Márciusban jön Jón Kalman Stefánsson új könyve!

Márciusban érkezik Jón Kalman Stefánsson új regénye, az Ásta - adta hírül a Jelenkor. A kiadó Facebook-oldalán megosztotta, hogyan kezdődik, és miről fog szólni a Menny és pokol-trilógia szerzőjének új könyve, valamint azt is, hogy néz ki a borítója, amelyet Tillai Tamás tervezett:

„Egy pillanat, és el is mondom, hogyan kapta Ásta a nevét. Hogy miért ezt választották a szülei, miért nem inkább a Sigríðurt, Maríát, Gunnþórunnt, Auðurt, Svavát, Jóhannát, Guðrúnt vagy Fríðát; hiszen mindannyian névtelenül születünk, s azonnal vagy kis idő múlva már el is neveznek bennünket valaminek, hogy nehezebb dolga legyen a kaszásnak, ha el akarna ragadni minket. Adj nevet, és a halálnak meggyűlik veled a baja. De vajon mesélhetünk-e egy emberről anélkül, hogy az őt körülvevő életre rátapintsunk, erre az atmoszférára, mely az eget támasztja; indokolható-e ez?”

Így kezdődik az izlandi Jón Kalman Stefánsson új regénye, az Ásta (Egyed Veronika fordítása). Reykjavíkban az 1950-es évek elején az Ásta nevet adja Sigvaldi és Helga másodszülött lányuknak. „Ásta léte a szeretetből fakad, és szeretetben nevelkedik majd” – gondolják a szülők, hiszen a kislány az izlandi irodalom egyik nagy hősnéjének nevét viseli, ráadásul az ást szeretetet jelent. 

Azonban az idill nem sokkal később szertefoszlik: Helga elhagyja férjét és lányait. Ásta nevelőanyához kerül. Mamácskával egészen a kamaszkor beköszöntéig csendesen élnek, ám ekkor a lány nyugtalánná, pimasszá és izgágává válik. Egy iskolai incidens után, tizenhat évesen a fővárosból egy tanyára küldik, hogy ott töltse a nyarat. Itt, a Nyugati-fjordokban talál rá először a szerelemre Jósef oldalán. Ez az új érzés segíthet Ástanak, hogy áttörje a gátakat, és beteljesítse sorsát, amit a nevében hordoz. Ez a lírai, érzékeny, sok hangon megszólaló új Stefánsson-regény – mely kirakósként áll össze a szereplők emlékeiből és az érzéseikhez kapcsolódó költői asszociációkból – egyszerre szól a szeretet sürgető vágyáról és az arra való képtelenségről. Ahogy a Deutschlandfunk írta: olyan ez a könyv, mint egy szomorú Chet Baker-jazzballada. 

Jón Kalman Stefánsson Menny és pokol-trilógiáját nagyon szerettük (kritikánk ITT), annyira, hogy 2019-ben az év legjobb könyvének választottuk. Akkor azt írtuk róla: „Az év legvarázslatosabb olvasmányélménye volt ez a háromkötetes, ezeregyszáz oldalas, szinte disztópikus történet, ami az olvasás, a nyelv, az irodalom szerepéről úgy mesél, hogy a cselekménybe is beépíti." 

Az íróval abban az évben interjúztunk is, a nők társadalmi helyzetéről, a felnőtté válásról, és az irodalom szabadságáról beszélgettünk vele.   

„Az irodalomban az ember szabad, a szabályok fölött van. Ebben rejlik az olvasás szépsége is. Ott csak te vagy és a szöveg és semmi nem befolyásol, kizárólag és teljes egészében magaddal vagy. Azoknak okoz nehézséget az olvasás, az irodalom, akik nem akarnak magukkal lenni, magukkal találkozni. Ha jó irodalmat olvasol, minden érzékeddel, akkor behatolhatsz önmagad mélyére és felfedezheted önmagad" - mondta.