Szvetlana Alekszijevics: Napjainkban a tanú az irodalom főhőse

Izgalmas interjút adott a Literának a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, aki idén Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lett volna. A fehérorosz íróval Pálfalvi Lajos, a Csernobili ima fordítója beszélgetett. Szó esett a cenzúráról, a munka közben megismert tragikus sorsokról és az értelmiség szerepéről is. Tíz érdekes gondolatot emeltünk ki a beszélgetésből, a teljes interjú ITT olvasható. 

Könyves Magazin | 2020. június 03. |

  • Szvetlana Alekszijevics minden könyvén legalább tíz évig dolgozik, több száz ember anyagát veszi fel. Ezekből áll össze számára az adott korszakról alkotott kép. „Amikor összegyűlik a hatalmas anyag, valahogy kiszorul belőle a hazugság.”
  • Azért választotta a riportkönyv műfaját, mert át akarja adni az igazságot. Nem is akart hagyományos műfajokkal foglalkozni, mert úgy érezte, ha ezeket választja, elvész az események élessége, hitelessége. Szerinte manapság nagyon bíznak az emberek a dokumentarista tanúságtételben. „Ezért úgy érzem, napjainkban a tanú az irodalom főhőse.”
  • Az első könyve, a Nők a tűzvonalban három évig nem jelenhetett meg, naturalizmussal és pacifizmussal vádolták miatta. Később az afganisztáni háborúról szóló Fiúk cinkkoporsóban című könyvéért el is ítélték, akkor azzal vádolták, hogy rágalmazza a Szovjet Hadsereget.
  • Írói munkája során nehéz dolgokat kellett átélnie. Példaként azt az esetet említette, amikor a háború alatt elment Kabulba egy fegyverkiállításra, ahol bemutatták neki az aknákat és azt, hogy mi lesz azokkal, akik ráhajtanak egy ilyenre. „De én az orosz irodalom hagyományain nevelkedtem, és természetesen úgy gondoltam, hogy oda kell mennem, a saját szememmel kell látnom, hogy le tudjam írni. Elmentem, és elájultam attól, amit láttam. Mert ez nem embernek való." 

Szvetlana Alekszijevics: A szovjet korszak legborzalmasabb hagyatéka a szovjet nép - Könyves magazin

A homo sovieticust, vagyis a szocializmus gyermekét helyezi nagyító alá öt részből álló „vörös enciklopédiája", Az utópia hangjai zárókötetében 2015 irodalmi Nobel-díjasa, Szvetlana Alekszijevics.

  • A tényirodalom olyan hangsúlyokkal fogalmaz, hogy ezután nagyon nehéz hazudni, mellébeszélni. Szerinte, ha megjelenhettek volna Sztálin korában Lev Razgon vagy Szolzsenyicin könyvei, akkor aligha tudtak volna annyit hazudni.
  • Korábban az írók és filozófusok gyakran elmondták, mit gondolnak a jövőről. Ugyanakkor a jövőt többé nem prognosztizálhatjuk, mert annyira kiszámíthatatlanná vált, hogy nemcsak az ismereteinkkel, hanem a képzeletünkkel sem tudunk hozzáférni: „a jövő leszakadt a tengelyéről, teljesen kiszámíthatatlan”.
  • Mostanra teljesen elszakadtak egymástól a nemzedékek is, nincs semmilyen közös nyelvük a szereteten kívül, mert az emberek már más-más technikában élnek, mások a képzeteik, az ábrándjaik.
  • Korábban az értelmiség segített választani jó és rossz között, ezért is nevezték a nemzet lelkiismeretének. Ma már nincs ilyen értelmiség. Vannak értelmiségiek, de nehéz megérteni, kik is ők valójában. „Közéjük tartoznak-e az íróink és a művészeink. Ezt is nagyon nehéz megmondani, hisz azt hittük, jön egy nagyon szabad, független nemzedék. Aztán jöttek sokan, akik kiszolgálják a hatalmat. Nem sok minden változott.”
  • A művészet manapság képtelen egyedül elvégezni a közös kulturális munkát a társadalomban. Mert ma már a politikai kultúra is nagyon fontos a művészet mellett, valamint a technológiai elvek is. Ez most mind együtt hat, éppen ezért nem foghatjuk fel a helyzetet úgy, mint korábban.
  • A régiónkban kialakult a barikádkultúra csapdája. Szerinte ugyanabba a hibába esünk, mint amit a kilencvenes években követtünk el. Azt hisszük, ha a nép kimegy az utcára és sikerül leváltani a diktátort, akkor rögtön új hatalom lesz és új korszak. Valójában azonban nem voltak új emberek, akik befolyásoló erővé válhattak volna és új eszméket teremtettek volna, mert senki sem a demokráciában nőtt fel, és mivel nem voltak szabad emberek, senki sem tudta mi a teendő.

A teljes interjút ITT tudjátok elolvasni. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szvetlana Alekszijevics: Az összeesküvés-elmélet a kedvenc műfajunk

Amikor az ember valamit nem tud megérteni, a tudatalattija, a képzelőereje, a genetikai emlékezete lép működésbe – nyilatkozta a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics.

...
Hírek

Szvetlana Alekszijevics kiadót alapít női írók számára

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: A szovjet korszak legborzalmasabb hagyatéka a szovjet nép

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!