A vér földje: nem vénnek való vidék

A vér földje: nem vénnek való vidék

Diane Lane és Kevin Costner jutalomjátékának lehetünk tanúi A vér földje című feszült hangulatú, westernt idéző drámában, amelyben az unokájukat kereső nagyszülők szokatlan helyzetben találják magukat. A Kőkemény család író-rendezője, Thomas Bezucha a nálunk ismeretlen Larry Watson regényét adaptálta, és készített belőle metszően pontos képet az elmaradt amerikai vidék lőporszagú világáról.

Bányász Attila | 2021. április 20. |

1963-ban járunk, Montanában. A háromgenerációs Blackledge-famíliát szörnyű családi tragédia sújtja. Margaret és George a fiúk halála után is szívükön viselik volt menyük és unokájuk sorsát, de az élet nem áll meg: Lorna újra férjhez megy, és a nagyszülők kénytelenek elengedni a kezét. Margaret azonban bizonytalan, hogy az unokája az újdonsült mostohaapánál jó kezekben van-e, és amikor hűlt helyét találják a kis családnak, nyomukba szegődnek Észak-Dakotába. Meg szeretnének róla győződni, hogy unokájuknak valóban jól megy-e a sora. Nem számítanak rá, hogy elszabadulnak az indulatok Lorna férjének családjával.

A csodásan fényképezett montanai táj szolgáltatja a hátteret az érzékeny témájú drámának, amely a családon belüli erőszakkal foglalkozik, valamint azzal a kényes kérdéssel, hogy mit tehetnek ilyenkor a nagyszülők.

-

A három főszereplő: Kevin Costner, Diane Lane és Észak-Dakota

Ingoványos talaj, különösen a fent vázolt esetben: a gyermek apja halott, és ezzel az apai nagyszülők látszólag elvesztik minden beleszólásukat, ha volt is egyáltalán. A gyereknek az anyja mellett a helye, aki vérségi kapcsolat híján akaratlanul is eltávolodik a volt apóstól-anyóstól. Főleg, hogy bekerül a képbe még egy új férj is.

Kellemetlen helyzetekből A vér földjében pedig nincs hiány. Margaret és George Észak-Dakotában szembekerül a matriarchális Weboy-famíliával, amelyet vasfegyelemmel irányít Blanche, aki királynőként nemcsak népes családján, de keménykötésű fiai révén a környéken is rajta tartja a szemét. Blackledge-ék unokáját pedig e vendégmarasztaló kis közösség fogadja be.

-

Márpedig unoka nélkül innen el nem megyünk! Előbb adnám a fél kezemet! (Diane Lane és Kevin Costner)

A vér földje története szögegyenes: a rövid drámai felvezetés után, amelynek Diane Lane és Kevin Costner közötti lehengerlő kémia szolgáltatja a valódi zamatát, nyilvánvalóvá válik, hogy a két család közti konfrontáció elkerülhetetlen. Azonban bármennyire is tisztában vagyunk előre a végkimenetellel, az odáig vezető út bizony arannyal van kikövezve.

A lassú folyású dráma ugyanis váratlanul sűrű atmoszférájú thrillerbe csap át.

Többször is egymásnak feszül a két család, ezek közül toronymagasan kiemelkedik egy közös vacsorajelenet, amely már olyan szinten rém kellemetlen légkörben zajlik, hogy attól a néző érzi rosszul magát. Mégis akaratlanul bevonódik, mert a helyzet sajnos sokak számára lehet ismerős: az érzéketlen és kötekedésre hajlamos emberek nyeregben érezvén magukat gyakran lelik örömüket abban, hogy áldozataik tehetetlenségében gyönyörködjenek. Ez azonban csak addig van így, amíg erőfölényben érzik magukat. Aztán fordul a kocka.

-

Egy kanál vízben meg tudnánk fojtani: Blanche, a Weboy-família mátriárkája (Lesley Manville)

Lane és Costner mellett a film harmadik kiemelkedő alakítása az Oscar-jelölt Lesley Manville-é, aki a Weboy család mátriárkáját személyesíti meg. Lehengerlő, ahogy a vacsoraasztalnál egy pillanat alatt mindenkinek a fejére nő, illetve ahogy a szívélyes vendéglátó álarca mögül fröcsög a házába meghívottakra.

A filmvégi lezárás rövid és ütős, tipikusan amerikai: ahol elfogynak a szavak, ott szót kapnak a fegyverek.

A vér földjén olyan, mintha Michael Caine önbíráskodó Harry Brownját és Matthew McConaughey Gyilkos Joe-ját (mínusz a csirkecomb) összemixelnénk, és nyakon öntenénk egy jó adag country utánérzéssel. Már csak az öntudatos Diane Lane és a hallgatag Kevin Costner páratlan párosa miatt is megér egy misét, a lassúbb, old-school filmek kedvelőinek egyenesen kötelező. A vacsorajelenet pedig agytekervényekbe égős, emésztendő, nem egykönnyen felejtős darabbá teszi az egész filmet.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Düh és kikészülés: egy családon belüli erőszakról szóló riportkönyv kulisszatitkai

...
Hírek

Elmore Leonard a western-panteonban

...
Általános cikkek

A vadnyugati lőtársadalom

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...