30 napig ingyen elérhető négy kézírásos Bolaño-vers

30 napig ingyen elérhető négy kézírásos Bolaño-vers

17 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Barcelonában a chilei író, Roberto Bolaño. Halálának évfordulója alkalmából mától 30 napig négy, a jogtutódok által nemrégiben közzétett kézírásos verse olvasható Kutasy Mercédesz fordításában.

Könyves Magazin | 2020. július 15. |

Roberto Bolaño most közzétett kézírásos versei a Bolaño-archívumban őrzött, Exhibición című füzetből származnak, és egy, a füzetben található datált rajz szerint 1978-ban készülhettek Barcelonában. Bolaño rendszerint iskolai spirálfüzetekbe, zsebnoteszekbe jegyzetelte az ötleteit, amelyeket későbbi köteteiben gyakran felhasznált. Ezekből láthatunk most néhányat a Nyugati tér blogon Kutasy Mercédesz fordításában. 

„Bolaño mexikói évei alatt megalapította az infrarealista költészeti csoportot, és csaknem negyvenesztendős koráig önmagát is elsősorban költőnek tekintette. A kritika gyakran megkönnyebbülve jegyzi meg, milyen jó, hogy nem maradt így, és miután májbetegségére fény derült, főként anyagi megfontolásból a regényírás felé fordult. Kétségtelen, hogy az itt közölt versek semmiképpen sem tekinthetők egy érett költő kiforrott szövegeinek, ugyanakkor az is, hogy a bolañói nagyregény, a Vad nyomozók vagy épp a 2666 lapjain számos kifejezetten poétikus részletet találunk, amelyek bizonyosan nem jöhettek volna létre e költői előélet nélkül.” – írja a verseket bevezető szövegében Kutasy Mercédesz.

Ahogy azt korábbi portrécikkünkben írtuk, Bolaño fiatalkorában dolgozott dokkmunkásként, pincérként, éjszakai őrként, és éveken át árult szuveníreket, csecsebecséket is. Közben folyamatosan írta verseit (gyűjteménye 2008-ban angolul is megjelent, The Romantic Dogs címmel), de fia megszületése után novella, ill. regényírásba kezdett, hogy biztos jövedelmet biztosítson a családnak.

Bár leginkább nagyregényeivel vívta ki a szakma és az olvasók figyelmét, valójában csak az 1990-es években fordult aktívan a próza felé.  Mire első regénye, a La Pista de Hielo (A jégpálya) 1993-ban megjelent, már két verseskötetes szerző volt, sőt egy saját irodalmi mozgalmat is alapított barátjával, Mario Santiago Papasquiaro mexikói költővel. Az infrarealizmus Mexikó válasza volt a dadaizmusra. Bár számos művész és életművész vallotta magát a követőjének, a mozgalom leginkább egy exkluzív klubra hasonlított, ami olyannyira exkluzív volt, hogy Bolaño szerint mindössze két tagja volt: Papasquiaro és ő – írtuk költői pályájáról. 

Roberto Bolaño, a tékozló fiú - Könyves magazin

Legalább akkora alkoholista volt, mint Charles Bukowski. Alejandro Jodorowsky pártfogolta. Heroinfüggő volt. Sosem élt drogokkal. Koszos tűktől szerzett Hepatitis C pusztította el a máját. Pinochet Chiléjében terrorizmus gyanújával tartóztatták le, egy titkos börtönben tartották fogva, a kivégzést pedig csak azért úszta meg, mert kiderült, hogy a férfi, aki őrizte, a középiskolai osztálytársa volt.

Most négy szöveget olvashatunk a korai időszakból, ezekben többek közt a balszerencséről, szorongásról, emlékezetről olvashatunk, és arról, hogy mi történik, ha a költő kiadatlanul hal meg. 

„Kiadatlanul halok meg mert se kedvem se tehetségem
alternatív kiadókat alapítani. Azt sem akarom, hogy egy idő múlva,
mikor már szinte hulla vagyok, egy fiatal, külföldi költő (épp olyan, mint én
most), teljes magányában, saját senki földje uraként és birtokosaként
szemközt köpjön egy rossz verssel.”

A versek 2020. augusztus 14-én éjfélig a Nyugati tér blogon érhetők el. 

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Roberto Bolaño még a Balatont is megénekelte

...

Roberto Bolaño, a tékozló fiú

...

Roberto Bolaño, a latin-amerikai irodalom megújítója

KÖNYVHÉT
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Kömlődi Ferenc jövőkutató: Az evolúció nem áll meg az embernél

Kömlődi Ferenccel az evolúció, a mesterséges intelligencia és a sci-fi kérdéseit jártuk körül.

...

Menekülés Újlipótból Manhattenbe – Köves Gábor és a New York-i viszketés

Megjelent Köves Gábor első regénye, az Apropó, New York – erről is beszélgettünk a Flair podcastben.

...

Test, hatalom és Kolozsvár – így épül fel a Tompa Andrea-univerzum

Valuska László Visy Beatrixszel beszélgetett frissen megjelent Tompa Andrea-monográfiájáról.

...

Függőség, traumák, eszképizmus: Tolvaj Zoltán harminc év szövegdzsungelét formálta regénnyé

Újabb elsőregényes a Flairben: hallgasd meg az epizódot!

...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

A hét könyve
Kritika
Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről
Németh Gábor: Mondatisten földi helytartója

Németh Gábor: Mondatisten földi helytartója

 Németh Gábor Arról, ami hiányzik című visszaemlékezését közöljük.

Polc

Magány, szex, szorongás, avagy így éld túl a fiatal éveid – Adorjáni Panna első regényéről

...

Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről

...

Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról

...

Megtalálni a halálban az életet – Szentesi Éva új regényéről

...
Kiemeltek
...

Ezt hallgasd a foci-vb után: Tíz meccs, száz év politika – Podcast Kele Jánossal

A foci-vb véget ért, de a Flair még mindig tartogat újabb részeket: Kele János futballszakíró is a vendégünk volt.

...

Most tényleg azt magyarázzam meg, miért nem kell sajnálni? – Fekete Ádám regényéről

Téged jó érzéssel tölt el a normalitás? Fekete Ádám regénye a hét könyve.

...

„Ha az emberiség felfedez valamit, azt általában kizsákmányolja” – interjú Markovics Botond sci-fi-szerzővel

Miért aktuális ma is A Dűne, és miért váltak unalmassá a „megmentős” történetek? Interjú.