2023. január elsejétől sok szellemi termék esetében lejár a szerzői jogi védelem, ami azt jelenti, hogy ezek a művek közkinccsé válnak, bárki adaptálhatja vagy épp kiadhatja őket. A Duke Law School a honlapján gyűjtötte össze azokat a műveket, amelyek szabadon felhasználhatóvá válnak Amerikában.

Utóbbi esetben 1927-ben megjelent művekről van szó: ezeknek eredetileg már 2003-ban közkinccsé kellett volna válniuk (akkor járt le az amerikai szabályozás szerinti 75 éves szerzői jogi védelem), viszont mielőtt ez életbe léphetett volna, a Kongresszus a szerzői jog időtartamának meghosszabbításáról szóló 1998-as törvénnnyel még húsz évvel kitolta ezt az időszakot - ez járt most le Amerikában.

A szabadon felhasználható művek listájára így olyan művek kerültek fel, mint Virginia Woolftól A világítótorony, Arthur Conan Doyle-tól a Sherlock Holmes esetnaplója, Agatha Christie-től A titokzatos Négyes vagy Franz Kafka Amerikája. De nemcsak irodalmi művek váltak közkinccsé, hanem filmek is: ezek között van Fritz Lang Metropolisa, a William A. Wellman rendezte Szárnyak (ez volt az első, amely elnyerte a legjobb filmnek járó Oscart) vagy az F.W. Murnau által rendezett Virradat. 1927 a filmgyártásban a némafilm végének kezdete is egyben, hiszen ekkoriban mutatták be az első egész estés filmeket, amelyekben már hang és dialógus is hallható volt. Ez viszont azzal is jár, hogy míg az eredeti film szabadon felhasználható válik, az utóbb hozzáadott zenei kíséret még szerzői jogi védelem alatt állhat.

Az európai szerzői jogi védelem eltér az amerikaitól, hiszen az EU-ban a szerző halálát követően még hetven évig jár a szerzői jogi védelem. Praktikusan ez azt jelenti, hogy 2023. január elsejétől azoknak a szerzőknek a művei válnak közkinccsé, akik 1952-ben hunytak el - közéjük tartozik például Molnár Ferenc.