A vér földje: nem vénnek való vidék

A vér földje: nem vénnek való vidék

Diane Lane és Kevin Costner jutalomjátékának lehetünk tanúi A vér földje című feszült hangulatú, westernt idéző drámában, amelyben az unokájukat kereső nagyszülők szokatlan helyzetben találják magukat. A Kőkemény család író-rendezője, Thomas Bezucha a nálunk ismeretlen Larry Watson regényét adaptálta, és készített belőle metszően pontos képet az elmaradt amerikai vidék lőporszagú világáról.

Bányász Attila | 2021. április 20. |

1963-ban járunk, Montanában. A háromgenerációs Blackledge-famíliát szörnyű családi tragédia sújtja. Margaret és George a fiúk halála után is szívükön viselik volt menyük és unokájuk sorsát, de az élet nem áll meg: Lorna újra férjhez megy, és a nagyszülők kénytelenek elengedni a kezét. Margaret azonban bizonytalan, hogy az unokája az újdonsült mostohaapánál jó kezekben van-e, és amikor hűlt helyét találják a kis családnak, nyomukba szegődnek Észak-Dakotába. Meg szeretnének róla győződni, hogy unokájuknak valóban jól megy-e a sora. Nem számítanak rá, hogy elszabadulnak az indulatok Lorna férjének családjával.

A csodásan fényképezett montanai táj szolgáltatja a hátteret az érzékeny témájú drámának, amely a családon belüli erőszakkal foglalkozik, valamint azzal a kényes kérdéssel, hogy mit tehetnek ilyenkor a nagyszülők.

-

A három főszereplő: Kevin Costner, Diane Lane és Észak-Dakota

Ingoványos talaj, különösen a fent vázolt esetben: a gyermek apja halott, és ezzel az apai nagyszülők látszólag elvesztik minden beleszólásukat, ha volt is egyáltalán. A gyereknek az anyja mellett a helye, aki vérségi kapcsolat híján akaratlanul is eltávolodik a volt apóstól-anyóstól. Főleg, hogy bekerül a képbe még egy új férj is.

Kellemetlen helyzetekből A vér földjében pedig nincs hiány. Margaret és George Észak-Dakotában szembekerül a matriarchális Weboy-famíliával, amelyet vasfegyelemmel irányít Blanche, aki királynőként nemcsak népes családján, de keménykötésű fiai révén a környéken is rajta tartja a szemét. Blackledge-ék unokáját pedig e vendégmarasztaló kis közösség fogadja be.

-

Márpedig unoka nélkül innen el nem megyünk! Előbb adnám a fél kezemet! (Diane Lane és Kevin Costner)

A vér földje története szögegyenes: a rövid drámai felvezetés után, amelynek Diane Lane és Kevin Costner közötti lehengerlő kémia szolgáltatja a valódi zamatát, nyilvánvalóvá válik, hogy a két család közti konfrontáció elkerülhetetlen. Azonban bármennyire is tisztában vagyunk előre a végkimenetellel, az odáig vezető út bizony arannyal van kikövezve.

A lassú folyású dráma ugyanis váratlanul sűrű atmoszférájú thrillerbe csap át.

Többször is egymásnak feszül a két család, ezek közül toronymagasan kiemelkedik egy közös vacsorajelenet, amely már olyan szinten rém kellemetlen légkörben zajlik, hogy attól a néző érzi rosszul magát. Mégis akaratlanul bevonódik, mert a helyzet sajnos sokak számára lehet ismerős: az érzéketlen és kötekedésre hajlamos emberek nyeregben érezvén magukat gyakran lelik örömüket abban, hogy áldozataik tehetetlenségében gyönyörködjenek. Ez azonban csak addig van így, amíg erőfölényben érzik magukat. Aztán fordul a kocka.

-

Egy kanál vízben meg tudnánk fojtani: Blanche, a Weboy-família mátriárkája (Lesley Manville)

Lane és Costner mellett a film harmadik kiemelkedő alakítása az Oscar-jelölt Lesley Manville-é, aki a Weboy család mátriárkáját személyesíti meg. Lehengerlő, ahogy a vacsoraasztalnál egy pillanat alatt mindenkinek a fejére nő, illetve ahogy a szívélyes vendéglátó álarca mögül fröcsög a házába meghívottakra.

A filmvégi lezárás rövid és ütős, tipikusan amerikai: ahol elfogynak a szavak, ott szót kapnak a fegyverek.

A vér földjén olyan, mintha Michael Caine önbíráskodó Harry Brownját és Matthew McConaughey Gyilkos Joe-ját (mínusz a csirkecomb) összemixelnénk, és nyakon öntenénk egy jó adag country utánérzéssel. Már csak az öntudatos Diane Lane és a hallgatag Kevin Costner páratlan párosa miatt is megér egy misét, a lassúbb, old-school filmek kedvelőinek egyenesen kötelező. A vacsorajelenet pedig agytekervényekbe égős, emésztendő, nem egykönnyen felejtős darabbá teszi az egész filmet.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Düh és kikészülés: egy családon belüli erőszakról szóló riportkönyv kulisszatitkai

...
Hírek

Elmore Leonard a western-panteonban

...
Általános cikkek

A vadnyugati lőtársadalom

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Polc

A Kovács ikrek fergeteges családregénye sokkal többről szól, mint beszűkült parasztokról

...

Kemény Lili harcai: az önéletírás mint felszámolás és teremtés

...

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

...

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...