Hírek pál_dániel_levente vers díj műfordítás musepaper

Amerikai költészeti díjat kapott Pál Dániel Levente

Pál Dániel Levente Tears are the Pus of the Soul („A könny a lélek gennye”) című verse hozta el a MUSEPAPER című amerikai irodalmi lap legutóbbi versenyén a díjat, költészet kategóriában. A vers korábbi változata megjelent a szerző Az Úr nyolcadik kerülete című kötetében (Athenaeum, Budapest, 2017), a novella angol fordítását Poleczky Adrienn és Dominic Ward készítette. A szerző később ezt a változatot írta át verssé, majd adta be az amerikai lap versenypályázatára.

A MUSEPAPER című lap rendszeresen hirdet irodalmi pályázatokat próza, esszé és vers kategóriákban, hitvallásuk szerint az olyan szövegeket részesítik előnyben, amelyek ki mernek mozdulni a komfortzónából és feszegetik a határokat, ráébresztik az olvasót fontos társadalmi vagy emberi kérdésekre. Pál Dániel Levente több mint két évtizede publikál verseket, novellákat és tanulmányokat, műveit lefordították már többek között angol, német, portugál, spanyol, olasz, román, szerb, arab, török, lengyel, kínai és thai nyelvekre. Legutóbbi magyar nyelvű kötete tavaly ősszel jelent meg, a Kalligram Kiadó gondozásában, címe: Családon belüli erő. A MUSEPAPER pályázatain ő az első, és ezidáig egyetlen magyar díjazott.

Kapcsolódó cikkek

Hírek

Darvasi László kapta idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Az év légiutas-kísérője című novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért Darvasi László kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat.

Hírek

Annie Ernaux életébe „bombaként” csapódott az irodalmi Nobel-díj

Annie Ernaux egy charlestoni fesztiválon beszélgetett Sally Rooney-val, és elmondta, hogy nagyon nagy megrázkódtatás volt számára a Nobel-díj.

Hírek

Takács Zsuzsa és Takáts József kapta idén a Szinva Irodalmi Díjat

Takács Zsuzsa és Takáts József kapta a magánalapítású Szinva Irodalmi Díjat 2023-ban.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK

Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik – Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

Még több olvasnivaló

Kritika

Miért gyilkolnak a gazdagok, ha a pénz és a hatalom már nem elég motiváció?

Jeneva Rose thrillerjében a város leggazdagabb feleségei olyan döntésre szánják el magukat, ami örökre összeköti őket.

Nagy

Bognár Péter: Az unokatestvérek bosszúja

„…egy pillanatra az őz jutott szembe, mert hiszen mégiscsak az őz okozta a galibát, az őz, amely az autó reflektorának fénycsóvájában hirtelenjében torzszülöttnek és vámpírnak látszott lenni, és amely hosszan nézett rám, egészen addig, míg félre nem kaptam a kormányt...” Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a kilencedik rész.

Nagy

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Kritika

„A világ egy hidegvizes medence” – Felnőtté válás gyásszal, öngyilkossággal, szerelemmel

Elena Ferrante Nápolyi regényeit idéző atmoszféra és történetvezetés jellemzi A tó vize sohasem édes című könyvet, bár ezúttal egy Róma környéki kisváros a helyszín, ahol a fiatal főhős-elbeszélő története zajlik. Az olasz író harmadik, díjnyertes regényét több mint húsz nyelvre fordították le.

Nagy

Ma már világirodalmi klasszikusok, de ki sem akarták adni őket

A kilencedik alkalommal meghirdetett Margó-díj támogatója, az Erste idén először különdíjjal jutalmazza azt a rövidlistás szerzőt, aki saját történetével vagy prózájával példaként szolgál a #higgymagadban faktorra. Cikkünkben négy híres, mára klasszikussá vált szerzőt mutatunk be, akik hittek magukban annyira, hogy ne futamodjanak meg a visszautasítások miatt.

Nagy

Karinthy a Micimackót akkora szenzációnak érezte, mint „Mikimauz” megjelenését

Magyarországon a Micimackó Karinthy Frigyes fordításában lett borzasztóan népszerű. De hogyan bukkant az író Milne gyerekkönyvére, ő maga mit gondolt a kötetről, és milyenek voltak a korabeli kritikák? Cikkünkben ennek járunk utána.

Zöld

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.