Szvetlana Alekszijevics: Napjainkban a tanú az irodalom főhőse

Izgalmas interjút adott a Literának a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, aki idén Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lett volna. A fehérorosz íróval Pálfalvi Lajos, a Csernobili ima fordítója beszélgetett. Szó esett a cenzúráról, a munka közben megismert tragikus sorsokról és az értelmiség szerepéről is. Tíz érdekes gondolatot emeltünk ki a beszélgetésből, a teljes interjú ITT olvasható. 

Könyves Magazin | 2020. június 03. |

  • Szvetlana Alekszijevics minden könyvén legalább tíz évig dolgozik, több száz ember anyagát veszi fel. Ezekből áll össze számára az adott korszakról alkotott kép. „Amikor összegyűlik a hatalmas anyag, valahogy kiszorul belőle a hazugság.”
  • Azért választotta a riportkönyv műfaját, mert át akarja adni az igazságot. Nem is akart hagyományos műfajokkal foglalkozni, mert úgy érezte, ha ezeket választja, elvész az események élessége, hitelessége. Szerinte manapság nagyon bíznak az emberek a dokumentarista tanúságtételben. „Ezért úgy érzem, napjainkban a tanú az irodalom főhőse.”
  • Az első könyve, a Nők a tűzvonalban három évig nem jelenhetett meg, naturalizmussal és pacifizmussal vádolták miatta. Később az afganisztáni háborúról szóló Fiúk cinkkoporsóban című könyvéért el is ítélték, akkor azzal vádolták, hogy rágalmazza a Szovjet Hadsereget.
  • Írói munkája során nehéz dolgokat kellett átélnie. Példaként azt az esetet említette, amikor a háború alatt elment Kabulba egy fegyverkiállításra, ahol bemutatták neki az aknákat és azt, hogy mi lesz azokkal, akik ráhajtanak egy ilyenre. „De én az orosz irodalom hagyományain nevelkedtem, és természetesen úgy gondoltam, hogy oda kell mennem, a saját szememmel kell látnom, hogy le tudjam írni. Elmentem, és elájultam attól, amit láttam. Mert ez nem embernek való." 

Szvetlana Alekszijevics: A szovjet korszak legborzalmasabb hagyatéka a szovjet nép - Könyves magazin

A homo sovieticust, vagyis a szocializmus gyermekét helyezi nagyító alá öt részből álló „vörös enciklopédiája", Az utópia hangjai zárókötetében 2015 irodalmi Nobel-díjasa, Szvetlana Alekszijevics.

  • A tényirodalom olyan hangsúlyokkal fogalmaz, hogy ezután nagyon nehéz hazudni, mellébeszélni. Szerinte, ha megjelenhettek volna Sztálin korában Lev Razgon vagy Szolzsenyicin könyvei, akkor aligha tudtak volna annyit hazudni.
  • Korábban az írók és filozófusok gyakran elmondták, mit gondolnak a jövőről. Ugyanakkor a jövőt többé nem prognosztizálhatjuk, mert annyira kiszámíthatatlanná vált, hogy nemcsak az ismereteinkkel, hanem a képzeletünkkel sem tudunk hozzáférni: „a jövő leszakadt a tengelyéről, teljesen kiszámíthatatlan”.
  • Mostanra teljesen elszakadtak egymástól a nemzedékek is, nincs semmilyen közös nyelvük a szereteten kívül, mert az emberek már más-más technikában élnek, mások a képzeteik, az ábrándjaik.
  • Korábban az értelmiség segített választani jó és rossz között, ezért is nevezték a nemzet lelkiismeretének. Ma már nincs ilyen értelmiség. Vannak értelmiségiek, de nehéz megérteni, kik is ők valójában. „Közéjük tartoznak-e az íróink és a művészeink. Ezt is nagyon nehéz megmondani, hisz azt hittük, jön egy nagyon szabad, független nemzedék. Aztán jöttek sokan, akik kiszolgálják a hatalmat. Nem sok minden változott.”
  • A művészet manapság képtelen egyedül elvégezni a közös kulturális munkát a társadalomban. Mert ma már a politikai kultúra is nagyon fontos a művészet mellett, valamint a technológiai elvek is. Ez most mind együtt hat, éppen ezért nem foghatjuk fel a helyzetet úgy, mint korábban.
  • A régiónkban kialakult a barikádkultúra csapdája. Szerinte ugyanabba a hibába esünk, mint amit a kilencvenes években követtünk el. Azt hisszük, ha a nép kimegy az utcára és sikerül leváltani a diktátort, akkor rögtön új hatalom lesz és új korszak. Valójában azonban nem voltak új emberek, akik befolyásoló erővé válhattak volna és új eszméket teremtettek volna, mert senki sem a demokráciában nőtt fel, és mivel nem voltak szabad emberek, senki sem tudta mi a teendő.

A teljes interjút ITT tudjátok elolvasni. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szvetlana Alekszijevics: Az összeesküvés-elmélet a kedvenc műfajunk

Amikor az ember valamit nem tud megérteni, a tudatalattija, a képzelőereje, a genetikai emlékezete lép működésbe – nyilatkozta a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics.

...
Hírek

Szvetlana Alekszijevics kiadót alapít női írók számára

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: A szovjet korszak legborzalmasabb hagyatéka a szovjet nép

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.

...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Nagy

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Ki volt, és főként milyen író volt Nyirő József?

Olvass!
...
Beleolvasó

Hodorkovszkij: Navalnijnak az volt a bűne, hogy rámutatott a putyini korrupcióra

Hodorkovszkij páratlan éleslátással leplezi le a putyini maffia-klán vágyait és erkölcstelenségeit, és bemutatja a nyugati közönség számára, hogy miért muszáj szembeszállni a Kremllel. Olvass bele!

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait

Gyakran vágyunk arra, hogy a kulisszák mögé nézhessünk, hogy titkokat tudhassunk meg és mindezt észrevétlenül. Erre kínál lehetőséget Kiss Henrietta első könyve, az Egy kozmetikus tükre, mely a szépségipar személyességén keresztül mutatja be a hölgyeket. Olvass bele! (x)

...
Beleolvasó

A parancsokat kételyek nélkül végrehajtó tömeggyilkos fejlődéstörténete

Az Auschwitz parancsnoka voltam egyedülálló betekintést enged az áldozatos hazafi, a szerető családapa, a pedáns tisztviselő és hatékony mészáros élettörténetébe. Olvass bele a világtörténelem tán legnagyobb gyilkosa, Rudolf Höss visszaemlékezéseibe.