A Japánból importált feleségek csak fényképről ismerték amerikai férjeiket

A Japánból importált feleségek csak fényképről ismerték amerikai férjeiket

Egy hatalmas hajón heteken át zsúfolódnak össze azok a nők és fiatal lányok, akik ismeretlen férjeikhez tartanak Japánból az Egyesült Államok felé. A csupán fotókról és levelekből ismert férfiakkal való találkozást várva merészebbnél merészebb terveket szőnek, álmodoznak a jövőről. Partot érve aztán beleütköznek a valóságba: a levelekből és képekről megismert férjeik nem azok, akiknek hitték őket, kapcsolataik már a legelejétől hazugságokon alapulnak. Így kell elkezdeniük életüket egy olyan országban, amelynek sem nyelvét, sem szokásait nem ismerik, és amelynek legjobb esetben is csak másodrendű polgárai lehetnek. Iszonyatos energiát és alkalmazkodókészséget követelő beilleszkedésük azonban hasztalan, mert a második világháborúban gyűjtőtáborokba kényszerítik, gyakorlatilag eltörlik őket a föld színéről is. Ezeknek a nehéz életutaknak állít emléket a japán származású amerikai író, Julie Otsuka Buddha a padláson című regénye, amely eredetileg 2011-ben jelent meg, és Morcsányi Júlia fordításában már magyarul is olvasható. Ez a hét könyve.

Kolozsi Orsolya | 2022. december 12. |
Julie Otsuka
Buddha a padláson
Ford.: Morcsányi Júlia, Magvető, 2022, 142 oldal
-

Az 1920-as években az Államokba érkező fiatal lányok nézőpontja az uralkodó a regényben, amelynek elbeszéléstechnikája igen különös: narrátora többes szám első személyben szólal meg, egy közösség nevében beszél, és ha az írás dőlt betűre vált, akkor tudhatjuk, hogy a közösség egyik tagjának önálló megszólalása ékelődött a szövegbe: „A legfiatalabb közülünk tizenkét éves volt, a Biva-tó keleti partjáról jött, még vérezni sem kezdett. A szüleim a mátkapénzért adtak férjhez. A legidősebb közülünk harminchét éves volt, Niigatából jött, egész életében a magatehetetlen apját gondozta, és egyszerre örült és bánkódott azon, hogy az öreg nemrég meghalt. Tudtam, hogy csak akkor mehetek majd férjhez, ha ő már nincsen.”

Az, hogy többszáz nő hangja egy kórussá olvad össze,

a közöttük meglévő sorsközösséget emeli ki.

Mindannyian megérkeznek a bizonytalanba, szinte kivétel nélkül csalódnak, majd, mikor már kezdenek beágyazódni új otthonaikba, az új világba és kultúrába, egy politikai döntés miatt földönfutókká válnak. Ez mindannyiuk alaptörténete, a váz, melyre aztán sokféle módon épülnek a személyes, egyedi élettörténetek. Van köztük, aki a mezőgazdaságban talál munkát férjével együtt, van, aki gazdag amerikai családok bejárónőjeként, más a kereskedelemben dolgozik vagy nagy hotelek alagsorában mossa a szennyest. Változatos életkörülményeik ellenére közös bennük, hogy olyan munkát vállalnak, amelyet egy amerikai nem szívesen végezne el.

Gyermekeik is lesznek, de a sorsok itt is ezerfelé ágaznak, másként nevelik és szeretik, máshol és másként szülik meg őket: „Szültünk tölgyfák alatt, nyáron, negyvenöt fokos hőségben. Szültünk egyszobás viskókban a fatüzelésű kályha mellett, az éj leghidegebb éjszakáin. Szültünk a Delta szeles szigetein, hat hónappal az érkezésünk után, és az újszülöttek aprók voltak, áttetszőek, és három nap után meghaltak”. Az egyéni sorsok a nagy, közös sorsba fonódnak, apró szálakként alkotnak egy rendkívül erős szövedéket - a különleges próza ritmikussá válik, ismétléseken alapul, ugyanazt a történetet meséli újra és újra különböző variációkban. Ezek a változatok pedig mind elég érdekesek ahhoz, hogy az olvasó figyelme ne lankadjon a monotonnak tűnő egymás mellé rendeléseket, a végtelen felsorolásokat olvasva. A narrációs technika struktúraként mutatja meg, hogy milyen sokféle tud lenni az ember és az emberi élet, és hogy az alapmintázatok mégis mennyire azonosak. 

A Buddha a padláson „főhősei” (persze nincsenek klasszikus értelemben vett hősei, csak nők végtelen sorokban) más-más díszletek között, de ugyanazokkal az érzésekkel és helyzetekkel szembesülnek: a csalódással, az árulással, a kiszolgáltatottsággal, a félelemmel, az otthontalansággal, a magánnyal. Teljesen láthatatlanok és elszigeteltek a társadalomban, ahogy az egyikük meg is fogalmazza ezt a kilátástalanságot: „Tudja egyáltalán valaki, hogy itt vagyok?” És mintha épp ezt a végtelen magányt próbálná ellensúlyozni a kollektív hang, a narráció, a közös sorson való osztozás beismerése - de sikertelenül,

a saját életében mindenki magára marad,

ezeknek a nőknek nem segít senki, és egymáson sem tudnak segíteni. Ennek ellenére csendes, megbízható, elképesztően alázatos viselkedésük és szorgalmuk miatt több-kevesebb sikerrel beilleszkednek, és bíznak abban, hogy gyermekeikre már egy szebb jövő vár majd. Ekkor szól azonban közbe a történelem: 1941. december 7-én a japán császári haditengerészet repülőgépei csapást intéztek az Egyesült Államok Pearl Harbor-i tengerészeti támaszpontjára. A rajtaütés után a japánokat sújtó idegengyűlölet felerősödött, a kémeknek és árulóknak titulált japán-amerikaiakat 1942-től háborús gyűjtőtáborokba internálták. A kitelepítés legalább 110-120 ezer japán-amerikait érintett, annak ellenére, hogy a kitelepítettek több mint kétharmada már az USA-ban született.

A regény második fele ezt a történelmi eseményt dolgozza fel, először az egyre bizalmatlanabbá váló légkört, majd a japánok neveit tartalmazó listát, a listán szereplők rejtélyes eltűnéseit, félelmét és szorongását teszi kézzelfoghatóvá (még mindig a közösségként megszólaló nők szemszögéből), majd a menetekbe terelt emberek kiszolgáltatottságát jeleníti meg. Az egyébként is letaglózó erejű sorok között talán a regény a legmegrázóbb bekezdései ezek: „Legtöbben menet közben csak angolul beszéltünk, nehogy feldühítsük a tömeget, ami összegyűlt, hogy végignézze, ahogy elmegyünk. Sokan mindent elvesztettünk, de nem szóltunk semmit, mentünk. Mindannyian fehér, számozott azonosító cédulát viseltünk a gallérjainkon és a kabátunk hajtókáján, úgy mentünk”. A házaikat, üzleteiket, vagyonukat és otthonukat, kedves szomszédaikat, sőt, olykor akár haldokló gyermekeiket is hátrahagyó emberek tömött sorokban, kis csomagokkal indulnak az ismeretlenbe, fogalmuk sincs arról, mi vár rájuk. Keretet alkot ez a legelső, hajós jelenettel, a japán nők ott a teljes ismeretlenbe érkeztek, most pedig ismét afelé menetelnek. Amilyen kiszolgáltatottan, nincstelenül és rettegve hajóztak be a regénybe,

épp olyan remegve és magányosan vonulnak ki belőle.

Mi vár majd rájuk ezekben a táborokban? Erről már nem beszél a regény, a japán nők hangja ugyanis Az utolsó nap című fejezetben hallható utoljára, a legutolsó részben az elbeszélői nézőpont már nem az övék, hanem azoké, akik hátramaradtak, akik végignézték ezt a vonulást, és nem tettek semmit. Azoknak az amerikaiaknak a hangja olvad itt össze, akik lelkifurdalással, némi hiányérzettel, de élnek tovább.

Egy jelentős történelmi eseményt dolgoz fel a szöveg, ennek is köszönhető, hogy megjelenése évében elnyerte a legjobb amerikai történelmi regénynek járó Langum-díjat is. A Buddha a padláson azonban egyáltalán nem száraz, csupán egzakt tényeket lejegyző, hanem nagyon is lírai írás, melynek szépségét az egymásba folyó asszonyhangok, a végtelen variációk mögött feltűnő női sorsok ábrázolásai adják. A kötet megörökíti annak a láthatatlan közösségnek, japán nők százainak életét, akik nagy reményekkel érkeztek az ígéret földjére, majd nyomtalanul tűntek el ugyanott, és lábaik nyomát régen belepte a por.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik

Werner Herzog első regényének hőse a hiábavalóság és a megszállottság hérosza, Onoda Hiroo, aki a második világháború után még 29 évig folytatta a küzdelmet egy szigeten. A Dereng a világ éppúgy szól a narratívák erejéről, mint az idő illúziójáról. Ez a hét könyve.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Kritika

Blake Crouch az emberi evolúció új szintjét kutatja, és rácsapja hősére a Géncsapdát

A befutott thrillerszerző, Blake Crouch új regényében a bioetikai kérdések mentén azt is feszegeti, mi tesz minket emberré.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ebben az EU-s országban engedélyezhetik legközelebb az eutanáziát

Újabb ország parlamentjében nyújtottak be olyan törvényjavaslatot, mely az eutanáziát lehetővé tévő gyógyszer engedélyezésére vonatkozik. Könyveket ajánlunk a hír mellé.

...
Zöld

4 könyv azoknak, aki hátat fordítanának a magánynak

Az Egyesült Államokban élő 45 és 65 év közötti emberek jóval magányosabbnak, elszigeteltebbnek érzik magukat egy friss tanulmány szerint, mint európai társaik. 4 könyvet ajánlunk a jobb társas kapcsolatokért.

...
Zöld

Zöld kiadók: Mik azok a környezetbarát betűtípusok?

A világ egyik legnagyobb kiadója, a HarperCollins több ezer fát mentett meg azzal, hogy az utóbbi pár évben apró, zöld szemléletű változtatásokat vezettek be a könyvtervezés terén.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit két kis dínója a Holdra téved – Olvass bele!

Berg Judit kis dínói visszatérnek, Artúr király udvara után most már Reginával kiegészülve a Holdra utaznak. Hogy hogyan kerültek oda és mit láttak ott, az kiderül a gyerekek kedvenc, időutazó őslényeinek legújabb kalandjaiból! Olvass bele!

...
Gyerekirodalom

Burgenlandi gyerekkönyvíró és kanadai illusztrátor kapja idén az Andersen-díjat

Heinz Janisch osztrák gyerekkönyvíró és Sydney Smith kanadai illusztrátor kapja idén a gyermek- és ifjúsági irodalom legelismertebb kitüntetését, a Hans Christian Andersen-díjat.

Még több olvasnivaló
...
Podcast

Szexualitás, vagina, szülés – Ott Anna könyvajánlója [Ezt senki nem mondta!]

Ezt senki nem mondta! című podcastunk ötödik vendége Dr. Benkovics Júlia nőgyógyász volt, a beszélgetéshez könyvajánló is tartozik Ott Anna válogatásában.

...
Gyerekirodalom

Roma mesék a gyerekirodalomban – Mi történt az elmúlt években?

Hogyan jelennek meg a roma mesék, karakterek, hagyományok a gyerekeknek szóló kötetekben? Veszprémi Szilveszter költő, irodalmár négy, a közelmúltban megjelent könyvet vizsgált meg.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [2. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Kerber Balázs, Láng Orsolya és Takács Nándor válaszai és szövege.

...
Nagy

Eredics Lilla: Balogh Attila versei kitágították az önértelmezés dimenzióját [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Eredics Lilla Balogh Attilától ajánlja kedvenc versét.

...
Nagy

Költészet napja – Ismerj meg 6 új verseskötetet és a szerzőiket! [1. rész]

A magyar költészet napja alkalmából készített összeállításunkban 6 frissen megjelent verskönyv szerzőjét ismerhetitek meg, és a köteteikből is mutatunk egy részletet. Lapis József, Rékai Anett és Simon Bettina válaszai és szövege.

...
Nagy

10 videó, amiben cigány írók, költők beszélnek [ROMA IRODALOM]

Szeretet, fájdalom, vér, béklyók, család, idegenség. A Roma Hetek alkalmából összegyűjtöttünk tíz videót, amelyek a roma irodalom kiemelkedő íróit és költőit mutatják be az elmúlt évtizedekből.

Hírek
...
Beleolvasó

A PTSD-s detektív egy megfojtott nő ügyét próbálja felderíteni ebben a mágikus krimiben

...
Beleolvasó

Az Emberszemlélet humanista filozófiába öltöztetett kézikönyv a fenntarthatóságról

...
Beleolvasó

A Kovács ikrek regényében az élők gürcölnek, a holtak mulatnak – Olvass bele!

...
Hírek

Traumák hosszú sora – Készül a József Attila-film

...
Hírek

Micimackót, Tandorit és Parti Nagyot posztoltak a költészet napján a művészek

...
Zöld

A békák tudnak sikoltani – csak mi nem halljuk őket

...
Hírek

Alekszej Navalnij posztumusz memoárja még idén megjelenik

...
Hírek

Mutatjuk Szép Heléna elrablását egy Pompejiben most feltárt freskón

...
Gyerekirodalom

Berg Judit két kis dínója a Holdra téved – Olvass bele!