„Mindig a költők hazája voltunk ‒ de nem mindig voltunk édes hazája” ‒ olvassuk a Szolnok Megyei Néplap 1964. március 12-i számában. A cikk a magyar költészet napja első megünneplését harangozza be. Az írásból kiderül, hogy e napnak nem a könyvpropaganda a célja, „hanem a vers iránti érdeklődés elmélyítése, gazdagítása, a költők és a közönség egyre gyümölcsözőbb kapcsolatának továbbépítése.” Előbb bemutatjuk, hogy ünnepelték József Attila születésnapját 60 éve, utána pedig mutatjuk az írók, költők, illusztrátorok és zenészek 2024-es megemlékező posztjait.
Így zajlott az első költészet napja
A költészet napját 1964. április 10-én központi megnyitó vezette be, amelyet az Írószövetség költői szakosztálya rendezett az Egyetemi Színpadon. Az est egy részét közvetítette a televízió is. A költő Gát utcai szülőházában
még aznap megnyílt a József Attilát bemutató emlékkiállítás.
Április 11-e 1964-ben szombatra esett, és az ország különböző községeiben és városaiban rendeztek aznap író-olvasó találkozókat. Debrecenben Oravecz Imre és Várkonyi Anikó mutatták be a verseiket, Kassák Lajos és Váci Mihály pedig Miskolcon vett részt ünnepi rendezvényeken.
„Április tizenegyedike, a Költészet Napja: József Attila születésnapja. Nem is lehetett volna másként kigondolni, egymásra vet fényt ez a két ünnep. S ami a mai magyar költészetben keletkezik vagy esemény, valahogy mind arrafelé, a József Attila életműve felé tekint. S akár a népművelés, akár a költő és a tömegek együttélése, akár az »osztályharcos«, elkötelezett vers küldetése jut eszembe a Költészet Napja programjából, József Attilára gondoltam” ‒ fogalmazott Veres Péter 1964-ben, az Új Írás hasábjain. Most pedig következzenek a hazai hírességek 60 évvel későbbi gondolatai.
Így emlékeztek 2024-ben a művészek
Agócs Írisz Tandorit posztolt.
Alföldi Róbert egy videót tett közzé, amelyen A Mindegy átkát szavalja, Adytól.
Finy Petra József Attilka című versét posztolta Facebook-oldalán.
A Lázár tesók a Tudod, hogy nincs bocsánatot énekelték el.
A Magyar Nemzeti Múzeum egy Károlyi Amyról és Weöres Sándorról készült fotót tett ki a Facebook-oldalára.
Presser Gábor a Rablóulti című Parti Nagy-verset tette közzé, amihez ő írt zenét.
