Egy orosz plakátkampány Astrid Lindgrent támadja

ro | 2022. május 04. |

Oroszország buszmegállóiban az elmúlt napokban olyan plakátok jelentek meg, amelyeken nácibarátnak tűnő idézetekkel támadnak svéd hírességeket, így Astrid Lindgren írót, Ingmar Bergman filmrendezőt és az IKEA-alapító Ingvar Kampradot. A poszter felirata szerint "Mi a nácizmus ellen vagyunk, de ők nem" (hogy egyértelmű legyen a dolog, az ők-et svéd nemzeti színű betűkkel szedték). A thelocal.se beszámolója szerint egy másik plakát nácizmussal vádolta V. Gusztávot, aki a világháború idején volt a svédek uralkodója.

A plakátokról készített fotókat Oscar Jonsson, a svéd védelmi egyetem kutatója posztolta ki. Az egyiket a moszkvai svéd követség közelében fotózták le, pont emiatt szerinte a plakátok készítői inkább a svédeket akarják provokálni, nem pedig az oroszokat tájékoztatni. Ezzel szemben Mikael Östlund, a svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökség kommunikációs igazgatója azt mondta, hogy a plakátok elsődleges célja, hogy az orosz civil lakosság felé igazolják az ukránok elleni háborút. "Azzal, hogy nácizmussal vádolják a nyugati országokat, a saját háborújukat igazolják" - mondta. Mások azt sem tartják kizártnak, hogy mindez már a katonai felkészülés jele. "Ezek a fickók nem ismernek határt? Vagy Svédország ellen is 'nácítlanító' akciót készítenek elő?" - írta a Twitteren az ország korábbi miniszterelnöke, Carl Bildt.

A plakát legelső helyén Svédország - és a komplett gyerekirodalom - egyik ikonja, Astrid Lindgren látható, akinek egyebek között Harisnyás Pippit köszönheti a világ. Az oroszok az író második világháborús naplójából idéztek (ez pár éve jelent meg magyarul is, ITT írtunk róla), mégpedig egy olyan részt, amelyben Lindgren egy esetleges orosz inváziótól retteg, és azt fejtegeti, hogy az orosz megszállás még a németnél is rosszabb lenne. Azt írta 1940 júniusában (és ezt idézik az orosz plakátok is):

"Azt hiszem, inkább köszönnék egész életemben 'Heil Hitler'-rel, mint hogy az oroszok igájában éljek. Ennél szörnyűbbet elképzelni sem lehet."

Összeállításában a thelocal.se ugyanakkor rámutat, hogy Lindgren elkötelezett náciellenes volt, naplójában Hitlert "valamikori ismeretlen, kis német mesteremberként" jellemezte, akiből népének nemezise és kultúrájának rombolója, felszámolója lett. (Egy korábbi bejegyzésben, a Lengyelország lerohanását követő napokban pedig azt írta, hogy ha a támadásból "új világháború bontakozik ki, a történelem ítélete szörnyű lesz Adolf Hitler felett".)

Astrid Lindgren
Háborús napló 1939-1945
Ford.: Holländer Judit, Móra, 2017, 232 oldal
-

Érdemes amúgy újraolvasni Lindgren naplóját, mert hiába múlt el jó nyolcvan év, bizonyos dolgok mintha nem változtak volna. 1939 decemberében például, amikor az oroszok már a finneket is támadták, ezt írta: "Micsoda idők! Finnország páratlan módon állja a sarat Oroszországgal szemben. Az oroszok dühükben már a gázt is bevetették. (...) Komoly emberveszteséget szenvedtek (az oroszok - a szerk.), a világ pedig elámul a finnek védereje láttán. De a nehéz sorsú civil lakosságból sokan átmenekülnek hozzánk az északi határon. Itt Svédországban az emberek vadul adakoznak Finnország javára, tömegesen gyűjtik és küldik a ruhát meg a pénzt."

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Ulickaja: Az írás nem segít megszabadulni ettől a szégyentől

Az oroszországi vezetőktől bármi kitelik - mondta az rtl.hu-nak adott interjújában Ljudmila Ulickaja orosz író.

...
Hírek

Dmitry Glukhovsky: Oroszországban senki sem akart háborút, csak Putyin

Dmitry Glukhovsky orosz író, a Metró-trilógia szerzője hosszabb cikkben írt arról, hogy az orosz invázió Putyin döntése volt, a nép valójában nem akart háborút. 

...
Nagy

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

Ukrajna történetét szovjet és orosz nézőpontból ismerjük, vagyis az agresszoréból. 2014 óta fontos változások történtek Ukrajnában, amit három hete megtámadott Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Ukrajna-szakértőt kérdeztük.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

A hét könyve
Kritika
A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké
...
Zöld

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.

Hírek
...
Könyvtavasz

Kairó iránt nem maradsz közömbös: vagy megszereted, vagy megutálod

...
Hírek

Bill Gates a siker emberformáló erejéről és Afrikáról ajánl nyárra olvasnivalót

...
Hírek

Itt a Szép Magyar Könyvek listája!

...
Nagy

Diktátorok, Paul Lendvai, dinamikus Föld és zártkerti Magyarország - Non-fiction a Könyvhéten

...
Zöld

Egy csapat újságíró befejezi a meggyilkolt riporter könyvét Amazónia megmentéséről

...
Hírek

Az ifjúsági polcról az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt kerültek le könyvek

...
Szórakozás

Tóth Krisztina-bemutató, Kártyajáték, Irodalom Éjszakája, Könyvhét [Programajánló]

...
Beleolvasó

Milbacher Róbert nagyanyjának élettörténetét írta meg a halálos ágyától gyerekkoráig

...
Hírek

Találkozz a Budapest Nagyregény szerzőivel a Vörösmarty téren!