben tartunk, maga a hátrahagyott nyom.

A Türelem versei rövidek, tagoltak, általában egy-két mondatból állnak. Címük nincs és nem is igazán lehet/kell elválasztani őket egymástól, mert együtt működnek, egymást értelmezik. Az első három ciklus (Meleg volt…, …érződött a rothadó avaron át…, …a hó eltűntette, megmaradt) összetartozik, a szövegek a norvég nyártól a tavaszig vezetnek el, bár melegség így sincs bennük. A kötet végén pedig egy teljesen különálló ciklust olvashatunk A zene várhat címmel, amelybe tizenkilenc Webern-variáció került. Motivikusan persze találunk kapcsolódási pontokat, de ezek inkább a Webern iránti rajongás sorai. Ha a  kötet képi hátterét Munch A sikolya adja, akkor a zeneit Webern.

A versek közé Tor Ulven időnként zárójeles megjegyzéseket tűzdelt, amelyek olyanok, mintha rövid, utólagos reflexiók, kommentárok lennének. Bár ezek az egy-két soros beékelt üzenetek is jellemzően enigmatikusak, nem adnak megfejtést, csak további gondolkodnivalót. „(A gondolat a halk sikoly mögött. Sikoltozó gondolkodásmód)”.

A Türelem tétje mintha az lenne, hogy meg lehet-e szólalni a síron túlról, illetve, hogy lehet-e kapcsolatot létesíteni a halottakkal a műalkotásokon keresztül.

Tor Ulven versei nagyon földközeliek, úgy beszélnek a halálról, hogy közben nincsen bennük semmi transzcendens, semmi spirituális. Közben viszont mégis nagyon nagy időbeli távlatot járnak be, vissza-visszanyúlnak egészen az őskorig, a „paleolit bizsergésig”, az emberszabásúak első nyomáig, a barlangrajzokig. „Ő, / aki félvak enkefalogramokat// karcolt/ a barlang falába, legvégül/ színre vitte// az állatot. Az pedig elszabadult// és ugrott.”

Tor Ulven ebben a kötetben tulajdonképpen régészt „játszik”.

A hideg, a föld, a koponya, az emberi nyomok, amelyek előkerülnek a versekben, arra utalnak, hogy az ősi idők jeleit próbálja felkutatni és előásni. „Karom kapar// jelet. Ujj// olvassa.” A versek tele vannak sárral, gyökerekkel, mintha az egész világmindenséget egy sírgödörből szemlélnék. A költő pedig egyre csak lejjebb és lejjebb vezet minket: „(Az ellenségeskedés a lefelé és a felfelé ásók között).”

A kötet központi motívuma a kő.

Legyen ez akár egy barlang fala, egy gótikus sírkő, egy tengerparti szikla, egy mészfal, egy kovakő vagy egy fosszília. A kő mintha a mulandóság ellenpontja lenne. Csakúgy, mint a nyelv, amely a költő számára a barlangrajz, a kőbe vésett élet egy másik formája: „Az erdő alján/ tapogatózol anyanyelved/ egy köve után”. A halottak az ulveni világban a kőben, a falakban lélegeznek, akárcsak Kőmíves Kelemenné a népballadában. (A költő egyébként írt is egy tanulmánykötetet A kő miértje a te miérted címmel.)

A Türelem verseit olvasva az az érzésünk támad, hogy nagyon vékony a határ a létezés és a nemlétezés között. Mintha a föld lehúzna, mintha a világtörténelem halottai mindenütt ott lennének, mindenütt ott hagyták volna a nyomukat. Közben az élet tétje is mintha az lenne, hogy láthatóak maradnak-e a nyomok, amelyeket hagyunk, vagy eltünteti őket az enyészet, a víz. „(Sírkő méretű türelem, ami úgy is tovább él, hogy nyoma sincs az egyházi anyakönyvekben; ennyi marad meg, ha a szél elfújta a feliratokat)”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Erdős Virág versét tanuld meg és segíts a hajléktalanokon

Erdős Virág verset írt, hogy segítsen memorizálni azt a fontos telefonszámot, ami túlzás nélkül életeket menthet. 

...
Hírek

Branczeiz Anna: Louise Glück versei olyan érzésekről szólnak, amelyek kiváltják az olvasó empátiáját

Louise Glück amerikai költő kapta 2020-ban az irodalmi Nobel-díjat  „összetéveszthetetlen költői hangjáért”, amely „visszafogott szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”. De vajon mitől olyan átélhetők Glück versei? 

...
Kritika

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Zoltán Gábor új kötete egy borzalmas időszak lenyomata versekben, melyet egy, a kétezres évekből visszatekintő szerző értelmez, így hozva létre egy rendkívül rétegzett, sokoldalú alkotást. A Szép versek 1944 a hét könyve. 

Hírek
...
Alkotótárs

Mastercard® Alkotótárs: új alkotói ösztöndíj indul el

...
Hírek

Ottlik-másolattal és fantasztikus családi fotókkal érkezik az Esterházy-különszám!

...
Hírek

Putyinnak ajánlaná az új könyvét Ken Follett

...
Hírek

David Attenborough elmeséli, mi történt a természettel, míg mi karanténban ültünk

...
Hírek

Bookline: Orvos-Tóth, Kepes és Matthew McConaughey a top3-ban

...
Hírek

Jól halad az Esterházy-könyvek feldolgozása

...
Beleolvasó

Az osztálytalálkozónál hazugabb műfaj nem létezik

...
Hírek

Egy felmérés szerint a többség nem ért egyet Tóth Krisztinával Az arany ember ügyében

...
Hírek

Luisellinek adták ki magukat a csalók, rengeteg pénzt kaszáltak

...

Morcsányi Géza: “Az irodalom a szívre mért kibírhatatlan csapás” [Kötelező: Sorstalanság]

...

Az ország leggazdagabb családja alkut kötött a nácikkal [Összekötve podcast]

...

Orwellről, a diktatúra nyelvezetéről és társadalmi hatásairól Péterfy Gergellyel [Kötelező podcast]

...

Olvasóként most tök jó gyereknek lenni [Mesék Minden Mennyiségben podcast]

Olvass!
...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Steven Spielberg megvette Richard Osman krimijének filmjogait

Május elején érkezik magyarul Richard Osman debütáló regénye, A csütörtöki nyomozóklub, amely 2020 egyik legnagyobb krimi szenzációja volt. 

...
Beleolvasó

Egy közszereplőnek tudomásul kell vennie, hogy foglalkoznak vele

Görög Ibolya könyve a közéleti szereplők megkerülhetetlen műve, és azoknak biztosít támpontokat, akiknek a mindennapjait a nyilvános szereplés tölti ki.

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!