A köztársaságtól Orbánisztánig vezetnek Marabu karikatúrái az új kötetében 

sa | 2022. február 18. |
Marabu
Oszt jónapot! - A köztársaságtól Orbánisztánig Marabu karikatúráival
HVG, 2022, 190 oldal
-

Fake-news vagy látlelet a politikai karikatúra? Lehet-e nevetni egy épülő diktatúrán? Mikortól lehet tiltani a politikai karikatúrát és van-e a határ a túlzásaiban? A közéleti karikatúrák szinte valamennyi politikai rendszerben felfedezhetők; „a diktátorok megtanulták, hogy szükségük van a szellemi ellenzékre” – írta Márai.  Ennek is köszönhetjük talán, hogy Marabu az elmúlt tizenkét év alatt több ezer karikatúrát rajzolt, amelyek válogatásából készült a kötet. Így megismerhetjük többek között a Focializmust, az Oktatási deformot és a Karaktergyilkossági csoport munkáját. Ám „…hiedelem, hogy a politikai karikatúrákon, vicceken jókat lehet nevetni. Kesernyés humorok ezek, felháborító, fájó témák karikatúrái, nincs bennük öröm. Ne nevetésre számítsanak, hanem fanyar, kiábrándult biccentésekre: ez van” – írja Marabu, akivel személyesen is találkozhattok a könyv kiállítással egybekötött bemutatóján március 25-én, 18 órától a Marczibányi Téri Művelődési Központban. A helyszínen a könyvben helyet kapó és az abból kimaradt karikatúrákból kiállítást is láthatunk, sőt a bekeretezett képeket meg is vásárolhatjuk. A könyvbemutatón Marabuval Tóta W. Árpád, Nagy Iván Zsolt és Jakus Ibolya beszélget. Bővebb információ a programról itt található.

A karikatúrakötetről bővebben

A hvg360 első könyvében Marabu fanyar humorú karikatúrái három kormányzati megközelítéseiről, eseményeiről adnak pontos látleletet. A rajzokon megörökített, immár történelmi jelentőségű pillanatok megmutatják, milyen sok apró lépéssel vezettek át minket a Magyar Köztársaságból ebbe a sajátos államformába. A címbe emelt idézet önmagáért beszél „...szombaton és vasárnap a talpon maradt összes kerületben az én hangomon megy a szavazásra való felhívás, majd engem elmarasztal az Országos Választási Bizottság, a jogászok meg megvédenek, oszt jónapot.” (Orbán Viktor, 2006)

Maraburól

1962-ben született, de még nem Marabuként. Eredeti szakmáját felelőtlenül félredobva képregények rajzolásába kezdett, majd a rendszerváltás közéleti, politikai újságviccek rajzos világába sodorta, ahol végleg ott ragadt. 1990-től megélhetési karikaturista, az eltelt évtizedek alatt számtalan alakuló, megszűnő, túlélő napilap, hetilap, havilap külső bedolgozója, és persze az interneten is felbukkan itt-ott. Rajzait kezdetben SzLR szignóval jelezte, 1992-től a Marabu nevet használja. Politikai irányultságát, szemléletét általában azok az aktuális politikusok határozzák meg, akik éppen kitolnak vele mint állampolgárral. Az Oszt jónapot a hetedik kötete.

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Meghalt a Mohamed-karikatúrák megalkotója, Kurt Westergaard

Hosszú betegsége után, 86 éves korában meghalt Kurt Westergaard dán karikaturista, a Mohamed-karikatúrák megalkotója.

...

Marabu kicsi, savanyú, de vicces Star Trekje

...

Marabu és Grafitember is törülközőnapot tart

KÖNYVHÉT
...

Identitáskeresés Manhattan és a Lipótváros között – Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi közös regényt írtak!

A szerzőpárossal könyvheti podcastünkben, a Flairben beszélgettünk.

...

Húsbányászat az űrben és kapitalizmuskritika: Markovics Botond mesél új sci-fi regényéről!

Jó hírünk van: a Flair még mindig nem ért véget!

...

Lehet-e örökölni a honvágyat? – Purosz Leonidasz mesél görög hátteréről / Flair #18

A Könyvhét utolsó, esős napján Purosz Leonidasz mesél legújabb, Honvágy című kötetéről. Hallgassátok a Flairt!

...

Babonák, titkok, kétfejű bárányok és Partium – Bemutatkozik Horváth Adél első regénye / Flair #17

Milyen furcsa lények és hiedelmek élnek egy kis faluban? A Vigadó tér 18-as standnál Bakó Sári vendége Horváth Adél.

...

Visszaszerzett nyelv: Csepelyi Adrienn a népi-urbánus lét békéjéről / Flair #15

A Vigadó téri stúdióban, Zámbó Jimmyvel a háttérben Csepelyi Adrienn mesél új tájszólásról, stigmákról, hazatérésről. Flair podcast, hallgassátok!

...

Skandináv krimik, királyi „fun factek” és klasszikusok – Tekla könyvei / Flair #14

Milyen út vezet a skandináv krimiktől a klasszikusok szeretetéig? Ez itt újra a Flair!

Hírek
...

Olvass magyar és női világutazóktól! – Nyári olvasási kihívást hirdetett a Magyar Földrajzi Múzeum

...

Hajnóczy Péter irodalmi hagyatéka nyilvánosan is hozzáférhetővé vált

...

Hogyan alakítja még ma is a világot a hidegháború? Ez a korszakalkotó könyv megmutatja

...

A 2027-es Könyvhétre érkezhet magyarul Murakami legújabb regénye

...

Meghalt Végső Zoltán újságíró és zenei szerkesztő

...

Alkohol, magány, szerelem: Újra megjelenik Charles Bukowski kultikus novelláskötete

Kiemeltek
...

Tompa Andrea: Az emberek nem jók, nem rosszak, legfeljebb megúszósak

Rendhagyó interjú Tompa Andreával az író szülővárosából, Kolozsvárról.

...

Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről

Mi van akkor, ha egy egyedülálló nő gyereket szeretne, de nem akar férfit az életébe? 

...

Kovács Dominik és Kovács Viktor: Olló, kapanyél

Te képes lennél felismerni a valódi gyilkost? Kovács Dominik és Kovács Viktor tárcasorozatának ötödik része.

Rémeket rejt a magyar vidék – 5 hátborzongató könyv

Rémeket rejt a magyar vidék – 5 hátborzongató könyv

Gondold meg, hová szervezel kirándulást!

Szerzőink

Tasi Annabella
Tasi Annabella

Upor László dramaturg: Fogni kell a lapátot, nincs mese

bs
bs

„Sokszor muszáj kordában tartani a szárnyalást” – Harag Anita író és Giliga Ilka díszlet- és jelmeztervező beszélgetése

A hét könyve
Kritika
Miért fáj ennyire nőnek lenni? – A Nacu nyara című bestseller regényről
Cserna-Szabó András: Mindenki a sötétben tapogatózik, aki visszatekintene a családja múltjára

Cserna-Szabó András: Mindenki a sötétben tapogatózik, aki visszatekintene a családja múltjára

Miért hallgat a múltról egy teljes generáció, és hogyan lett Bereményi Géza az író irodalmi anyja?