Alexander Weinstein szép új világában a virtualizáció fölfalja az embert

Alexander Weinstein szép új világában a virtualizáció fölfalja az embert

Az Új Világ gyermekei és más történetek az ember, a technológiai fejlődés és a környezetváltozás egymásra hatásáról szóló novellagyűjtemény. Alexander Weinstein sci-fi történeteiből kiderül, hogy lehet-e egy robotot szeretni, hogy miként lehet emlékekből üzletet csinálni, vagy hogy mit jelent virtuális gyerekeket nevelni. 

Bányász Attila | 2022. június 15. |
Alexander Weinstein
Az Új Világ gyermekei és más történetek
Ford.: Bosnyák Edit, Farkas Veronika, Felkai Ádám, Pék Zoltán, Török Krisztina, Agave, 2022, 240 oldal
-

Nem új keletű gondolat, hogy az emberiség önként és dalolva rohan a vesztébe: öngyilkos hajlamunk önzésünkbe van kódolva. Alexander Weinstein azonban nem a fajról mond le novelláiban, hanem inkább az önazonosságról. A fejlődéssel együtt jár a változás, amely nem feltétlenül hat pozitív irányba.

De mi van akkor, ha nem az esendőségünket vetkőzzük le, hanem az emberségünket?

Ennek pont ellentmondani látszik a novelláskötet nyitó darabja, a Búcsú Yangtól, amely arra a tulajdonságunkra alapoz, hogy képesek vagyunk emocionálisan kötődni dolgokhoz. Az írás középpontjában egy középosztálybeli értelmiségi család áll, akik gyermekvállalás terén is szeretnének „valamit visszaadni a világnak”, így örökbe fogadnak egy kínai árvát. A kulturális különbségek leküzdése végett a kis Mika mellé beszereznek egy androidot is. Yang így lesz egyszerre testvér, bébiszitter és a kínai kultúra kimeríthetetlen tárháza. Néhány évvel később a robot meghibásodik, és a szülők pont úgy bánnak vele, mint egy elromlott berendezési tárggyal. Ezzel szemben Mika számára egy családtag távozik.

Yang, ha az érzelmeket nem is tudja viszonozni, tisztában van a jelentőségükkel. Lehet egy tárgyat szeretni? Hol van a határ, amikor a robot személyiséggé válik? Pótolható-e egy hozzátartozó? A novellában a gyermeki, Kogonada adaptációjában pedig az android perspektívája kell hozzá, hogy Yang többé váljon. A novellából Colin Farrell főszereplésével játékfilm készült, amely a magyar mozikba sajnos nem jutott el.

Weinstein számos elbeszélése építkezik az emlékek köré. A Térképészek Philip K. Dicket idézi meg az emlékárusításával, amelyből a főhős társaival jól menő techcéget épít fel.

Az előregyártott emlékek elfedik az igaziakat,

és összekuszálják az ember fejét. Pont, mint a szerelem: hiszen az együtt eltervezett jövő olyan áhított emlék, ami talán soha meg sem történik. A Vándorlás című novellában az érzelmileg kiüresedett apa egyetlen mentsvárát jelenti a fiával közös emléke, amelybe tíz körömmel kapaszkodik. Saját magukat zárja falak közé a diszfunkcionális családjuk, amivel Weinstein előre felfestette a pandémiás időszak szeparációs szorongásait. A családtagok azonban nem egymásban, hanem a virtualizáció érzéki gyönyöreiben keresnek feloldást, önzőségük pedig kitakarja őket egymás elől. Mit tehet a gyermek, aki személyes megtapasztalásra vágyik, de a szülei nem ismerik fel a közös élményszerzés lehetőségét, mert el vannak veszve a saját világaikban?

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel
A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

Tovább olvasok

Hasonló helyzetet tárgyal a címadó Az Új Világ gyermekei is: egy gyermektelen pár belefeledkezik a virtuális valóságba, amely lassan valódibbnak tűnik, mint a realitás. Nem csoda: a képzelt világ kielégíti minden vágyukat, a szextől a gyermekvállalásig. De mi van akkor, ha egy fatális hiba folytán le kell mondaniuk az éveken át dédelgetett virtuális porontyokról? Az Új Világ gyermekei olyan, mint a The Sims videójáték bűntudattal átitatott verziója.

Szintén a gyerekek isszák meg a levét a felnőttek döntéseinek a Hátország című írásban, ahol az élhetetlen bolygón a termőföld már akkora értéket képvisel, hogy a háztartások eladják a kertjük felső földrétegeit. Az óceánok feketék az olajszennyeződéstől, az ivóvíz aranyat ér, a kétkezi munka viszont szart sem.

Mi marad az embernek, ha még a saját hátországát – benne a szeretteivel – is ki kell árusítania a túlélésért?

Ez a legfelkavaróbb novella a gyűjteményben. A Rakétaéj sincs nagyon lemaradva mögötte, amely egy modern Taügetosz-mese: benne ünnepélyes külsőségek közepette szabadulnak meg azoktól a gyerekektől, akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe.

A Neuromancer cyberpunk víziója már a valóságunk része
A Neuromancer cyberpunk víziója már a valóságunk része

“A ​kikötő felett úgy szürkéllett az ég, mint a televízió képernyője adásszünet idején” - indul a Neuromancer, ami William Gibson Sprawl-trilógiájának első köteteként erőteljesen formálta a (pop)kultúránkat (a trilógiába itt beleolvashatsz). A Neuromancer honosította meg a ‘kibertér’ kifejezést, és belőle táplálkozott a Wachowski testvérek Mátrixa, de annyira, hogy mátrix a neve annak a regénybeli globális konszenzuális-hallucinációnak, ami a kibertér minden egyes adatbájtját megtestesíti. Emellett el lehet játszani azzal, hogy az 1984-ben megjelent Neuromancer az orwelli rezsimhez képest hogyan körvonalazza nyomasztóan ismerősen az életünket a digitális forradalmon már innen, amikor a technológiai fejlődés és a digitalizáció rohamos előretörése alapjaitól formálja át az emberi létünket fiziológiai és etikai szempontból is. Elolvastuk az új fordítást, így a Neuromancer a hét könyve.

Tovább olvasok

Érdekes vonulatot képvisel a novellagyűjteményben a spiritualizmus és a virtualitás kapcsolata: a Móksában a megvilágosodás afféle digitális kapudrog, ami az Egyesült Államokban a keleti vallásokkal egyetemben betiltásra kerül. Az amerikai fiatalok a Távol-Keletre zarándokolnak a spirituális megtapasztalásért, ami úgy hat rájuk, mint a drogfogyasztás. A piramis és a segg még messzebb megy: a tudomány pénzre váltja a lélekvándorlás és az újjászületés csodáját, a haszonelvűség ellen tiltakozó buddhistákat pedig terroristáknak bélyegzik.

A dalai lámából az Új Világ Oszáma bin Ládenje válik.

Talán nem is olyan meglepő, hogy e végletekig elborult alternatív jövő a segget emeli a szexuális vágy körbeünnepelt tárgyává. Maga a szexualitás azonban kimerül – a beültetett implantátumok révén – a különböző méretű adatfolyamok letöltésében. Főhősünk az újjászületésre várakozó lelkek szállítója, akinek az előző életei között eltemetett titok lappang. Weinsteinnél a spiritualizmust éppúgy fölzabálja a virtualitás, akárcsak az embert.

A Ready Player Two-ban az emberiség szintet lép: a fejlődés kulcsa a virtualitás
A Ready Player Two-ban az emberiség szintet lép: a fejlődés kulcsa a virtualitás

Felejtsd el a VR-szemüveget! Dobd a kukába a haptikus kesztyűt és a boot-ruhát! Éppoly elavultak, mint a minden irányú futópad! Megérkezett az OASIS Neurális Interfésze, röviden ONI, amely a virtuális valóság teljesen új szintjét képviseli - és egyben újabb szög az emberiség koporsójába! Most már nemcsak láthatod és hallhatod, hanem mindjárt tapinthatod, ízlelheted és szagolhatod is azokat a digitalizált élményeket, amelyeket mások éltek át. Kösd magad közvetlenül a számítógépre! Vessz el örökre a bitek világában!

Tovább olvasok

A gyűjtemény két rendhagyó írása Az elbukott forradalom rövid története és a Kivonatok az Új Világ hivatalos értelmező szótárából. Az előbbi egy filozofikus eszmefuttatás a neurális interfészek felhasználásáról pro és kontra, az utóbbi pedig inkább a szerkezete, semmint a tartalma miatt érdekes: szótári magyarázatokból, internetes bejegyzésekből, híradásokból és nyilvános beszélgetésekből festi föl Weinstein elképzelt szép új világát.

Az éghajlatváltozás témája is központi szerepet kap a történetekben: a Zuhanóív egy extrém sportos műlesiklóról szól, aki balesetet szenved, és mire újra lécre kaphatna, a globális felmelegedéstől beindul a hóolvadás. A meglepően bensőséges történetben az arrogancia a félelem leplezésére szolgál, ahol az anyatermészet csak asszisztál. Az viszont egészen durva, hogy hamarosan eljöhet a pillanat: ha valaki síelni vágyik, annak Dubajba kell mennie. A Jégkorszakban az emberek apró közösségekbe verődve próbálnak túlélni a jég hátán. Amikor egyikőjük fejébe veszi, hogy felolvasztva a jégpáncélt leereszkedik a befagyott városok szintjére, az egyet jelent Pandóra szelencéjének felnyitásával.

88 név ide vagy oda, Matt Ruff hőseinek nem akadály az anonimitás
88 név ide vagy oda, Matt Ruff hőseinek nem akadály az anonimitás

Matt Ruff a Lovecraft földjén után fejest ugrik a virtualitásba. Új könyve, a 88 név mindaz, ami Ernest Cline „Geek Bibliájából”, a Ready Player One-ból kimaradt: múltidézés helyett inkább az online trendekkel foglalkozik, még ha fenn is akad az internetes anonimitáson. Vajon hol veszik el az én ott, ahol senki sem az, akinek látszik?

Tovább olvasok

A Nyíltan egy romantikus történet, amely a drámaiságával engem a leginkább megragadott. Az emberek személyes terei virtuális rétegekként jelennek meg benne, amelyek megkönnyítik a kommunikációt és az ismerkedést. Elég csak belenézned egy embertársad legkülső rétegébe, és egyből képet alkothatsz róla. Mintha két lábon járó, rétegelt felhasználói profilok lennénk egy bolygóméretű Facebook vagy Tinder alkalmazásban. 

De mi történik, ha teljes hozzáférést adsz valaki másnak önmagadhoz?

A legféltettebb titkaidhoz? A belső valódhoz? Ha minden érzés és futó gondolat nyitott könyvvé válik? Talán soha nem fog készen állni az emberiség az ilyen mérvű nyitottságra.

Alexander Weinstein sci-fi történetei arra világítanak rá – ide sorolható a Búcsú Yangtól is –, hogy inkább jellemez minket az esendőségünk, mint a jó tulajdonságaink. Ugyanakkor az emberségünk elvesztésével sokkal többet veszíthetünk.

Kapcsolódó cikkek
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

William Gibson: Ritkán beszélünk a 22. századról

...
Nagy

Politika, robotok egy megosztott világban – A sci-fi trendjeiről beszélgettünk Jonathan Strahan szerkesztővel

Immár ötödik éve jelentkezik a Gabo a Jonathan Strahan szerkesztésében készült, az év legjobb fantasztikus novelláit tartalmazó válogatással. A szerkesztőt munkamódszeréről, a sci-fi jelenlegi állapotáról, és a világ helyzetéről is kérdeztük.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

...
Zöld

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

...
Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le. 

...
Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

...
Nagy

Bognár Péter: Az erőszakról, a félelemről és a szavak jelentéséről

„A Haraszti-csemete által tollbamondott jegyzőkönyv alapján így beszélt tehát a fiú, így vagy valahogy ilyesformán, de hogy mindabból, amit összehordott, és amit a fiú őszerinte a fülébe sugdosott az autóban, mindabból mennyi és mi volt igaz, azt már sose fogjuk megtudni.” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesre - ez a nyolcadik rész.

...
Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

...
Nagy

Nem kell mindent megbocsátani, de ha képesek vagyunk rá, az egyfajta szupererő

Carley Fortune a pandémia alatt írta meg első, Minden elmúlt nyár című regényét, amiben arra a kérdésre keresi a választ, hogy meddig tart a kamaszkori szerelem varázsa. A szerzővel a kanadai tájról, a kamaszkori naplóírásról is beszélgettünk. Interjú.

Hírek
...
Hírek

Rendkívüli kötelékek és kihűlő kapcsolatok – tíz izgalmas világirodalmi megjelenés a Könyvfesztiválon

...
Hírek

Tízezer Borbély Szilárd-kötetet kapnak ajándékba a diákok

...
Beleolvasó

A Kádár-kor és a rendszerváltás évei elevenednek meg Jánossy Lajos új regényében

...
Hírek

Jo Nesbø: Hemingway elavult írónak tűnik

...
Hírek

Ingyenesen böngészhető az Arcanum a Könyvfesztivál ideje alatt

...
Beleolvasó

Ali Smith-nél két testvér próbálja túlélni a legrosszabb időket

...
Nagy

Kollár Árpád: Remekül elférünk egymásban és egymás mellett

...
Hírek

Krasznahorkai regénye francia irodalmi díjra esélyes

...
Hírek

Az Amazon végleg kivezeti a MOBI-t