Jonathan Franzen: Erős rengés
Fordította: Bart István, Európa Könyvkiadó, 2013, 572 oldal, 3646 Ft
Karácsonyra jelent meg magyarul Jonathan Franzen 1992-ben írt, második regénye, az Erős rengés, ami ugyanolyan erős, humoros és összetett, mint a Szabadság vagy a Javítások volt. Az idei év 6. legjobb könyvének választottuk a Könyvesblogon. Családregény és ökothriller 572 oldalon.
Franzenről egyszer azt írták, hogy megírta a Nagy Amerikai Regényt, ami borzasztó jól hangzik, mi is használtuk. Ahogy az Európa Könyvkiadó ritmusában és Bart István fordításában olvasom Franzen újabb és újabb könyveit, rá kell jöjjek, hogy minden könyve csak egy újabb rész a Nagy Amerikai Regényhez. Ez például így kezdődik: "Néha előfordult, hogy ha megkérdezték tőle, vannak-e testvérei, Eileen Hollandnak egy kicsit gondolkodnia kellett a válaszon."
Az Erős rengés ökothriller és családregény egy könyvben: Franzen saját szöveguniverzuma uraként egy földrengéssel indítja be a történetet, ami maga alá dönti az unalomtól és érdektelenségtől megszilárdult családot is. Hiába mondta nekünk Franzen, hogy semmi baja a családokkal, megint egy olyan diszfunkcionális családot ábrázol, ami sajnos teljesen átlagos is lehet. A földrengés mindent elpusztító metafora lesz: "Egy földrengés nem olyan, mint amikor valaki megöli az állapotos feleségét. És nem is olyan, mint amikor a bíróság kimondja, hogy tilos a faji megkülönböztetés. Nem olyan, mint a Kennedy család. Miután az utolsó híradósok is összecsomagoltak és elutaztak Bostonból, még hetekig szinte kitapintható volt, hogy a város mennyire csalódott a földben, melyen állt" (279. oldal)
KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK
Jonathan Franzen, a netgyűlölő sztáríró (portré)
Akaratán kívül írta meg a Nagy Amerikai Regényt (interjú)
Olvass bele az Erős rengésbe (részlet)
A Boston környéki kisebb, ártalmatlannak látszó földrengések egy családot és egy céget is tönkre tesznek, az egész hátterében pedig egyszerű, ördögi kapitalista húzások állnak. Meghal egy gazdag nagymama, a lánya örököl 22 millió dollárnyi részvényt a Boston északi részén található vegyi vállalat, a Sweeting-Aldren Corp. tulajdonrészéből. Franzen könyvében egy földrengés okait kutatja Renée és Louis, majd apró infomorzsákból összerakják a sötét ügyleteket, miközben a földrengés a családi viszonyokat is lerombolja és láthatóvá teszi.
Az csak később derül ki, hogy ezek a földrengések mesterségesen jönnek létre, mert a csúnya nagy cég titkos fúrásokat végzett, amit környezetszennyező mérgekkel töm meg titokban. Ettől ökothriller, de ez volt a legkevésbé érdekes olvasata az Erős rengésnek. A kilencvenes évek legelején vagyunk, Amerikában az AIDS, az emberi jogok, a homoszexualitás vagy az abortusz az igazán fontos témák, míg nálunk ekkoriban a rendszerváltás.
A hirtelen gazdaggá váló anya egy fillért sem akar adni a rádiónál dolgozó, cinikus és érzéketlen Louis nevű, 23 éves fiának, aki minden erejével azon van, hogy saját lábára álljon, megbecsült tagja legyen a rádiónak. A másik főszereplőnk a harvardi szeizmológus, a 30 éves szuperokos csaj, Renée, aki mindenkinél mindent jobban tud, viszont közel elviselhetetlen a hülyeségei és problémái miatt. Őt egy tévés nyilatkozata miatt az egyik New Age-es szekta fanatikusai rászállnak, neki meg nagy vitába kell szállnia Stites tiszteletessel.
Franzen régi típusú regényíró, aki a lehető legjobban elmélyül témájában. Ha kicsit bátrabb lennék, elmennék szeizmológiából vizsgázni, és bár megbuknék, de legalább előadnám a regény egyik legszebb részét, amikor a szeizmográf és az orgazmus párhuzamairól esik szó. Itt az idézet egészben:
"Az ágyban talált rá Renée-re, meztelenül a lepedő alatt. Louist elfogta a vágy, levetkőzött és odabújt hozzá, de még felajzva is, még a karjai között is, és ahogy a testével ránehezedett a testére, és érezte a bőrén a bőre melegét, és ahogy a keze közé fogta a fejét, még akkor is csak az járt a fejében, vajon hogyan csinálja Renée, hogy mindig ő közeledik hozzá, és sohasem fordítva. És hogy miért érzi magát olyan egyedül, miközben szeretkeznek, miért van olyan egyedül Renée gyönyörével, amikor elindítja azt a hosszú rezgéshullámot, amely végül is elvezet Renée kielégüléséhez (Renée egyszer megmutatta neki a komputerterem zöld követő monitorján, hogy milyen az, amikor egy nagy erejű, távoli földrengés megjelenik a tanszék digitális szeizmográfján: egy fényes, lapos görbe, ami egy kicsit lüktet az első lökéshullámtól, aztán egy pillanatra kisimul, majd amikor megérkezik a második lökéshullám, hevesen ugrálni kezd, aztán még hevesebben ugrál, ahogy az egyre újabb lökéshullámok visszaverődnek a föld külső magjáról, meg a belső magjáról és a kéregről, az sS-ről, az ScS-ről, az SS-ről, a PP-ről és PKiPk-ról, miígnem végül tejesen megbolondul a görbe az egymást követő hatalmas erejű, felszíni lökésektől, a Love-hullámoktól és a Rayleigh-hullámoktól, melyek hidakat rombolnak le és házakat döntenek össze, és amelyektől meghasad a föld)." (239. oldal)
Visszafelé
A magyar olvasók visszafele olvassák Franzen munkásságát: elsőként a 2009-es Szabadság jelent meg (részlet), majd elég gyorsan érkezett a 2001-es Javítások, most pedig az 1992-es Erős rengés. Már csak az 1988-ban megjelent The Twenty-Seventh City hiányzik a sorból, és a hátha érkezik majd az ötödik regény is.
Mi következik ebből a visszafelé olvasásból? Sok jó dolog! Az Erős rengést annak idején az amerikai kritika kedvelte, de nem szerette különösen, Franzen egy interjúban megjegyezte, hogy talán túl sokat gondoltak róla. Szórakoztató visszaolvasni olyan írásokat, amikben még arról volt szó, hogy erre a szerzőre majd azért figyelni kell.
Mi már abban a hálás szerepben lehetünk, hogy úgy tekintünk vissza a megtett útra, hogy bár az úton történtekkel nem vagyunk tisztában, de legalább pontosan értjük, hogy érkeztünk meg Franzennel együtt. Ezért például Franzen akkor érdekesnek tartott narratív technikáiról láthatjuk, milyen tökéletesre fejlesztette a Szabadság című regényére. Mert az Erős rengés, a Javítások vagy a Szabadság úgy viszonyul egymáshoz, mint három szonett: más-más tartalom, de ugyanaz a szerkezet, vagyis hosszú, terjengős, nagyon részletes karakter- és családtörténeteket, amiket ezernyi helyen át-átszőnek a politikai, vallási, gazdasági és társadalmi ügyek.
A hét könyvei voltak:
Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?
Parti Nagy Lajos: Mi történt avagy sem
Murakami Haruki: A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei
Miközben a fő történetszálat kibontja, egészen elképesztő hurkokat ír le kisebb, látszólag jelentéktelen epizódokban. Így ismerjük meg a szintén regénnyi történetet mellékszerepébe sűrítő kínai Howardot, aki Renee munkatársa és alkalmi szexpartenere, vagy a gazdaggá, kapzsivá váló anyát, Melanie-t, és Louis elég szerencsétlen lánytestvérét. A szereplők élettörténete mozgatja a nagy történetet is, nem fordítva, nem rendeli alá Franzen a karaktereket a fő narratívának.
Az utóbbi időszakban kényszeresen ajánlom Franzen könyveit mindenkinek, aki tőlem kér olvasmánytippeket. Az Erős rengés a következő a sorban.
