Február 14-én lesz 37 éve, hogy Irán vallási vezetője, Khomeini ajatollah 1989-ben kimondta a fatvát Salman Rushdie indiai születésű brit íróra A sátáni versek című könyve miatt. A szerző azóta tartó kálváriájáról már rengetegszer írtunk, melynek legsúlyosabb állomása a 2022-ben elszenvedett, majdnem halálos merénylet volt.
„Ezt dokumentálnunk kell”
A támadás teljes rekonstrukciója Rushdie szemszögéből – 27 másodpercnyi küzdelem, a titokzatos férfi arca, több késszúrás – nyitja meg az író felépüléséről és ellenálló képességéről szóló dokumentumfilmet, amely álló ovációt váltott ki a Sundance Filmfesztiválon. A Knife: The Attempted Murder of Salman Rushdie (Kés: Salman Rushdie meggyilkolásának kísérlete), amelyet Alex Gibney rendezett a szerző azonos című memoárja alapján nem kendőzi el a merénylet pusztító következményeit.
Az író felesége által rögzített, eddig soha nem látott felvételen Rushdie a Guardian szerint hátborzongatóan eltorzultnak tűnik.
A filmbeli visszaemlékezése szerint az eszméletének visszanyerése után az volt az első összefüggő gondolata, hogy „ezt dokumentálnunk kell”. A narrátorként és szereplőként is megjelenő Rushdie ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem csak róla szól.
Az erőszak áll a középpontban
„Azt hiszem, ez egy nagyobb dologról szól, amire az én esetem egy példa. Ez a dolog pedig az erőszak. Az erőszak, amelyet a gátlástalanok szabadítanak el, hogy megtámadják a kultúrát a tudatlanok felhasználásával” – mondta a fesztivál közönségének, akik közül sokan megkönnyezték a látottakat.
Az autoriter szemében a kultúra az ellenség” – tette hozzá.
„A kulturálatlanok, a tudatlanok és a zsarnokok nem szeretik. És lépéseket is tesznek ellene, ahogy azt nap mint nap láthatjuk.” A film számos részletet tartalmaz, amelyben tüntetők égetik Rushdie bábuját Londonban, New Yorkban, Bombayben és másutt, olyan képekkel, amelyek ijesztően előrevetítik az író sérüléseit. Férfiak, nők, idősek és fiatalok jelentik ki világosan, hogy ők maguk ölnék meg a szerzőt, ha lehetőségük lenne rá.
A jelenben is folytatódik?
A rendező a vetítés utáni kérdezz-felelek során összekapcsolta a merényletet a jelenleg zajló eseményekkel, közvetve utalva a Minneapolisban lelőtt 37 éves nőre. Gibney szerint a Rushdie-t bujkálásra kényszerítő halálos fenyegetések ma is visszhangoznak abban, ahogy „egy felelőtlen politikai vezető által elszabadított erőszak kontrollálatlanul elterjedhet”.
„Az autoriter uralom növekvő lendületével” szemben – mondta Gibney – „fontos, hogy továbbra is éljünk az emberségünkkel, szeressük egymást, és továbbra is törekedjünk arra a fajta intimitásra, amely emberekként olyan fontos számunkra, még akkor is, ha nagyobb politikai kihívással nézünk szembe”.
(Guardian)
Fotó: Wikipédia
