Történészek megfejtették egy korábban nem vizsgált ókori kézirat szövegét, és kiderült, hogy ez a legrégebbi, Jézus gyermekkoráról szóló evangélium. A papiruszdarabot a hamburgi Carl von Ossietzky Állami és Egyetemi Könyvtárban őrizték, ám tudósok évtizedekig nem tuladonítottak neki nagy jelentőséget. Most azonban két kutató, Berkes Lajos és Gabriel Nocchi Macedo megállapította, hogy a papiruszon lévő görög szöveg Tamás gyermekség-evangéliumának részlete, ráadásul annak legkorábbi, ismert verziója.
Népszerű Jézus-történetek
Tamás evangéliuma a korai kereszténység idején, a 2. században íródott, apokrif szövegek közé tartozik, melyek nem kerültek be a kanonizált Bibliába. Az eredete bizonytalan, de Jézus gyermekkoráról is szó van benne. Ezek a történetek népszerűek voltak az ókorban, majd a középkorban is, annak ellenére, hogy a katolikus egyház nem fogadta el az apokrif iratokat.
Berkes Lajos, a berlini Humboldt Egyetem Kereszténység és Antikvitás Intézetének kutatója, és Gabriel Nocchi Macedo, a Liège-i Egyetem kutatója,
megfejtették, hogy a szóban forgó kézirat a 4. vagy 5. századból való.
Ezidáig egy 11. századi szöveg volt az ismert legkorábbi görög verziója Tamás gyermekség evangéliumának, mely egy kódexben található.
„A töredék elképesztően érdekes kutatási szempontból. Egyrészt, mert sikerült a 4-5. századra datálnunk, ezáltal ez az ismert legrégebbi kópia. Másrészt pedig betekintést nyerhettünk a szöveg közvetítésébe” – nyilatkozta Berkes. A kutatás eredményei megerősítik azt a nézetet, hogy Tamás evangéliuma eredetileg görög nyelven íródott.
A Jézus gyermekkoráról szóló kézirat. Fotó: Carl von Ossietzky Staats- Und Universitätsbibliothek Hamburg
A papiruszon lévő szöveg 13 soros, mindegyik sorban nagyjából 10 görög betű fért el. Korábban azért nem foglalkoztak vele kutatók, mert nem gondolták, hogy jelentős történelmi értéke lenne.
„Mivel a kézírás olyan esetlen volt, hétköznapi dokumentumnak hitték, mint egy magánlevél vagy bevásárlólista.
Mi először a Jézus szót vettük észre a szövegben. Majd számos más digitalizált papirusszal összehasonlítva, betűről betűre kezdtük megfejteni, és rájöttünk, hogy ez nem lehet hétköznapi irat – mondta el a magyar kutató. – Összehasonlítva az evangélium már ismert kézirataival, tudjuk, hogy ez a legkorábbi. Az eredeti szöveget követi, mely jelenlegi ismereteink szerint a 2. században íródott.”
Berkes és Macedo szerint a szöveg egy iskolában vagy kolostorban, írásgyakorlás céljából készülhetett, ezért girbegurba a kézírás és egyenetlenek a sorok. Tanulmányuk a német Papirológiai és epigráfiai folyóiratban jelent meg.
(Forrás: Newsweek, nyitókép: részlet Giovanni di Paolo di Grazia reneszánsz művész A bölcsek imádata c. festményéről) fotó: Carl von Ossietzky Staats- Und Universitätsbibliothek Hamburg)
