Parti Nagy Lajos: Mi történt avagy sem
Magvető, 2013, 232 oldal, 2392 HUF
Magyarországon valami végérvényesen megváltozott, a trollkodásnak, a cinizmusnak elérkeztünk egy határpontjáig. Parti Nagy Lajos szerint Az irónia határáig érkeztünk el, ami a kötetindító szövegének címe is. Ebben a világ legtermészetesebb jelenetét olvassuk: egy férfi fut a Margitszigeten, vele szemben egy pasi és egy nő. Amikor elhaladnak egymás mellett, beindul a magyaros mocskolódás, a minden hupikékes dominóban összeesküvést látó, mindent a másiknál jobban tudó arcoskodás. Egy pillanat alatt a rekortánon is gyűlölködő ellenségekké válnak az emberek. Már nincs vicc, nincs humor, mert nincs már közös nyelv, két részre oszlott a nyelvkészlet is, nincs egy szó se, amin ugyanazt értené két random ember. PNL pedig kihasználja, hogy a nyelv tud kemény, erőszakos, önző, kegyetlen lenni, mert mi magyarok jelenleg ilyenek vagyunk, szavakkal háborúzunk.
"A legjobb tréning a valóság" - ezt a mondatot emelte ki jó kézzel a Magvető a 27 novellát tartalmazó Mi történt avagy sem című kötetből. Az új PNL-könyv méltó folytatása A hullámzó Balatonnak és A fagyott kutya lábának, bár az első olvasás után sokkal keserűbbnek látom.
A néhány hete a 60. születésnapját ünneplő PNL új elbeszéléseket tartalmazó könyve a legszórakoztatóbb szomorúkönyv az elmúlt évek Magyarországáról. Mintha a Blikk egymondatos híreiből írna PNL karaktert, világot és nyelvet. Olyan szereplőkkel és nyelvezettel találkozunk, mintha PNL elfelejtett volna fikciót írni, és a legmélyebben beleásta volna magát a tényfeltáró dokumentumregény-írásba. Pedig nem: csak a valóság felzárkózott PNL nyelvéhez, vagyis sajnos tényleg igaz az a régi állítás, hogy a nyelv valóságot teremt.
A Fülkefornak nem voltam lelkes híve, szívesen olvastam az ÉS-ben röviden, de összegyűjtve nekem már nagyon sűrű és fárasztó volt. Mert mi a szórakoztató abban a paródiában, amit napról-napra megelőz a valóság? Amit PNL péntekre leírt, azt már szombatra négyzetre emelték. A Mi történt avagy semnek viszont nagyon gyorsan rajongója lettem: a mikrotörténetekben jó karakterek és történések vannak, valamint Magyarország pontos ismerete.
Jeanette Winterson: Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?
Társadalmunk és gondolkodásunk pontos bemutatása minden történet, mert PNL látja és a már megszokott tehetségével megmutatja, hogyan működünk mi, magyarok. Egy Adonis nevű fiú lelép véletlenül a járdáról, betöri a fejét. Egy nagyot fékező Mercedesből cigány férfi lép ki segíteni. Hirtelen mindenki szemtanú lesz, és rögtön azt kérdezgeti, hogy a cigány volt? Minden kérdés persze egyben állítás is, így a cigánynak kell elvinnie a balhét.
A törpét rendesen megszívatják a BKV-ellenőrök, mert övék a hatalom. Kenderallergiája lesz a nyakán lévő kötéltől az öngyilkosjelöltnek: nem bírta, hogy a németeknél Herr Kulesch-nek hívják, pedig csak 150 centi. A takarítónő végre egy kellemes, a megszokottól sokkal kényelmesebb körülmények között tölt egy estét férjével, kár, hogy nem az övék a lakás. Két kislány rájön, hogy apjuk egy fiúba szerelmes, ami visszafordíthatatlan és a teljes bekattanása miatt hiteles történést indít be, aminek a végén a férfit megölik, az anya öngyilkos lesz, a két lány bolondok házába kerül. A házmester-korszakban megedződött, mindenkit megfigyelő, mindentudó házmesternek a rendszerváltás után szárnya nő, de repülni nem tud.
A Törpemizsért is érintő álomnovellák mellett feltétlenül ki kell emelni a Fürdés című Kosztolányi Dezső-novella átiratát. Apa-fiú kapcsolat bontakozik ki itt is a balatoni büfésoron: Kosztolányinál a fiú latinból bukott, ami miatt az édesapa bosszús, saját kudarcát látja fiában is. Parti Nagynál már nincs elfojtás, nincs véletlen, itt az apa erőszakkal, hirtelen felindulásból úgy megüti fiát, hogy meghal. A családon belüli erőszak történetévé válik a novella, egy picit sem lehet sajnálni vagy megérteni az apát, ahogy mondjuk Kosztolányinál még lehetett. A családon belül az apa erőszakkal tart rendet és pofonokkal irányítja a gyereket a helyes útra. (Érdemes egymás után elolvasni Kosztolányit és Parti Nagyot).
"Szomorú ország ez? Szomorú" - olvashatjuk az egyik novellában. Szomorú könyv ez? Szomorú - tesszük hozzá, miközben természetesen szórakozni is lehet azon, milyenek is vagyunk. Parti Nagy sok ötlettel írja nagyon sűrű, költészetből és prózából gyúrt novelláit, amelyekre az erőszak, a reménytelenség és társadalmunk pontos ismerete is jellemző.
