Tor Ulven sikolyköltészete lehúz a föld alá

Tor Ulven sikolyköltészete lehúz a föld alá

Tor Ulven norvég költő verseiről elsőre Edward Munch A sikolya juthat eszünkbe: van bennük valami kísérteties, szorongató, és rémisztően halálközeli. Az asszociáció talán nem véletlen, egyrészt Munch maga is norvég volt, másrészt Ulven több szövegében is sikolyként, üvöltésként reflektál saját lírájára. „A sikoly kitárja a boltíveket” – írja egyik versében. A Türelem című kötet ennek a „sikolyköltészetnek” a kiteljesedése: olyan, mint egy hátborzongató kiáltás az élet és a halál határán.

Forgách Kinga | 2020. november 27. |

Tor Ulven nagyon különleges figura a norvég költészetben: a 90-es években az egyik legfontosabb költőnek számított, és bár 1995-ben, 41 éves korában egy díj átvétele után öngyilkos lett, a mai napig csodálat övezi őt az országban. Életében visszahúzódó természet volt, alig szerepelt és mindössze egyetlenegy interjút adott, miközben írásmódja egészen radikális volt. Ahogy azt a kötet utószavából megtudhatjuk, az egész életét egy külvárosi házban töltötte, és mivel szorongásos betegség gyötörte, alig hagyta el a lakását. Egyetemre sem járt, az egyetlen papír, amit megszerzett, egy darukezelői jogosítvány volt. „Nehéz lenne tagadni, hogy az őt körülvevő mítosznak – a visszahúzódó, pesszimista, csöndes, öngyilkos költő képének – nagy szerepe van abban, hogy a mai napig meghatározó figurája a norvég irodalomnak” – írta róla Vajna Ádám, verseinek fordítója.

Tor ulven
Türelem
Ford.: Vajna Ádám, 21. Század, 2020, 127 oldal
-

Az 1987-ben megjelent Türelem – amely a 21. Század Kiadó Versum-könyvek sorozatában jelent meg – a legkiforrottabb és egyben legradikálisabb kötete. Ezek a versek azok, amelyek generációja legfontosabb költőjévé tették.

A kötet az első sortól az utolsóig egészen hátborzongató, a legtöbb vers a halálról szól, illetve arról, hogy lehet-e olyan nyomokat hagyni, amelyekkel valamelyest mégis le lehet győzni a mulandóságot.

A szövegek kísértetiességét csak fokozza, hogy szerzőjük már nincs az élők sorában, és amit a kezünkben tartunk, maga a hátrahagyott nyom.

A Türelem versei rövidek, tagoltak, általában egy-két mondatból állnak. Címük nincs és nem is igazán lehet/kell elválasztani őket egymástól, mert együtt működnek, egymást értelmezik. Az első három ciklus (Meleg volt…, …érződött a rothadó avaron át…, …a hó eltűntette, megmaradt) összetartozik, a szövegek a norvég nyártól a tavaszig vezetnek el, bár melegség így sincs bennük. A kötet végén pedig egy teljesen különálló ciklust olvashatunk A zene várhat címmel, amelybe tizenkilenc Webern-variáció került. Motivikusan persze találunk kapcsolódási pontokat, de ezek inkább a Webern iránti rajongás sorai. Ha a  kötet képi hátterét Munch A sikolya adja, akkor a zeneit Webern.

A versek közé Tor Ulven időnként zárójeles megjegyzéseket tűzdelt, amelyek olyanok, mintha rövid, utólagos reflexiók, kommentárok lennének. Bár ezek az egy-két soros beékelt üzenetek is jellemzően enigmatikusak, nem adnak megfejtést, csak további gondolkodnivalót. „(A gondolat a halk sikoly mögött. Sikoltozó gondolkodásmód)”.

A Türelem tétje mintha az lenne, hogy meg lehet-e szólalni a síron túlról, illetve, hogy lehet-e kapcsolatot létesíteni a halottakkal a műalkotásokon keresztül.

Tor Ulven versei nagyon földközeliek, úgy beszélnek a halálról, hogy közben nincsen bennük semmi transzcendens, semmi spirituális. Közben viszont mégis nagyon nagy időbeli távlatot járnak be, vissza-visszanyúlnak egészen az őskorig, a „paleolit bizsergésig”, az emberszabásúak első nyomáig, a barlangrajzokig. „Ő, / aki félvak enkefalogramokat// karcolt/ a barlang falába, legvégül/ színre vitte// az állatot. Az pedig elszabadult// és ugrott.”

Tor Ulven ebben a kötetben tulajdonképpen régészt „játszik”.

A hideg, a föld, a koponya, az emberi nyomok, amelyek előkerülnek a versekben, arra utalnak, hogy az ősi idők jeleit próbálja felkutatni és előásni. „Karom kapar// jelet. Ujj// olvassa.” A versek tele vannak sárral, gyökerekkel, mintha az egész világmindenséget egy sírgödörből szemlélnék. A költő pedig egyre csak lejjebb és lejjebb vezet minket: „(Az ellenségeskedés a lefelé és a felfelé ásók között).”

A kötet központi motívuma a kő.

Legyen ez akár egy barlang fala, egy gótikus sírkő, egy tengerparti szikla, egy mészfal, egy kovakő vagy egy fosszília. A kő mintha a mulandóság ellenpontja lenne. Csakúgy, mint a nyelv, amely a költő számára a barlangrajz, a kőbe vésett élet egy másik formája: „Az erdő alján/ tapogatózol anyanyelved/ egy köve után”. A halottak az ulveni világban a kőben, a falakban lélegeznek, akárcsak Kőmíves Kelemenné a népballadában. (A költő egyébként írt is egy tanulmánykötetet A kő miértje a te miérted címmel.)

A Türelem verseit olvasva az az érzésünk támad, hogy nagyon vékony a határ a létezés és a nemlétezés között. Mintha a föld lehúzna, mintha a világtörténelem halottai mindenütt ott lennének, mindenütt ott hagyták volna a nyomukat. Közben az élet tétje is mintha az lenne, hogy láthatóak maradnak-e a nyomok, amelyeket hagyunk, vagy eltünteti őket az enyészet, a víz. „(Sírkő méretű türelem, ami úgy is tovább él, hogy nyoma sincs az egyházi anyakönyvekben; ennyi marad meg, ha a szél elfújta a feliratokat)”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Erdős Virág versét tanuld meg és segíts a hajléktalanokon

Erdős Virág verset írt, hogy segítsen memorizálni azt a fontos telefonszámot, ami túlzás nélkül életeket menthet. 

...
Hírek

Branczeiz Anna: Louise Glück versei olyan érzésekről szólnak, amelyek kiváltják az olvasó empátiáját

Louise Glück amerikai költő kapta 2020-ban az irodalmi Nobel-díjat  „összetéveszthetetlen költői hangjáért”, amely „visszafogott szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”. De vajon mitől olyan átélhetők Glück versei? 

...
Kritika

Milyen versek születtek a második világháború legsötétebb hónapjaiban?

Zoltán Gábor új kötete egy borzalmas időszak lenyomata versekben, melyet egy, a kétezres évekből visszatekintő szerző értelmez, így hozva létre egy rendkívül rétegzett, sokoldalú alkotást. A Szép versek 1944 a hét könyve. 

Hírek
...
Beleolvasó

60 éves lett Kemény István, most megtudhatjuk, hogyan keletkeztek a versei

...
Hírek

Kampány indult azért, hogy a műfordítók neve is szerepeljen a könyvborítókon

...
Hírek

Új fordításban jelenik meg a cyberpunk bibliája, a Sprawl-trilógia

...
Hírek

Kon-takt(s), Enyedi Ildikó, Spanyol filmhét, Hadik Brunch [Programajánló]

...
Hírek

Ingyen letölthetik Bill Gates új könyvét az egyetemisták

...
Hírek

A fák nemcsak versenytársak, de együtt is működnek egymással

...
Hírek

Franciaország törvénnyel védené a könyvesboltokat az Amazonnal szemben

...
Gyerekirodalom

Elveszett városok és ősi folyamistenek – A világ öt folyó tükrében

...
Hírek

Még lehet jelentkezni a Szépírók workshopjaira

...

Margó, Jennifer Teege, A feleségem története [10 perc Könyves]

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

Olvass!
...
Beleolvasó

60 éves lett Kemény István, most megtudhatjuk, hogyan keletkeztek a versei

Ma ünnepli 60. születésnapját Kemény István költő. A Magvető az alkalomra egy kötettel készült, amely egyszerre válogatott versek-kötet és beszélgetőskönyv. Olvass bele az Állástalan táncosba!

...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres