Szvetlana Alekszijevics: Napjainkban a tanú az irodalom főhőse

Izgalmas interjút adott a Literának a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, aki idén Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége lett volna. A fehérorosz íróval Pálfalvi Lajos, a Csernobili ima fordítója beszélgetett. Szó esett a cenzúráról, a munka közben megismert tragikus sorsokról és az értelmiség szerepéről is. Tíz érdekes gondolatot emeltünk ki a beszélgetésből, a teljes interjú ITT olvasható. 

Könyves Magazin | 2020. június 03. |

  • Szvetlana Alekszijevics minden könyvén legalább tíz évig dolgozik, több száz ember anyagát veszi fel. Ezekből áll össze számára az adott korszakról alkotott kép. „Amikor összegyűlik a hatalmas anyag, valahogy kiszorul belőle a hazugság.”
  • Azért választotta a riportkönyv műfaját, mert át akarja adni az igazságot. Nem is akart hagyományos műfajokkal foglalkozni, mert úgy érezte, ha ezeket választja, elvész az események élessége, hitelessége. Szerinte manapság nagyon bíznak az emberek a dokumentarista tanúságtételben. „Ezért úgy érzem, napjainkban a tanú az irodalom főhőse.”
  • Az első könyve, a Nők a tűzvonalban három évig nem jelenhetett meg, naturalizmussal és pacifizmussal vádolták miatta. Később az afganisztáni háborúról szóló Fiúk cinkkoporsóban című könyvéért el is ítélték, akkor azzal vádolták, hogy rágalmazza a Szovjet Hadsereget.
  • Írói munkája során nehéz dolgokat kellett átélnie. Példaként azt az esetet említette, amikor a háború alatt elment Kabulba egy fegyverkiállításra, ahol bemutatták neki az aknákat és azt, hogy mi lesz azokkal, akik ráhajtanak egy ilyenre. „De én az orosz irodalom hagyományain nevelkedtem, és természetesen úgy gondoltam, hogy oda kell mennem, a saját szememmel kell látnom, hogy le tudjam írni. Elmentem, és elájultam attól, amit láttam. Mert ez nem embernek való." 

Szvetlana Alekszijevics: A szovjet korszak legborzalmasabb hagyatéka a szovjet nép - Könyves magazin

A homo sovieticust, vagyis a szocializmus gyermekét helyezi nagyító alá öt részből álló „vörös enciklopédiája", Az utópia hangjai zárókötetében 2015 irodalmi Nobel-díjasa, Szvetlana Alekszijevics.

  • A tényirodalom olyan hangsúlyokkal fogalmaz, hogy ezután nagyon nehéz hazudni, mellébeszélni. Szerinte, ha megjelenhettek volna Sztálin korában Lev Razgon vagy Szolzsenyicin könyvei, akkor aligha tudtak volna annyit hazudni.
  • Korábban az írók és filozófusok gyakran elmondták, mit gondolnak a jövőről. Ugyanakkor a jövőt többé nem prognosztizálhatjuk, mert annyira kiszámíthatatlanná vált, hogy nemcsak az ismereteinkkel, hanem a képzeletünkkel sem tudunk hozzáférni: „a jövő leszakadt a tengelyéről, teljesen kiszámíthatatlan”.
  • Mostanra teljesen elszakadtak egymástól a nemzedékek is, nincs semmilyen közös nyelvük a szereteten kívül, mert az emberek már más-más technikában élnek, mások a képzeteik, az ábrándjaik.
  • Korábban az értelmiség segített választani jó és rossz között, ezért is nevezték a nemzet lelkiismeretének. Ma már nincs ilyen értelmiség. Vannak értelmiségiek, de nehéz megérteni, kik is ők valójában. „Közéjük tartoznak-e az íróink és a művészeink. Ezt is nagyon nehéz megmondani, hisz azt hittük, jön egy nagyon szabad, független nemzedék. Aztán jöttek sokan, akik kiszolgálják a hatalmat. Nem sok minden változott.”
  • A művészet manapság képtelen egyedül elvégezni a közös kulturális munkát a társadalomban. Mert ma már a politikai kultúra is nagyon fontos a művészet mellett, valamint a technológiai elvek is. Ez most mind együtt hat, éppen ezért nem foghatjuk fel a helyzetet úgy, mint korábban.
  • A régiónkban kialakult a barikádkultúra csapdája. Szerinte ugyanabba a hibába esünk, mint amit a kilencvenes években követtünk el. Azt hisszük, ha a nép kimegy az utcára és sikerül leváltani a diktátort, akkor rögtön új hatalom lesz és új korszak. Valójában azonban nem voltak új emberek, akik befolyásoló erővé válhattak volna és új eszméket teremtettek volna, mert senki sem a demokráciában nőtt fel, és mivel nem voltak szabad emberek, senki sem tudta mi a teendő.

A teljes interjút ITT tudjátok elolvasni. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szvetlana Alekszijevics: Az összeesküvés-elmélet a kedvenc műfajunk

Amikor az ember valamit nem tud megérteni, a tudatalattija, a képzelőereje, a genetikai emlékezete lép működésbe – nyilatkozta a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics.

...
Hírek

Szvetlana Alekszijevics kiadót alapít női írók számára

...
Nagy

Szvetlana Alekszijevics: A szovjet korszak legborzalmasabb hagyatéka a szovjet nép

Még több olvasnivaló
...
Zöld

Jane Goodall a remény könyvében fejti ki, szerinte miért megmenthető a bolygónk

Jane Goodall az egyik legismertebb természetvédő és etológus, aki a Föld nevű bolygó bölcs nagymamájaként kedvesen, de határozottan figyelmeztet minket: zárul az időablak, amíg még lehet valamit tenni a környezet és vele együtt az emberiség pusztulása ellen. Goodall történeteivel reményt ad és cselekvésre sarkall, erről szól A remény könyve című beszélgető kötet, melyet Douglas Abramsszel jegyeznek.

...
Nagy

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

Olvass!
...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz! Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!