Június 10-én Padmaly címen jelenik meg idén Spiró György új nagyregénye, jelentette be a Magvető egy Facebook-posztban. A kötetben a magyar történelem közel 100 évét ismerhetjük meg 1810 és 1907 között, főszereplője Táncsics Mihály felesége, Seidl Teréz. A kiadó szerint Spiró egy részletgazdag és különleges körpanorámát ad a korszakról.
A regényből megismerhetjük majd a 19. századi Magyarország működését és társadalmát, az egymást váltó korszakok dinamikáját, a pest-budai és budapesti mindennapokat, a magyar reformkor kibontakozását és következményét. Ennek közepében pedig egy hosszú és tartalmas élettörténet áll, ugyanis Seidl Teréz szemtanúja volt az 1848-49-es forradalom és szabadságharcnak, a Bach-rendszernek, a kiegyezésnek, a munkásmozgalmak ébredésének és a századfordulónak is.
A cím jelentése egyébként „kivájt üreget” jelent, ami Táncsics háza alatt található üregre utal, ahol politikai nézetei és hangos véleménye miatt sokszor évekig bujkálnia kellett. A padmaly metaforikus jelentése a korszak tekintetében még fontosabb lehet, erről az író gondolatait is olvashatjuk a posztban:
"Az a lelkesedés, ami a forradalomhoz vezetett, azok a drámai összetűzések, amelyek a szabadságharc során kirobbantak, a megtorlás elől üregben, padmalyban, pincében, padláson bujkáló vagy emigráló magyarok szenvedései, a kiegyezés ellentmondásai regénybe kívánkoztak”.
A történelem krónikása
Ha történelmi regényről van szó, akkor Spiró Györgyöt nem kell félteni. Már első regénye, az 1974-ben megjelent Kerengő is egy századforduló idején játszódó történetet mesélt el, ezt pedig később a 18-19. századi lengyel „Moliere” történetét feldolgozó Ikszek követte, ami aztán elhozta neki a nagy sikert (ezekről bővebben is írtunk az író 70. születésnapján). Sőt akár a Jézus idején játszódó Fogság című regényt is lehetne említeni, ami idén lett 20 éves, ennek apropóján pedig megnéztük ma hogyan olvasható a regény és a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon tartott jubileumi beszélgetésen is jártunk.
Abban tehát biztosak lehetünk, hogy Spiró biztos kézzel vezérel majd minket a 19. század magyar történelmében.
Fotó: Valuska Gábor
