Jól csörög a Trianon-kassza? [Ablonczy Balázs: Trianon-legendák című könyvének bemutatója]

barraban | 2010. június 25. |

Ablonczy Balázs történész Trianon-legendák című, egyesek szerint provokatívnak ígérkező új könyvét mutatták be szerdán a Mammut Libriben. A Trianon-legendák azokat az ismert és kevésbé ismert mítoszokat, tévhiteket mutatja be, amelyek a közbeszédben hosszú évtizedek óta keringenek, Apponyi személyétől kezdve a helyszínek összekeverésén át egészen az utódállamok hajózással kapcsolatos intrikáiig. A helyszínen Stumpf András (Heti Válasz) és Gavra Gábor (Hírszerző.hu) beszélgetett a szerzővel.

"Jól csörög a Trianon-kassza?" - kérdezte Stumpf, rögtön megágyazva a beszélgetés első felét uraló, kicsit demitizáló hangulatnak. Ablonczy azonnal leszögezte, hogy a 90. évforduló eszébe sem jutott, annak idején megjelentetett egy írást a témában egy Romsics Ignác által szerkesztett tanulmánykötetbe, és végül a Jaffa Kiadó igazgatójának hathatós támogatásával fejlesztette önálló könyvvé az alapötletet.

Szóba került természetesen, hogy mit tegyünk Trianon emlékével: felejtsük el, vagy ne, jó-e az új törvény, ami a könyv készülésekor még meg sem fogant. Ablonczy kifejtette, hogy szerinte lehet pozitív hozadéka, természetesen nem mindegy, hogyan töltjük meg tartalommal, és unalmas iskolai ünnepségeken edződött (tanulói és tanári oldalon egyaránt álló) szívemnek nagyon szimpatikus módon figyelmeztetett a gépies és formalizált iskolai megemlékezések kiüresedéssel fenyegető veszélyeire.

Meghallgathattunk egy történészlistát arról is, kik próbálták már objektíven összefoglalni az eseményeket, számba venni az elcsatolt részeket: Ablonczynak nem volt kedve újra leírni a sokat ismételtet, ezért választotta témának azt, hogy "mi nem történt". A Trianonról való neurózismentes társadalmi diskurzus kapcsán hangsúlyozta, hogy 1990 óta az információk mennyisége nő, ezzel párhuzamosan a valódi tudás viszont csökken. A legendák – melyeknek természetesen van valóságalapja, hiszen Clemenceau-nak valóban volt például magyar menye – a Mátyásról költött mesékhez hasonlóan továbbítódtak a társadalomban az elhallgatás évei során, és sokakban, egymással párhuzamos igazság-változatokként vertek gyökeret. Van létjogosultságuk a folklór szintjén, a történések mikéntjének vagy miértjének megértéséhez azonban nem visznek közelebb.

Ablonczy bevallása szerint a magyar történésztársadalom őt sem bal-, sem jobboldalról nem kedveli, sokak szemében szálka, hogy a 36 évével megmondja a tutit: ő meg azért nincs oda őértük, mert magukba zárkóznak, nem haladnak a korral (például az internettel), nem utaznak iskolai felvilágosító előadásokra, tartanak a politikai vitáktól. Szóba kerülnek bizonyos portálok is, ahol a kommentezők olyan konzervatív történészt siratnak benne, aki a marxisták áldozatául esett.

A beszélgetés második felében több volt a kitérő, és többször csúszott le a történész maszk Ablonczy arcáról, amit azért gondosan visszaigazított. Amikor arról mesélt, hogyan kezdte érdekelni a Trianon-téma, kiderült, hogy sok érzelmi ok játszott benne szerepet. Bevallott érzelmi viszonyulást örökölt gyerekkorától kezdve, dédnagyszüleitől, akik jelentősen alakították hozzáállását: még azt is megmutatta, hogy dédnagymamája gyűrűjét viseli sajátjaként az ujján. Későbbi, franciaországi levéltári kutatásainak bosszantó felfedezése volt, hogy úgy szidják a magyarokat, mint a bokrot, elmaradott, barbár népnek bélyegezve őket, akik örüljenek, "hogy luk van a seggükön". Elhangzott az "amerikaiaknál miért lehet zászlót kitenni, nálunk miért ciki?" örökzöld dilemmája, és természetesen hosszan ecsetelte a határon túli magyarság ügyeit is (melyről egyébként a közönség is sokat kérdezett), a kissé elavult és sablonos, romanticizált képet viccesen ható Belga-idézetekkel demitizálva („természetesen vannak székely deszkások, vajdasági falfirkászok.”)

Leglelkesebb énje a beszélgetés végefelé gejzírként tört felszínre, amikor a másnap zajló szlovák-magyar történészkongresszus kapcsán saját, az egykor Szlovákiából idemenekült szepességiek közösségéről tartandó előadásáról beszélt, például az emlékezési rítusokból adva ízelítőt. Nézői kérdésre pedig a lokális identitások és az autonómia kényes kérdése is szóba került, amelyre az volt a válasza, hogy van, ahol kell (például Erdélyben van értelme felvetni), de Szlovákiában nem igazán, ott más megoldást kell találni a kisebbségi problémákra.

Miért kell Trianonnal foglalkozni ma is?- vetődött fel a beszélgetés végén a nagy összefoglaló kérdés. Elsősorban a határon túliak miatt: a magyar állam hibát követett el, amikor vesztes oldalon lépett a világháborúba, ennek a következménye több millió ember elcsatolása a szülőföldjéről: ők tehetnek erről, ezért mindenkori morális kötelességük az áldozatul esett emberek ügyének felkarolása – hangzott Ablonczy véleménye, és ezzel az egyórás beszélgetés méltóképp zárult le.

[Szolgálati közlemény: a politizáló kommentelőt kérdezés nélkül kitiltjuk, mert ez egy könyvekkel foglalkozó blog]

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!