Paula Hawkins az MSNBC csatorna műsorában Ali Velshi kérdéseire válaszolt a 2015-ben kiadott A lány a vonaton című regénye kapcsán. A mű hatalmas sikere után 2016-ban Emily Blunt és Rebecca Fergusson főszereplésével film is készült belőle. (Az írónő sikeréről itt írtunk bővebben.)
Alkoholizmus, mint kiindulópont
A történet főhőse Rachel Watson (Emily Blunt) egy elvált, alkoholista nő, aki az elővárosi vonattal minden reggel beutazik a városba – annak ellenére, hogy munkáját már rég elvesztette. Élete teljesen darabokra hullott a válása óta. Férje újranősül és gyereke születik.
Mindössze abban lel egy kis vigaszt, hogy a korábbi férjével közös házuk mellett lakó fiatal párt figyeli a vonatról és a tökéletes életükről álmodozik, amelyet a saját elvesztett boldogságával állít párhuzamba. Egy nap a pár női tagja eltűnik, Rachel pedig elkezd belefolyni az ügybe – vagy már benne is volt az elejétől.
„Különösen az foglalkoztatott, amikor valaki annyit iszik, hogy képtelen felidézni, mit csinált az előző éjjel, illetve, hogy
ez a tény teljesen leválasztja az illetőt a felelősségérzetről és a bűntudatról, amit éreznie kellene azzal kapcsolatban, amit tettek
– válaszolta Hawkins a riporternek az alkoholizmusra vonatkozó kérdésére.
„Ez volt az, ami berántott ebbe a témába és ami miatt szerettem volna mélyebben beleásni magam" – fűzte hozzá.
Ezt követően Velshi arról kérdezte, hogy miért működik az, hogy a regényben egy megbízhatatlan narrátort használt.
„Rachel egy nagyon sajátos módon megbízhatatlan narrátorként, mert még önmaga számára sem megbízható" – magyarázta a szerző. „Szó szerint fogalma sincs, hogy mikor ér haza, felhívott-e valakit, mit mondott az illetőnek. Vagyis a megbízhatatlansága nem az az eset, amikor valaki tudatosan hazudik, esetleg megpróbálja félrevezetni a másikat."
Fotó: Kate Neil / PaulaHawkinsBooks.com
