A Macondói reflexiók nemcsak címében utal a Száz év magányra, hanem az alkotók szándék is Gabriel García Márquez regényének megidézése volt. Óscar Perfer kolumbiai fotóművész különleges festői világítástechnikájával olyan portrékat készít, mintha Macondo lakói álltak volna a kamerája elé. A falakra pedig a Száz év magány idézeteit vetítik a tárlaton.
A kiállításkoncert koncertrészében pedig María José de Bustos spanyol zongoraművész többek közt Chopin, Schubert, Brahms, Debussy, Bartók és Satie műveit, illetve spanyol zeneszerzők darabjait adja elő. Az egyedi elrendezésű játéktér korlátozott számú ülőhelyet biztosít. A Száz év magány alapján készült Macondói reflexiók című kiállításkoncert március 14-től tekinthető meg az Eiffel Műhelyházban.
Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író legismertebb művének, a Száz év magánynak a középpontjában a Buendía család átörténet áll, akik a képzeletbeli faluban, Macondóban élnek. Innen a kiállítás címe. A világ második legolvasottabb spanyol nyelvű művét sokáig megfilmesíthetetlennek tartották, idén azonban bemutatták a mágikus realista regényből forgatott sorozatot. Kritikusunk szerette az adaptációt, amely tisztelettel bánt az eredeti művel. „mMegfontolt, alapos és csodálatosan furcsa adaptáció készült a Netflixre Gabriel García Márquez magnum opusából, amely megmutatta, hogy a mágikus realizmus igenis lefordítható mozgóképre." - írtuk kritikánkban. A projektre ráadászl az író családja is áldását adta, a produkció a fiai közreműködésével készült.
Forrás: MTI
Fotó: Eiffel Műhelyház Facebook-oldala
![Hogyan egyezteti össze egy HR-vezető a multis munkát a gyerekneveléssel? [Ezt senki nem mondta!]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/4/42865/fe_580_320_esnm_mihok_1180_600.jpg)
