Krasznahorkai az orosz-ukrán háborúról: Hogyan lehet egy ország semleges?

Február 24-én közölt interjút a The Yale Review Krasznahorkai Lászlóval, amit Hari Kunzru brit regény- és újságíró még Donald Trump amerikai elnök beiktatásának hetén készített e-mailben.

A beszélgetés apropóját az amerikai folyóiratban megjelent Angyal szállt el felettünk című elbeszélés adta, de szóba került az orosz-ukrán háborúban képviselt magyar álláspont, és az is, hogy nincs értelme egy beláthatatlan jövőben hinni, fontosabb a jelennel foglalkozni. 

„Hogyan lehet egy ország semleges?”

Kunzru elsőként a kialakult geopolitikai helyzetről kérdezte, hogy európai és magyar állampolgárként, aki sokáig Németországban is élt, mit gondol az orosz-ukrán háborúról.

Krasznahorkai félelmét fejezte ki és elszomorítónak látja a magyar kormány álláspontját.

Teljesen elborzaszt a helyzet. Magyarország szomszédos országa Ukrajnának, és az Orbán-rezsim példátlan módon lép fel – amire nem nagyon volt még példa a magyar történelemben”

– mondta Krasznahorkai.

Majd kifejtette, hogy szerinte ez azért is lehet, mert eddig mindig mi voltunk azok, akiket megtámadtak és vesztésre álltak. Sosem gondolta volna, hogy a magyar politikai vezetés úgynevezett semlegességről fog beszélni ebben az ügyben. 

„Hogyan lehet egy ország semleges, amikor az oroszok megtámadtak egy szomszédos országot? Nem gyilkolják már közel három éve az ukrán embereket? Hogyhogy ez a szláv népek belügye?” – tette fel a kérdést. 

„Ez a rendszer egy pszichiátriai eset. Egy embertelen számítás vezérli: Lehet, hogy megölték a lányomat, de inkább elfogadom ezt, minthogy bántsák az anyámat – mondta Krasznahorkai. – De bántani fogják. Mindkettőt meg fogják ölni.”

A technológia fejlődése és a háború egyaránt embertelen

Az interjúkészítő a folyóiratban megjelent novellájáról is kérdezte, amelyben a szerző az orosz-ukrán háborút és a világ felgyorsult, technológiai fejlődését ütközteti egymással. Az író szerint azért is választotta ezt a két elemet, mert

teljesen felfoghatatlannak tartja, hogy miközben emberek gyilkolják egymást, a technológia szerinte azt hiteti el velünk, hogy egy új, boldog világ vár ránk.

„Nem tudom elfogadni, hogy az emberek egymást gyilkolják. Lehet, én vagyok a pszichiátriai eset. Mindeközben a digitális világban létezik egy jövőkép, amely azt ígéri, hogy a technológia ijesztően gyors fejlődése egy szép új világot szül majd. Ez teljes őrület” – fogalmazott.

Úgy folytatta: miközben meg háború dúl, egyesek arról beszélnek, hogy hamarosan a Marsra megyünk. „Remélem Putyin és a támogatói lesznek az első utasok” – fűzte hozzá.

Az apokalipszis most történik

Az interjúban továbbá arról is beszélt, hogy a jövő nem egy nagy végső apokalipszist jelent, legalább is nem abban az értelemben, ahogyan a Szentírás tartja. Krasznahorkai szerint az apokalipszis egy régóta tartó folyamat, ami még sokáig zajlani fog.

Ezért is fontos, hogy a figyelmünket ne valamiféle ismeretlen jövő felé fordítsuk, hanem a jelennel foglalkozzunk.

Úgy fogalmazott:

A jövővel csak áltatjuk magunkat. A remény mindig a jövőhöz tartozik. De a jövő sosem érkezik meg.

Mindig az eljövetel előtt áll. Csak az van, ami a jelenben létezik.” 

(YaleReview)

Fotó: Valuska Gábor