A Nobel-díjas Krasznahorkai László Gyulán született 1954-ben, de Szegedhez is fontos szálak kötik, hiszen egyik alma matere a József Attila Tudományegyetem (JATE), ahol 1973 és 1976 között jogi tanulmányokat folytatott.
Itt kezdődött minden
Az egyetem közleménye szerint a művészetek iránt érdeklődő joghallgató első írásműve a JATE Állam- és Jogtudományi Karának diákújságában, az 1973-ban alapított Impulzus második számában jelent meg Tarkovszkij Andrej Rubljovja címmel. Ez egy filmajánló volt, amely már valójában magában foglalta Krasznahorkai László későbbi életművének esszenciáját – fogalmazott az író monográfusa, Szabó Gábor irodalomtörténész, az SZTE BTK egyetemi docense.
Krasznahorkai László első novellája 1977-ben Tebenned hittem címmel jelent meg a Mozgó Világban.
1977 és 1982 között a Gondolat Kiadónál dolgozott. Az ELTE magyar-népművelő szakján 1983-ban diplomázott.
Út a Nobel-díjig
Az író az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve Kínán át Japánig számos helyen élt, és több jelentős alkotóval – például Allen Ginsberggel is – kapcsolatba került. Első jelentős műve, az 1985-ben megjelent Sátántangó (olvasd el évfordulós cikkünket!) számtalan nyelven megjelent.
E mű alapján forgatta a világhírű rendezővel, Tarr Bélával első közös filmjét.
Együtt dolgoztak Tarr 2011-es utolsó, A torinói ló című filmjéig (itt írtunk a barátságukról). A több műfajban is alkotó Krasznahorkai László legutóbbi, 2025-ben megjelent regényének címe A magyar nemzet biztonsága, amely a hét könyve lett nálunk.
Krasznahorkai László elnyerte 1993-ban Németországban az év legjobb könyvének járó Bestenliste-Preist, 2004-ben a Kossuth-díjat, 2014-ben az America Award in Literature életműdíjat, 2025-ben az irodalmi Nobel-díjat „lebilincselő és látnoki erejű életművéért, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét”. 2026 márciusában megkapta a francia L’Ordre des Arts et des Lettres, vagyis a Művészetek és Irodalom Érdemrendje kitüntetés legmagasabb, commandeur fokozatát.
Szegeden végre lehet vele találkozni
Krasznahorkai László szoros kapcsolatban maradt szegedi alma materével. Az SZTE BTK és az SZTE Móra Ferenc Szakkollégium szervezésében beszélgetések, kerekasztalok és könyvbemutatók résztvevője volt.
Az életművét kutató egyik legjelentősebb hazai irodalomtudományi műhely működik az SZTE bölcsészkarán.
Az SZTE részt vesz a világirodalmi jelentőségű alkotó munkásságának a megismertetésében és az olvasás népszerűsítésében.
Az alma mater – az SZTE BTK szervezésében – 2026 májusában négy rendezvénnyel tiszteleg a Nobel-díjas író előtt, az egyik – nem mindennapi – eseményen maga az író is közreműködik.
(MTI)
Fotó: Déri Miklós
