A magyarok fele soha nem vásárol könyvet

A magyarok fele soha nem vásárol könyvet

Az elmúlt tizenöt évben Magyarországon több mint tíz százalékkal csökkent a könyvolvasó felnőttek aránya – derült ki egy friss felmérésből.

Könyves Magazin | 2020. szeptember 23. |

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szakmai és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) anyagi támogatásával  a TÁRKI 2020 nyarán végzett kutatást az olvasásról. Ebből az derül ki, hogy a 2005-ös eredményekhez viszonyítva 12 százalékkal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya: míg 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), addig 2005-ben ez az arány 25% volt.

Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők.

Az eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőív kitöltői átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben: a könyvolvasást hobbiként űzők legfeljebb 10 könyvet olvasnak évente (az online válaszadók 21%-a), míg a válaszadók hatoda (18%-a) ötvennél is több könyvet jelölt meg.

Továbbra is a szépirodalom és a szórakoztató irodalom számít a legnépszerűbbnek: a könyvolvasók 72%-a olvas szépirodalmat (2005-ben ez az arány 76% volt), ugyanakkor többségben vannak köztük az „alkalmanként” olvasók. Akik soha nem olvasnak, a legtöbbször azt hozták fel okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%).

2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt.

A kutatás kitért a költési szokásokra is, amit a kifejezetten könyvkedvelők online kérdőívében mértek fel (hiszen elsődlegesen ők jelennek meg vásárlóként a könyvpiacon). Ebból kiderült, hogy a kitöltést megelőző egy hónapban a vásárlók – és háztartásaik – átlagosan 12.661 forintot költöttek könyvre (a legalacsonyabb említett összeg 300 forint, a legmagasabb pedig 100.000 forint volt). A legkevesebbet a községekben élők, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben.

A magyarok továbbra is előszeretettel vesznek papíralapú könyvet: az elmúlt egy évben a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 97%-a vásárolt nyomtatott könyvet, miközben e-könyvet 29%, hangoskönyvet pedig 8% vásárolt. És hogy mi ösztönzi vásárlásra a magyar olvasót? Leginkább az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85%-a használ ki tudatosan. Az online kitöltők közel fele (49%) elsősorban akciós áron vásárol (könyvesboltban vagy interneten) új kiadású könyveket, miközben egyhatoduk (18%) elsősorban a könyvtárból szerzi be az olvasnivalót.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Tippek ahhoz, hogyan olvassunk többet

A modern élet sokszor túlságosan gyors és kaotikus ahhoz, hogy az ember elmélyedjen egy-egy könyvben. Éppen ezért jók az olyan tippek és stratégiák, amelyek segítenek abban, hogy az olvasást beépítsük a napjainkba.

...
Hírek

Fontos, hogy egy gyerek mennyi könyv között nő fel

Az otthoni könyvtárak méretének nagyobb szerepe van a gyerekek fejlődésében, mint gondoltuk, egy új kutatás szerint legalábbis nagyobb eséllyel tesznek szert fontos képességekre azok, akik sok könyv között nőnek fel. 

...
Hírek

A férfiak sokkal könnyebben félbehagyják a könyveket, mint a nők

Egy friss kutatás szerint, amelyben az Egyesült Királyságban élők ekönyv-olvasási szokásait vizsgálták, arra jutottak, hogy a férfiak könnyebben félretesznek egy könyvet, mint a nők.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalommal olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Olvass!
...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!