Tótfalusi István (1960-ig Tóth István) 1936. december 8-án született Budapesten, később az ELTE BTK magyar–angol szakán végzett, a Móra Könyvkiadó felelős szerkesztőjeként, majd az Interpress Magazin szerkesztőjeként dolgozott. Több mint harminc irodalmi, nyelvészeti, zenei ismeretterjesztő szakkönyv írója, szerkesztője volt. Verseket, regényeket és drámákat fordított angol, német, svéd, norvég, francia, olasz, spanyol, portugál és latin nyelvből.
A csepel.hu nekrológjában a következőképpen fogalmaz: „Az idegen nyelvek iránti érdeklődése és érzéke már tizenéves korában feltűnő volt. Az iskolában latinul és oroszul tanult, aztán magánszorgalomból képezte magát angolból és németből. Kiderült, hogy jó adottsága van versek fordításához is. A tankönyvekből fordította Puskint, Lermontovot, Heinét, angolból Shelley egy verses drámájának egy teljes felvonását. Másodéves egyetemista volt, amikor első majdnem önálló versfordítói kötete megjelent az Európa kiadónál. Később a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője lett, a versfordítás attól fogva első számú passziójává vált.”
Angolra fordította mások mellett Babits Mihály, Füst Milán, Pilinszky János, Illyés Gyula, Gergely Ágnes, Kányádi Sándor verseit, valamint a kortárs magyar költészet antológiáját. Erről a tevékenységéről a következőket mondta: „Sajnos erre a munkásságomra alig-alig figyel fel a magyar nyilvánosság. Az angoltól és az amerikaitól természetesen el sem lehet várni, hiszen az ottani olvasóközönség a saját költészetükkel sem törődik egy fikarcnyit sem. Mégis csinálom, mert talán egyszer valamikor, valahol jó lesz, hogy megvan, amit készítettem.”
Műfordításai közül kiemelkednek a gyerekirodalmi alkotások – ő magyarította egyebek között a Lúdanyó meséi verseit, de magyarra fordította Astrid Lindgren több meseregényét is (például a Harisnyás Pippit vagy Juharfalvi Emil újabb csínyeit), a felnőtt irodalomból pedig – mások mellett – Vonnegut, Nabokov, Burgess művei olvashatók az ő fordításában.
