A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szakmai és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) anyagi támogatásával a TÁRKI 2020 nyarán végzett kutatást az olvasásról. Ebből az derül ki, hogy a 2005-ös eredményekhez viszonyítva 12 százalékkal esett vissza a könyvolvasó felnőttek aránya: míg 2020-ban a felnőtt magyar lakosság 13%-a olvas rendszeresen (legalább hetente), addig 2005-ben ez az arány 25% volt.
Az országos átlagnál nagyobb arányban olvasnak rendszeresen a nők, a fiatal felnőttek (18-39 évesek) és a 60 évnél idősebbek, valamint a legalább középfokú végzettséggel rendelkezők, a budapestiek és az aktívkorú inaktívak, azaz a munkanélküliek, a tanulók, valamint a szülési vagy gyermekgondozási szabadságon lévők.
Az eleve csak a könyvolvasókra fókuszáló online kérdőív kitöltői átlagosan 37 könyvet olvasnak egy évben: a könyvolvasást hobbiként űzők legfeljebb 10 könyvet olvasnak évente (az online válaszadók 21%-a), míg a válaszadók hatoda (18%-a) ötvennél is több könyvet jelölt meg.
Továbbra is a szépirodalom és a szórakoztató irodalom számít a legnépszerűbbnek: a könyvolvasók 72%-a olvas szépirodalmat (2005-ben ez az arány 76% volt), ugyanakkor többségben vannak köztük az „alkalmanként” olvasók. Akik soha nem olvasnak, a legtöbbször azt hozták fel okként, hogy egyszerűen nem szeretnek olvasni (45%), míg a második leggyakrabban említett indok az időhiány (33%).
2020-ban a magyarországi felnőtt népesség több mint fele (58%) soha vagy szinte soha nem vásárol könyvet. A lakosság negyede (25%) évente néhány alkalommal, 9%-a legalább félévente, 7%-a legalább negyedévente vásárol könyvet, és csupán 1% azoknak az aránya, akik havi rendszerességgel teszik ezt.
A kutatás kitért a költési szokásokra is, amit a kifejezetten könyvkedvelők online kérdőívében mértek fel (hiszen elsődlegesen ők jelennek meg vásárlóként a könyvpiacon). Ebból kiderült, hogy a kitöltést megelőző egy hónapban a vásárlók – és háztartásaik – átlagosan 12.661 forintot költöttek könyvre (a legalacsonyabb említett összeg 300 forint, a legmagasabb pedig 100.000 forint volt). A legkevesebbet a községekben élők, legtöbbet pedig a budapesti háztartások költenek könyvre egy évben.
A magyarok továbbra is előszeretettel vesznek papíralapú könyvet: az elmúlt egy évben a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 97%-a vásárolt nyomtatott könyvet, miközben e-könyvet 29%, hangoskönyvet pedig 8% vásárolt. És hogy mi ösztönzi vásárlásra a magyar olvasót? Leginkább az egyszeri leértékelések, szezonális kiárusítások, melyeket a kifejezetten könyvkedvelő online válaszadók 85%-a használ ki tudatosan. Az online kitöltők közel fele (49%) elsősorban akciós áron vásárol (könyvesboltban vagy interneten) új kiadású könyveket, miközben egyhatoduk (18%) elsősorban a könyvtárból szerzi be az olvasnivalót.
