A pszichológia lassan, de annál határozottabban lett a közbeszéd tárgya a 2000-es évektől. Ma olyan fogalmakat használunk napi szinten, amelyek régen csak a tudományos közegben voltak jelen, diagnózisokról diskurálunk a piacon és a baráti beszélgetésekben, és egyre többet hivatkozunk az önismeretre, ha a saját fejlődésünkről mesélünk.
Utóbbi kapcsán egyértelműen nagyobb igény támadt a munkafüzetek és kézikönyvek használatára. Ma már kaphatunk könyvlapokon gyakorlati tanácsot a női harag kezelésére (Julie Catalano: Haragkezelési gyakorlókönyv nőknek), a kiskamaszok nevelése kapcsán (Kádár Annamária: Kiskamaszok), a párkapcsolati problémák (Siri Dalsmo Berge: Használati útmutatás a párkapcsolatokhoz) vagy a válással járó nehézségek megoldására (Vitézy Péter: Fenntartható válás) is.
Az önismereti könyvek egyre növekvő népszerűségéről Korentsy Mártát, a Partvonal kiadó vezetőjét, Tapasztó Orsi mentálhigiénés szakembert, valamint Szabó Eszter Juditot, a Pszichoforyou főszerkesztőjét kérdeztük.
„Tíz éve még el sem tudtam képzelni, hogy a magyar olvasók nyitottak lesznek hasonlóra, egyszerűen mert így szocializálódtunk.
Az amerikai piacon ezek a könyvek már akkor sem jelentettek újdonságot. Mára az emberek már itthon is igénylik, hogy ne csak vezessék őket, hanem maguk is aktívan részesei legyenek az önismereti útnak” – mondja Korentsy Márta, a Partvonal vezetője.
A legfőbb közönség a 20-as és a 30-as generáció
Korentsy Márta szerint a könyvpiacon egyértelműen látszik, hogy a 20-30 éves generáció már komolyan foglalkozik az önismerettel, és velük együtt az idősebbek is egyre nyitottabbak. Az autoriter tudásra ma már nincs szükség. A gyakorlatok mellett azonban legalább olyan fontossá vált maga a személy, aki megírja őket.
„Olyan hús-vér emberek kellenek, akikkel lehet találkozni, beszélni, akik képviselni tudják saját hitelességüket. Itt a mesterséges intelligencia, ami minden elméleti kérdésre másodpercek alatt kidobja a választ. Talán éppen emiatt, a saját magával való párbeszédben igényel személyesebb támogatást, iránymutatást az olvasó” – fogalmaz a kiadóvezető.
Fotó: pixabay.com
Az önismereti munkafüzetek különösen népszerűek, az egyik legkeresettebb náluk például a Goodwill Barbara által jegyzett Áramlásnapló: nem véletlen, hogy folytatása is készül Elengedés címmel.
„Itt a tartalom mellett az esztétika is kiemelten fontos, hiszen ma már a könyvtárgy külseje, a borító és a papír minősége is jelentős szerepet kap. Tapasztalatunk szerint sokan tudják napi rutin szintjén beépíteni a hasonló módszereket, ha megfelelő kiadványt találnak hozzá. Kamenyiczki Nóra Élettervezőjét például volt, aki tíz példányban megvette, hogy minden évben azt használja majd” – meséli.
A naplózás gyakorlata ma reneszánszát éli.
Külföldi szerzők tollából is találunk olyan köteteket a piacon, amelyek ezt segítik visszatanulni: ilyen például Felix R. Buchwald Árnyéknaplója.
A kiadóvezető szerint a hasonló kiadványok hatása abban is rejlik, hogy észrevétlenül vezetnek vissza a kézírás rituáléjához, amelyet egyre kevésbé alkalmazunk. Pedig nagy szerepe van a lelki folyamatok feldolgozásában, és az idegrendszerre is jó hatást gyakorol, miközben teljesen képesek kiszakítani a digitális világ zajából.
Nem csak a lelki, a testi gyakorlatokra is van igény
A munkafüzetek mellett a konkrét fizikai gyakorlatokat tartalmazó kiadványokra is egyre nyitottabb a közönség. Remek példa erre Sólyom Anna A test bölcsessége című könyvének sikere, amely szomatikus gyakorlatokkal segíti a stressz, szorongás okozta tünetek oldását.
„Ma már linkeket, QR-kódokat tudunk kapcsolni a könyvekhez. Itt például Anna hangján hallható meditációs gyakorlatokhoz juthat el az olvasó. Egy olyan hiteles eszközt kerül így a kezébe, ami korábban elképzelhetetlen lett volna ennyire egyszerű módon” – mondja Korentsy Márta.
Hasonló a helyzet a nemrég megjelent Fenntartható válás című kötettel is, itt az érintett témákat linkek egészítik ki. Ezek pedig részletesen kifejtett podcastbeszélgetésekhez vezetnek.
A Partvonal mára ikonikussá lett kötetei között találhatjuk Steigervald Krisztián generációkutató könyveit is (Generációk harca, Generációk harca a figyelemért, Szülői generációk harca), amelyek szintén sokféle gyakorlati tanáccsal szolgálnak, miközben kimondják: a legfontosabb út a generációk közötti szakadék befedésére nem más, mint az önismeret.
„Szeretem azt az igazságot, amit Krisztián sokszor hangsúlyoz: a jelen nem rosszabb vagy jobb. Csak más. Ha ma célzott munkafüzetek tudják segíteni az elmélyülést az önismerethez vezető úton, akkor azzal a lehetőséggel kell élni”
– hangsúlyozza a kiadóvezető, aki szerint a piacnak ezen a területén a hangoskönyvek elterjedése lehet a következő nagy változás.
Felhangosítani a bennünk mozgó kérdéseket
Tapasztó Orsi Ez nem atomfizika című önismereti kötete tavaly jelent meg (olvass bele itt) és igazán friss hangon szólt az olvasókhoz. Egyrészt a segítő könyvektől kissé szokatlanul a szerző a saját élményeit is behozta az egyes témák kapcsán, másrészt pedig minden fejezet végén gyakorlatokat kínált a hétköznapokra.
A kötet megjelenését egyértelműen a kompaktság jegyében álmodták meg: nem egyszeri olvasásra készült, sokkal inkább gyakori használatra. Ehhez képest nem sokkal később a szerző egy munkafüzetet is készített a könyv mellé, amit egyértelműen az olvasói igények hívtak elő.
„Mentálhigiénés szakemberként nem feltétlenül a segítő munkám része a kérdezés, viszont a saját tapasztalataim alapján tudtam: a bennünk mozgó kérdések mindig – akár a terápiák után is – velünk maradnak, és nagyon fontos őket kihangosítani. Sokszor pedig a belső narrációnkat felhangosítva már kaphatunk egy mankót” – kezdi Tapasztó Orsi, aki különösen fontosnak tartja a szakmailag hiteles, gyakorlati kiadványokat, hiszen még mindig rengeteg ember nem teheti meg, hogy pszichológushoz járjon.
Legtöbbször nem elkezdeni, hanem kitartani nehéz
„Sok hasonló füzettel találkoztam, kevés fogott meg, így tudtam, hogy olyan munkafüzetet szeretnék csinálni, ami megadja az érzést: valaki itt ül mellettem a kanapén és támogat. Szerintem ez a titka annak, hogy minden nap szívesen elővegyék az adott kiadványt” – fejti ki.
Szerinte ugyanakkor a legtöbbször nem elkezdeni, hanem kitartani nehéz.
„Nemcsak azt kell elmondani, hogy mit tölts ki, mit gondolj át naponta, hanem azt is fontos hangsúlyozni, hogy mennyire nagy dolgot teszel éppen önmagadért, ha bevezeted ezt az új szokást”
– vallja.
A segítő szerep kapcsán többféle iskola létezik, Tapasztó Orsi a Rogers-féle gondolatban hisz, hogy ő sem lehet fehér vászon a kliens előtt.
„A könyv kapcsán számítottam olyan kritikára, ami szakmaiatlansággal illet.
Nemcsak azért, mert magamat is behozom a képbe, hanem mert nem feltétlenül szaknyelvet használok, inkább hétköznapibb módon fogalmazok. Ezt tartottam célszerűnek, mivel a klienseimet sem szakkifejezésekkel kísérem: az ember ezzel tud hatni, mert így érthető” – fűzi hozzá.
Bár erősen hisz a könyv erejében, arra készül, hogy applikáció formájában is kiegészíti a tudásanyagot. „Ha a napban jön egy nehéz pillanat, akkor ott a lehetőség, hogy egy alkalmazás segítségével az ebédszünetemben naplózzak, elindítsak egy légzésgyakorlatot, vagy kérjek egy segítő kérdést. A munkafüzettel való offline elmélyülés és a zsebben hordott online, gyors segítség megfér egymás mellett, kiegészíti egymást. Ma már ez szolgálja ki leginkább a modern ember életmódját” – teszi hozzá.
Nem létezik egyetlen helyes válasz
Szabó Eszter Judit több mint tíz éve a Pszichoforyou online pszichológiai magazin alapító-főszerkesztője. 2022-ben jelent meg 20 önismereti kérdés és válasz című kötetük szerzőtársával, Herendi Katával.
A pszichológiai kézikönyvként szolgáló kötet nemcsak esetleges problémákat definiál, de a hétköznapokban alkalmazható gyakorlatokat is tartalmaz. Utóbbi a kiadó kifejezett kérése volt, hiszen ekkor már kézzelfogható lett az igény, hogy az emberek a magyarázatok mellett a módszereket is szomjazzák.
„A kérdés-válasz szerkezet viszont a mi elképzelésünket tükrözte. Nagyon szerettük volna éreztetni, hogy bár nem mindegy, milyen kérdéseket teszünk fel, de végső soron mindenképp a saját válaszaink a döntőek az önismereti folyamat során. Igyekeztünk elvenni az élét annak a zsánernek, hogy ezen a területen bárki megmondhatná az egyedüli tutit, ami sokáig talán jellemzője volt a műfajnak” – foglalja össze szakértő.
Türelmetlenebbek vagyunk
A főszerkesztő szerint a feladatokra, segítő gyakorlatokra való igény háttere kettős. Amellett, hogy egyre többet tudunk, emiatt pedig egyre nyitottabbak vagyunk, fontos kimondani: az általános türelmetlenség is hozzátesz ahhoz, hogy minél konkrétabb tippeket várunk a könyvektől.
„Éppen emiatt a kiadók felelőssége is, hogyan keretezik ezeket a kiadványokat. Fontos, hogy mindenki értse, a hétköznapi öngondoskodás egy formája, amit a hasonló kötetek, munkafüzetek nyújtanak, de a legmélyebb traumákat nem ezek segítségével fogjuk feloldani” – teszi hozzá Szabó Eszter Judit.
Ezzel együtt főszerkesztői tapasztalatai is azt mutatják, hogy a könyvekből tanulható tudás, készség jelentősége nem halványul el. Sőt, talán egyre fontosabb lesz.
„Az emberek már annyival tájékozottabbak a pszichológiai témákban, hogy a cikkek sokszor kevésnek bizonyulnak számukra.
Mi is látjuk a Pszichoforyou kapcsán, hogy sokkal nyitottabbak például a podcastok felé. Leülni egy gyakorlatokkal teli könyvvel, naplóval vagy munkafüzettel még személyesebb, mélyebb kapcsolódás. Kevéssé találni ma máshol magától értetődőbb teret az elmélyülésre és az elköteleződésre. Márpedig az önismereti folyamat egyik alapköve éppen ez” – foglalta össze a magazin alapító-főszerkesztője.
Nyitókép: balról jobbra - Szabó Eszter Judit, Korentsy Márta, Tapasztó Orsi