A Louvre most kezdődő felújításának és átalakításának keretében a Mona Lisa új kiállítótérbe költözik majd – jelentette be Emmanuel Macron egy január végi sajtótájékoztatón.
A 2031-ra megvalósuló tervek szerint a látogatók így külön is megtekinthetik majd a párizsi múzeum leghíresebb műkincsét. Emellett a francia elnök New Renaissance projektjének részeként nemzetközi pályázatot írnak ki egy második bejárat tervezésére, mivel az 1989-ben átadott üvegpiramis szerkezete egyszerűen nem bírja már az évi kilenc millió látogató kiszolgálását.
Az intézkedések a Louvre igazgatójának, Laurence des Cars levelére válaszul születtek, amelyben az intézmény vezetője súlyos problémákra hívta fel a figyelmet a világ leglátogatottabb múzeumának működésében részben a túlzsúfoltság, részben az öregedő épület miatt. Az üvegpiramis kérdése mellett a Mona Lisa elhelyezése is olyan téma, amit meg kell vizsgálni – írta.
A Louvre-ba betérő 30 ezer főnyi napi látogató háromnegyede meg akarja nézni Leonardo da Vinci festményét, azonban az élmény inkább állóképességpróbává vált az állandó óriási tömeg miatt, ami eltorlaszolja a termet. Egy látogatóra átlagosan 50 másodperc jut, hogy megcsodálja a képet és esetleg fotózzon is.
A közönség így nem tudja értékelni a művész munkáját és ez kérdéseket vet fel a küldetésünkről és a közszolgálati jellegünkről"
– írta levelében des Cars.
Erre nyújt megoldást a festmény áthelyezése, amelyet így megfelelőbben tudnak bemutatni a közönségnek, egyúttal könnyebbé teszik a hozzáférést a mostani terem más műkincseihez, amelyek gyakran háttérbe szorulnak az ikonikus alkotás mellett.
A tervek szerint a múzeum keleti homlokzatát, amely ma egy mesterséges vizesárokkal és egy kevéssé használt sétánynyal szegélyezett klasszikus oszlopsorból áll, átalakítják. Ide kerül egy új bejárat, amely azonnali hozzáférést biztosít majd a Cour Carré alatt új földalatti kiállítóterekhez, emellett összekapcsolódik a piramis alatti területekkel is.
Az új homlokzat a legnagyobb változás a múzeum életében François Mitterrand francia elnök 40 évvel ezelőtti Grand Louvre projektje óta. A BBC tudósítása megjegyzi, hogy a francia elnök támogatottsága az utóbbi időben meggyengült, így most új ügy után nézett, amelyet örökségként hagyhat maga után az elnöksége lejártával.
A hír mellé Párizsban játszódó könyveket ajánlunk:
Dan Brown: A Da Vinci-kód
Úgy tűnik, a Louvre szakemberei is megneszelték Dan Brown detektívjének visszatérését. A szerző 22 év után folytatja az Angyalok és démonokban bemutatkozó Robert Langdon kalandjait.
Amíg a párizsi múzeum megerősíti a termeit, van idő elolvasni a felnőtt Harry Potternek is titulált kötetet, amely jelentős részben a Louvre termeiben játszódik, a rejtélyekbe bevonva az ott található műalkotásokat is. Feltehetőleg a kötet kirobbanó népszerűsége sem segített az üvegpiramis túlterheltségén, hiszen sokan a regény és a film hatására látogattak el az intézménybe.
Anna Gavalda: Együtt lehetnénk
Anna Gavalda négy hősének egyike, Camille művész, csak épp nincs kedve alkotni. Helyette éjszakai takarítással keresi a kenyerét és egy apró padlásszobában tengeti napjait. Innen menti ki a szintén a bérházban lakó, hihetetlen arisztokrata felmenőkkel rendelkező Philibert. Gyakorlatilag a fagyhalál széléről cipeli le óriási, történelmi ereklyékkel zsúfolt lakásába, melyet egy mogorva szakáccsal, Franckkal oszt meg.
A két, többé-kevésbé elszigetelt férfi életét gyökeresen megváltoztatja a mindenkitől elzárkózó lány. A lassú felengedés azonban akkor kovácsolódik barátsággá - vagy akár családdá, amikor Franck nagymamáját is magukhoz veszik. A valószínűtlen négyes egy pont ilyen szürreális díszletben, egy Franciaország teljes történelmével telezsúfolt párizsi lakásban értelmezi újra, hogy mit is jelent kapcsolódni valakihez.
Vándorünnep
Párizsban lakni életérzés - legalábbis Hemingway rövid írásait összegyűjtő kötete alapján. A később nemzedéke meghatározó szerzőjévé váló író a korai éveit írta meg ezekben a szövegekben. A párizsi művészvilág és a századforduló hangulata mellett a kezdő írók és újságírók számára értékes tanáccsal szolgál, mint hogy írni csak éhesen lehet.
Ezt a filozófiát szorgalmasan gyakorolta is ezekben az években, amikor nem lévén egy fillérje sem, a kávéházakba inkább melegedni járt, egy pohár valami mellett bekkelte ki a napot, hogy ne a fűtetlen szobájában kuporogjon. A kultúrtörténeti jelentőségén túl a kötetecske igazi fénysugár a kezdő szerzőknek, hogy a legnagyobbak is elkezdték valahol.
