A Józan részegség című kötet szerzője Szilvay Gergely 2014-ben kezdett interjúkat készíteni a táncházmozgalom muzsikusaival, táncosaival, koreográfusokkal, viseletkészítőkkel, népmesemondókkal. A könyv ezeket a beszélgetéseket gyűjti egybe.
Mint bevezető ajánlásában Rosonczy-Kovács Mihály népzenész fogalmaz: "A beszélgetéseket két fő történeti ív tartja össze. Az egyik a letűnt és szemünk előtt letűnőben lévő paraszti kultúra vonalát követi, a másik azt rajzolja meg, hogyan kap új erőre Budapest központtal ennek a kultúrának a táncos-zenész-énekes-kézműves világa, és hogyan éled újra ez az örökség a táncházakon keresztül a Kárpát-medence minden szegletében, és azon túl is."
Az első budapesti táncházat 1972. május 6-án rendezték a Liszt Ferenc téri Könyvklubban. A muzsikát a Sebő-Halmos Duó szolgáltatta, Éri Péterrel kiegészülve.
A magyar táncház módszer 2011 novemberében felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára.
A kötetben megszólalnak legendás együttesek (Muzsikás, Sebő, Tükrös, Üsztürü) tagjai, a nagy mesterek, mint például Jámbor István Dumnezeu szászcsávási cigány hegedűs, Novák Ferenc "Tata" koreográfus, Berecz András mesemondó vagy Kelemen László zeneszerző-folklorista, akárcsak napjaink zászlóvivői, köztük Árendás Péter, Pál István Szalonna, Both Miklós, Kubinyi Júlia, Tárkány-Kovács Bálint, és a fiatalabb generáció zenekarainak (Buda Folk Band, CimbaliBand, Góbé, Erdőfű) képviselői.
Feltárul, milyen volt Szék a hatvanas-hetvenes években, amikor hétköznap is viseletben jártak, hány napig tartott akkor egy lakodalom, és hogy milyen vegzálással kellett szembenézniük a Ceausescu-diktatúra idején azoknak, akik szállást adtak a Magyarországról érkező vendégeknek.
A kötet bemutatója március 15-én lesz a Fonó Budai Zeneházban, a Fonó Szerda keretében, a szerzővel Rosonczy-Kovács Mihály beszélget.
(MTI)
