30 napig ingyen elérhető négy kézírásos Bolaño-vers

30 napig ingyen elérhető négy kézírásos Bolaño-vers

17 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Barcelonában a chilei író, Roberto Bolaño. Halálának évfordulója alkalmából mától 30 napig négy, a jogtutódok által nemrégiben közzétett kézírásos verse olvasható Kutasy Mercédesz fordításában.

Könyves Magazin | 2020. július 15. |

Roberto Bolaño most közzétett kézírásos versei a Bolaño-archívumban őrzött, Exhibición című füzetből származnak, és egy, a füzetben található datált rajz szerint 1978-ban készülhettek Barcelonában. Bolaño rendszerint iskolai spirálfüzetekbe, zsebnoteszekbe jegyzetelte az ötleteit, amelyeket későbbi köteteiben gyakran felhasznált. Ezekből láthatunk most néhányat a Nyugati tér blogon Kutasy Mercédesz fordításában. 

„Bolaño mexikói évei alatt megalapította az infrarealista költészeti csoportot, és csaknem negyvenesztendős koráig önmagát is elsősorban költőnek tekintette. A kritika gyakran megkönnyebbülve jegyzi meg, milyen jó, hogy nem maradt így, és miután májbetegségére fény derült, főként anyagi megfontolásból a regényírás felé fordult. Kétségtelen, hogy az itt közölt versek semmiképpen sem tekinthetők egy érett költő kiforrott szövegeinek, ugyanakkor az is, hogy a bolañói nagyregény, a Vad nyomozók vagy épp a 2666 lapjain számos kifejezetten poétikus részletet találunk, amelyek bizonyosan nem jöhettek volna létre e költői előélet nélkül.” – írja a verseket bevezető szövegében Kutasy Mercédesz.

Ahogy azt korábbi portrécikkünkben írtuk, Bolaño fiatalkorában dolgozott dokkmunkásként, pincérként, éjszakai őrként, és éveken át árult szuveníreket, csecsebecséket is. Közben folyamatosan írta verseit (gyűjteménye 2008-ban angolul is megjelent, The Romantic Dogs címmel), de fia megszületése után novella, ill. regényírásba kezdett, hogy biztos jövedelmet biztosítson a családnak.

Bár leginkább nagyregényeivel vívta ki a szakma és az olvasók figyelmét, valójában csak az 1990-es években fordult aktívan a próza felé.  Mire első regénye, a La Pista de Hielo (A jégpálya) 1993-ban megjelent, már két verseskötetes szerző volt, sőt egy saját irodalmi mozgalmat is alapított barátjával, Mario Santiago Papasquiaro mexikói költővel. Az infrarealizmus Mexikó válasza volt a dadaizmusra. Bár számos művész és életművész vallotta magát a követőjének, a mozgalom leginkább egy exkluzív klubra hasonlított, ami olyannyira exkluzív volt, hogy Bolaño szerint mindössze két tagja volt: Papasquiaro és ő – írtuk költői pályájáról. 

Roberto Bolaño, a tékozló fiú - Könyves magazin

Legalább akkora alkoholista volt, mint Charles Bukowski. Alejandro Jodorowsky pártfogolta. Heroinfüggő volt. Sosem élt drogokkal. Koszos tűktől szerzett Hepatitis C pusztította el a máját. Pinochet Chiléjében terrorizmus gyanújával tartóztatták le, egy titkos börtönben tartották fogva, a kivégzést pedig csak azért úszta meg, mert kiderült, hogy a férfi, aki őrizte, a középiskolai osztálytársa volt.

Most négy szöveget olvashatunk a korai időszakból, ezekben többek közt a balszerencséről, szorongásról, emlékezetről olvashatunk, és arról, hogy mi történik, ha a költő kiadatlanul hal meg. 

„Kiadatlanul halok meg mert se kedvem se tehetségem
alternatív kiadókat alapítani. Azt sem akarom, hogy egy idő múlva,
mikor már szinte hulla vagyok, egy fiatal, külföldi költő (épp olyan, mint én
most), teljes magányában, saját senki földje uraként és birtokosaként
szemközt köpjön egy rossz verssel.”

A versek 2020. augusztus 14-én éjfélig a Nyugati tér blogon érhetők el. 

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Roberto Bolaño még a Balatont is megénekelte

...

Roberto Bolaño, a tékozló fiú

...

Roberto Bolaño, a latin-amerikai irodalom megújítója

KÖNYVHÉT
...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

...

Értelmiségi pokoljárás Péterfy Gergellyel – Dante, a digó és a pesti svihák / Flair #12

Péterfy Gergely megírta Digó című regényét egy kiégett értelmiségiről, aki megjárja a poklot. Podcast.

...

Magány, szorongás és a „mindent kipróbálni” frusztrációja – Adorjáni Panna első regényéről / Flair #11

Mihez kezd egy generáció, ha a szülőktől örökölt értékeket nem érzik magukénak? Hallgasd a Flairt!

A hét könyve
Kritika
Tompa Andrea dühvel és reménnyel: Kolozsvárról, hatalomról és homoszexualitásról
Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Hogyan talál haza az, aki otthontalannak született? – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi regényéről

Kiss Villő magyar-amerikai és amerikai-magyar, legyen Liptóvárosban vagy Manhettenben, mindenhol idegen. Felnövéstörténet az otthontalanságról.

Polc

David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki

...

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

...

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

...

Mennyiért adja el az ember a lelkét az ördögnek? – Knausgård megírta eddigi legsötétebb könyvét

...
Kiemeltek
...

Krasznahorkai László: Az egész életem egy kísérlet a jóvátételre

Krasznahorkai a The New Yorkernek mesélt hosszú mondatokról, kudarcról, angyalokról és a modern világ problémáiról.

...

„Kicsit gusztustalan, kicsit szürreális és nagyon vicces” – Harag Anita mesél olvasmányairól

Miért volt nagy hatással Harag Anitára Bencsik Orsolya, Raymond Carver vagy éppen Mándy Iván?

...

Ők döntenek a 12. Margó-díjról: bemutatjuk a zsűrit!

Már csak egy hét maradt a nevezésből, ideje belehúzni!