Szövegértés és érvelés/gyakorlati szövegalkotás
A szövegértési feladatsor alapjául egy ismeretterjesztő írást választottak a feladatsor készítői. Máté Andrea A bikavér legendája című szövege átlátható, egyszerű, köznyelvi stílusban íródott, érthető szövegnek tűnik, ha nem bonyolították meg nagyon a kérdéseket, akkor valószínűleg nem okozott komolyabb problémát. A kerékpározásról érvelést írni szintén nem nehéz feladat, mindenki ismer pro és kontra érveket, valószínűleg hamar össze is tudja szedni ezeket, ugyanúgy, ahogy ajánlólevelet írni egy diáktársról sem bonyolult feladat, feltéve, ha ezt, a gyakorlati szövegalkotást választották a diákok. Elmondható, hogy az érvelés és a gyakorlati szövegalkotás is diákközpontú volt, hiszen ezekben a kis, mindössze 10 pontot érő feladatokban alapvetően nem az irodalmi tudást tesztelik, hanem azt, rendelkezik-e a diák azzal a nyelvi kompetenciával, mellyel létre tud hozni összefüggő szöveget bármilyen hétköznapi témában. (Ez a feladat szűnik meg jövőre, és veszi át a helyét egy műveltségi feladatsor, és ez egyáltalán nem tűnik jó ötletnek a legtöbb magyartanár, valamint a Magyartanárok Egyesületének hivatalos álláspontja szerint sem.)
Egy mű értelmezése
Nézzük, mi a helyzet a második feladatlappal! Ahogyan várható volt, az utolsó, régi NAT szerint íródó évben is novellát kaptak a tanulók, a nagy többség ennek egész biztosan örült. Lázár Ervin-novellát adtak már korábban (2010 októberében), ugyanebből a kötetből, a Csillagmajorból, mely egyébként az emelt magyar érettségi központilag meghatározott szóbeli tételsorában is szerepel. Úgy tűnik, Lázár Ervin és ez a kései kötete nagyon népszerű a feladat- és tételsorok összeállítóinak körében, egyébként valóban nagyszerű kötet. Ezúttal A kovács című írást kellett elemezni, mely egy nagyon átlátható narratív struktúrát követ, időrendben meséli el az egy szálon futó történetét, csattanóra végződik. Ebből a szempontból egyszerűbbnek tűnik a tavalyinál (Szabó Magda: Ezüstgolyó), ahol egy múltbéli, többszörös időbeli eltolásokkal operáló emlékezés és az ahhoz fűződő reflexió volt a szerkezet alapja. Idén a diákok könnyedén rekonstruálhatták a szerkezetet, a bonyodalom kezdetét, a tetőpontot is megtalálva, az agyafúrt kovács és a pórul járt ördög allegorikus történetében pedig a mesei elemek számbavétele sem igazán okozhatott problémát, esetleg a szimbolikusság, a csoda megjelenése bizonytalaníthatta el a tanulók egy részét. A szereplők közötti kommunikációra, a mesei-mitikus elemekre, az egyén és közösség viszonyára is ki kellett térni az elemzésben.
Összehasonlító értelmezés
Pénteki, az érettségi kapcsán írott cikkünkben felhívtuk a figyelmet arra, hogy Csokonai-évforduló van, de akkor azt is megírtuk, hogy Csokonai Vitéz Mihály-versre nem kell számítani - ebben igazunk is lett. Mégis becsempészték a születésének 250. évfordulóját ünneplő szerzőt, méghozzá a szintén évfordulós Petőfi és Tóth Árpád verseiben. Ez nem rossz választás, mert Petőfi és Csokonai is jól ismert szerzők, és Tóth Árpádról is biztosan hallottak a diákok a tanórákon. Az összehasonlító elemzést, ahogy minden évben, ezúttal is a közös téma fogta össze, mégpedig a pályatárs és az ő alakjának megidézése. Tóth Árpád Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című verse a huszadik század első felében keletkezett, így stílusában, beszédmódjában eltért Petőfiétől (akitől a Csokonai című vers bukkant fel a feladatlapon), de a közös téma miatt sok hasonlóságot is össze lehetett szedni a komparatív elemzéshez.
Május elején, ahogy minden évben, idén is elkezdődnek az érettségi vizsgák, hétfőn a magyar nyelv és irodalom tantárggyal kezdenek a diákok. Korábbi évek feladatsorait és az évfordulókat vizsgálva elgondolkodtunk azon, mi várható idén, bár biztosat jósolni nem tudunk.
Tovább olvasokFotó: MTI/Ruprech Judit
