Darius Kopp ötvenéves lett, és arra jutott, hogy semminek semmi értelme

Darius Kopp ötvenéves lett, és arra jutott, hogy semminek semmi értelme

A digitális korban gyakran elfogja az embert az érzés, hogy csapot-papot ott kellene hagyni és egyszerűen világgá kéne menni. Terézia Mora a Darius Kopp-trilógia harmadik kötetében, a Kötélenben eljátszott a gondolattal, hogy milyen az, amikor valaki egyik napról a másikra lelécel a hazájából, a családjától és egyszerűen kivonul a társadalomból, hogy aztán a gyökértelenség teljes szabadságával útnak induljon az ismeretlenbe. A főhős, Darius Kopp a gyász, a kiégés, a céltalanság és a frusztráció elől egészen Szicíliáig menekül, hogy aztán néhány év múlva hazatérve megpróbáljon visszaintegrálódni oda, ahonnan elindult. Ez a hét könyve.

Forgách Kinga | 2022. június 06. |
TERÉZIA MORA
Kötélen
Ford.: Fodor Zsuzsa, Jelenkor, 2022, 340 oldal
- 

„Boldog vagyok, mi más lehetnék?” – szól a regény első mondata, amelyből rögtön érezzük, hogy hiába járta be Darius Kopp fél Európát, a boldogulását még mindig nem találta meg, és talán nem is fogja soha. A trilógia harmadik része onnan indul, hogy a főszereplő egy (kissé félelmetes és követelőző) olasz nőnél lakik szívességből és sofőrként dolgozik: az Etnára visz fel turistákat terepjáróval. A gyász legnehezebb időszakán még nincs túl, bár felesége, Flora hamvait a hosszú utazása után beszórta a vulkán kráterébe. Itt kezdődik voltaképpen a történet, amely a veszteségek feldolgozásáról szól: a hamvakkal teli krátertől. Ennek a szimbolikája azt is jelzi, hogy mennyire van mélyponton a főhős a cselekmény elején. „Később Kopp megbillentette az urnát, aztán kicsit még jobban, míg csak az egész tartalma ki nem pergett belőle, és nem maradt semmi, ami nem úgy nézett ki, mintha mindig is a hegyhez tartozott volna.”

Terézia Mora a Margón
A Darius Kopp-trilógia harmadik kötetét a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be június 12-én 17:15-kor. A szerzővel Tompa Andrea beszélget. Facebook-esemény ITT. 

A Kötélen az életközépi válság regénye, amely nemcsak arról mesél, hogyan tudunk kiszakadni az életünkből, de arról is, hogy miként tudunk visszatalálni oda, ha ez egyáltalán lehetséges. A regény kezdetén Darius Kopp ott él, ahová mások nyaralni járnak, Szicíliában, Terézia Mora azonban tartózkodott attól, hogy egy idealizált Olaszországot mutasson be. Hamar kiderül, hogy ha valaki nem turista, akkor a tengerpart is tud kemény lenni, és bár a főhősnek többen is segítenek lakhatást, munkát szerezni, az világos, hogy semmi sincs ingyen, ha mással nem, kiszolgáltatottsággal fizet az ember. A korábban számítógépes irodai munkához szokott Kopp először fuvarozásból él, aztán egy pizzéria konyháján kezd dolgozni. Kialakul egy újfajta életritmusa, amelybe egészen beleszokik, még ha nem is teszi boldoggá. A monotónia addig tart, amíg hirtelen fel nem bukkan a tizenhét éves unokahúga, Lorelei, akiről kiderül, hogy bajban van: a szülei kitették, a barátai leléptek, ráadásul teherbe is esett. Innentől új fejezet kezdődik Darius Kopp életében, többé már nem teheti meg, hogy csakúgy éljen a vakvilágba, gondoskodnia kell az unokahúgáról. Az elszakadt családi szálakat pedig valahogy össze kell varrni, akármilyen nehéz is ez: „ilyen az, amikor a család megjelenik a színen, minden összeomlik és senki sem takarít fel helyettünk”. Lore oldalán Kopp végül kénytelen visszatérni a régi életébe, Berlinbe, ahol persze már minden elveszett és mindent nulláról kell kezdeni.

Terézia Mora a techbuborék magányát írta meg [Ms. Columbo Olvas]
Terézia Mora a techbuborék magányát írta meg [Ms. Columbo Olvas]

Idén újra megjelent magyarul Terézia Mora Darius Kopp-trilógiája, amely annak ellenére, hogy több mint egy évtizede adták ki először, húsbavágóan aktuálisnak érződik. A Ms. Columbo Olvas legújabb adásában a trilógia első kötete, Az egyetlen ember a kontinensen volt a téma. A SZÍN és Goethe Intézet közös podcastjében Tamássy-Lénárt Orsolya, Forgách Kinga és a kötet fordítója, Nádori Lídia beszélgettek arról, hogy mit mesél Mora regénye az internetfüggőségről, a kommunikációs elakadásokról, az időről és az egzisztenciális szorongásról.  

Tovább olvasok

A Darius Kopp-trilógia harmadik kötetében ezúttal tehát a család témája áll a középpontban, emellett továbbra is fontos a pénz, a munka, a szabadság és az újrakezdés, valamint a kérdés, hogy egyáltalán mihez kezdjen az ember az élete második felében, ha képtelen onnan folytatni, ahol korábban abbahagyta.

Darius Kopp, aki továbbra is a szürke kisember figuráját képviseli, de immár kilépett a csinovnyik szerepből, teljesen új kihívásokkal szembesül,

és el kell döntenie, hogy mi tenné boldogabbá: ha visszatérne a gyökereihez, a városához és a munkájához, amely biztos megélhetést, de semmilyen valós kapcsolódást nem adott számára (és amelynek a gondolata is undorral tölti el), vagy ha társadalmon kívüli emberként folytatja az életét úgy, hogy nem kell bankokkal, hivatalokkal, HR-esekkel, ügyvédekkel és adósságokkal foglalkoznia, hanem egyszerűen csak vegetál magányosan egyik napról a másikra. „Mindent elfelejteni, ami visszahúzza az embert. Vissza? Hová? Oda, ahol olyan bonyolulttá válnak a dolgok.”

A Kötélen a trilógia korábbi köteteihez hasonlóan életbevágó kérdéseket feszeget,

és mindezt úgy teszi, hogy megmaradtak az összetett, érdekes karakterek és az izgalmas narrációs technika is, amelyet Mora a korábbi kötetekben alkalmazott. Ez az elbeszélői módszer nem éppen szokványos, sokszor ugrálunk az egyes szám harmadik és az egyes szám első személyű elbeszélés között, időnként pedig különféle zárójeles kommentek törik meg a narrációt, amelyekben Koppnak azokat a gondolatait olvashatjuk, amelyeket nem mond ki mások előtt. Az elbeszélő és a főszereplő, valamint a dialógusok és a tudat egyes rétegei ezáltal összemosódnak, olykor pedig egészen mélyen beleláthatunk Darius Kopp fejébe, érzéseibe, amitől óhatatlanul azonosulni kezdünk az – egyébként nem mindig szimpatikus - főhőssel.

A trilógia összességében nemcsak egzisztencialista regénynek tekinthető, hanem fejlődésregénynek is.

 Darius Kopp ugyanis a legtöbbet éppen a kommunikációban fejlődik a három kötet során, és abban, hogy megtanulja vállalni a felelősséget önmagáért, az érzéseiért és a döntéseiért, emellett megpróbál egy kicsit jobban jelen lenni a saját életében. A Kötélen azzal a tanulsággal zárul, hogy ez talán a maximum a mostani világban, amit az ember egyáltalán elérhet: „A nevem Darius Kopp, ötvenéves vagyok, az életem nagyobbrészt alábecsülésből és felvágásból, hazugságokból és titkokból áll, és szó sincs róla, hogy még bármi lehetne belőlem, de nem félek, csak mérsékelten vagyok megkeseredett, és legalább igyekszem nem másokra mutogatni, és nem gyűlölni senkit, se egyes embereket, se csoportokat. Ne mondd, hogy ez semmi.”

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Terézia Mora a techbuborék magányát írta meg [Ms. Columbo Olvas]

Idén újra megjelent magyarul Terézia Mora Darius Kopp-trilógiája, amely annak ellenére, hogy több mint egy évtizede adták ki először, húsbavágóan aktuálisnak érződik. A Ms. Columbo Olvas legújabb adásában a trilógia első kötete, Az egyetlen ember a kontinensen volt a téma. Podcast. 

...
Hírek

Terézia Mora kapta a legfontosabb német irodalmi díjat

...
Hírek

Ezeket a szépirodalmi újdonságokat keresd a Margón! (1.rész)

Június 9-én kezdődik a Margó Irodalmi Fesztivál a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A következő napokban bemutatjuk, hogy milyen programokra számíthattok idén.

Még több olvasnivaló
...
Panodyssey

Ahol az író és az olvasó közvetlenül találkozik: ismerd meg a Panodysseyt!

Ebben a cikkben azt magyarázzuk el, hogyan működik a Panodyssey oldal, és miért érdemes csatlakoznod hozzá olvasóként vagy íróként. 

...
Panodyssey

Moskát Anita: "Az Írói Munkám Elrablása: Hogyan Lopta El Az Artificial Intelligence Az Álmomat"

"Mielőtt elítéljük az MI-t: ezekért a közhelyekért mi felelünk. Mi tanítottuk meg neki a „zöld oázist”, a „sötétzöld szőnyeget”, amit „hívogat”, vagy az „élet táncát” járó ludakat meg a „szentély” hasonlatot a „világ káosza” ellenében. Az MI abból dolgozik, amiből tanul, és mi közhelyekkel etetjük." Moskát Anita műhelynaplójában arra keresi a választ, mit is tud vaójában ma a mesterséges intelligencia.

...
Nagy

Kölcsey még nem tartotta fontos versének a Hymnust, de később már büntettek érte

200 éves Kölcsey Hymnusa, ami egészen sokáig nem vált a magyarok hivatalos himnuszává. Mit énekeltünk előtte? Hogyan használták a Hymnust politikai célokra? És mi a közös a cseh, a lengyel és a magyar himnuszban? Érdekességeket gyűjtöttünk össze az évfordulóra.

...
Nagy

Visky András: Istennel ültem le kártyázni a regényt írva

Szerdán Margó Olvasókör lesz: Visky András a regény kezdeteiről, “révült írás-lelkigyakorlatról” és a bibliapókerről is mesélt előzetesen.

...
Panodyssey

Moskát Anita: Írói félelmek kalendáriuma, az év minden napjára

"Félek, hogy önmagamat fogom ismételni, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, ugyanazokat a témákat, és észre sem veszem." Moskát Anita műhelynaplóját olvashatjátok az írói hivatáshoz kapcsolódó félelmekről.

...
Nagy

Szvoren Edina sokáig hanyagolta a magyar kortárs irodalmat, aztán jött Esterházy, aki áttörte a falat

Az talán nem meglepő, hogy a Mondatok a csodálkozásról szerzőjét elemi szinten izgatják a mondatok. Szvoren Edina a Müpa Literárium-estjén arról mesélt, hogy miben különbözik az a nyelv, amelyen zsemlét kér, attól, amelyen ír, de az is szóba került, hogyan hagyta maga mögött a tulajdonnevektől való félelmét.

Hírek
...
Hírek

Tintin 35 év után visszatér a képregényes standokra

...
Hírek

Kölcsey eddig ismeretlen versét találták meg: áthúzta, hogy más ne olvashassa

...
Podcast

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...
Hírek

Habsburg Ottó csak Magyarországról hatezer emberrel levelezett, most online olvashatod a sorait

...
Gyerekirodalom

Ötven könyv, amelyet minden gyereknek el kellene olvasnia

...
Hírek

Cseh Tamás és Csengey Dénes közös estjéről 1985-ben még részletes jelentés készült

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Sokáig lehetetlennek tűnt, de ismét film készül a Momóból

Ötven éve jelent meg Németországban Michael Ende egyik legsikeresebb regénye, a Momo, amelyből - neház tárgyalásokat követően - hamarosan film készülhet.

...
Gyerekirodalom

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

A Botcsinálta boszi egy olyan boszorkányakadémia, ahol nem lefutják, hanem seprűn repülik az iskolakört. Hőse pedig egy kétbalkezes tinilány, akinek sosem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy a varázskönyvben meg van írva. Olvass bele Jill Murphy gyerekregényébe!

...
Gyerekirodalom

Új író folytatja az Asterix-sorozatot

Az Asterix képregénysorozatnak új írója van, Fabcaro, aki jelenleg a széria 40. kötetén dolgozik. Utóbbi várhatóan még az idén megjelenik.

Jó szívvel ajánljuk
Gyerekirodalom
Gaston egy kis unikornis, aki megtanítja kezelni az érzelmeket
...
Gyerekirodalom

Mi történik azzal, akinek a boszorkányiskolában örökké félresikerülnek a varázslatai?

A Botcsinálta boszi egy olyan boszorkányakadémia, ahol nem lefutják, hanem seprűn repülik az iskolakört. Hőse pedig egy kétbalkezes tinilány, akinek sosem úgy sülnek el a varázslatai, ahogy a varázskönyvben meg van írva. Olvass bele Jill Murphy gyerekregényébe!