A Jézus felesége evangéliumaként ismert, 2012 szeptemberében a Harvardon bemutatott papirusztöredék volt Sue Monk Kidd első inspirációs forrása Ana, Jézus felesége karakterének megalkotásakor. A névjegykártya méretű szövegtöredéken az áll:
„Jézus így szólt hozzájuk: A feleségem…”, majd a következő sorban ez olvasható: „tanítványommá fog válni.”
A lelet – bár nem bizonyító erejű – hatalmas visszhangot váltott ki, mivel a keresztény egyház tanítása szerint Jézus nőtlen volt, és a cölibátus intézménye is ehhez vezethető vissza. Jézus lehetséges szerelme vagy felesége már korábban is megihlette a művészeket, A Krisztus utolsó megkísértése (1988) című Scorsese-film miatt a bemutatókor Franciaországban filmszínházakat gyújtottak föl radikális vallási csoportok. Mária Magdolna személye A Da Vinci-kódban is mint Jézus felesége és gyermekének anyja jelenik meg, melyet többen egyszerűen keresztényellenes fake news-nak tituláltak. Sue Monk Kidd ügyesen kerülte ki ezt a csapdát, mivel történelmileg hiteles forrás nem támasztja alá Jézus házasságát,
hangsúlyozottan fiktív szereplőként írta meg Jézus feleségét, aki a regényben nem Mária Magdolna, hanem Ana,
Heródes Antipász főírnokának lánya, Júdás testvére. Ezzel a fő karaktert egy olyan összetett viszonyrendszerbe helyezte, mely cselekedeteinek fő mozgatórugója is lesz a lebilincselő történet során. „Mikor egy új regénybe kezdek, két dolgot akarok tudni: ki a szereplőm és mire vágyik. Az egész történet esszenciája benne van ezekben a válaszokban” – vallotta Sue Monk Kidd.
Az amerikai írónő első regénye, A méhek titkos élete, több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le. Második és harmadik regénye, A sellő legendája és a Szárnyak nélkül is listavezető lett. A feminista narratíva, a női közösségek és a szakralitás/spiritualitás mindhárom regényében megjelenik, a Vágyak könyvében pedig mindez központi szerepet kap. A regény az ókori Palesztinában játszódik, Júdeában, mely a Római Birodalom fennhatósága alá tartozik. A helyszín és a kor nem csak díszlet, Kidd 14 hónapot töltött kutatással a regényírást megelőzően ahhoz, hogy történelmileg hitelesen alkothassa meg a szereplők mindennapjait az étkezési szokásoktól a vallási tradíciókon át a férfi-női viszonyrendszerig. Az események szintjén azonban a történelmi hűséget alárendeli a fikciónak, és saját cselekményvezetése szerint rendezi más időrendbe a történelmileg is igazolható tényeket.
A Vágyak könyve a feminista hermeneutikai és teológiai hagyományokhoz kapcsolódik: a Bibliából kihagyott, elhallgatott, névtelen nők hangját adja vissza.
Az ókori Izrael nem tekinthető patriarchátusnak, sokkal inkább heterarchiának, ahol társadalmi hierarchiák sokfélesége létezett. A nők alárendeltek és kiszolgáltatottak voltak apjuknak és férjüknek, de társadalmi ragjuktól függően uralkodhattak például a szolgáinkon. A regényben tisztán rajzolódik ki Ana, a gazdag, művelt, írástudó, kiváltságos társadalmi helyzetből induló lázadó lány narratívája, mely bemutatja a nők szexuális, fizikai és pszichikai elnyomását, infantizálását, láthatatlanná tevését. Egy 14 évesen, még az esküvője előtt megözvegyült lány például már nem számít kelendő portékának gazdagsága és szépsége ellenére sem. Kidd sosem veszíti el a fókuszt Anáról és a Jézus életében megjelenő női karakterekről, a Vágyak könyve valóban az ő történetük, melynek hátterében, sok kihagyással futnak az Újszövetség ismert epizódjai. Ana született feminista, küldetése az elhallgattatott, elnyomott nők hangjának visszaadása,
papírusztekercsre írt történetei elfeledett női sorsokról szólnak, időtlen női kérdéseket vetnek fel.
„Én leszek az elveszett történetek krónikása. Már elkészültem Éva, Sára, Rebeka, Ráhel, Lea, Zilpa, Bilha és Eszter történetével. De még annyi mindent kellett leírnom – Judit, Dina, Támár, Mirjam, Debóra, Rút, Hanna, Betsabé, Jezábel történetét.” Ana fő műve a valóságban is létező Mennydörgés: a tökéletes elme, mely valóban Krisztus korában keletkezett, szerzője pedig ismeretlen. A szöveg lehetne akár egy mai feminista himnusz is provokatív, erőteljes kinyilatkoztatásaival:
Én vagyok az első és az utolsó
Én vagyok a nő, akit tisztelnek és akit gúnyolnak
Én vagyok a szajha és a szent asszony
Én vagyok a feleség és a szűz
Én vagyok az anya és a leány
Én vagyok ő…
Ne félj a hatalmamtól…
Én vagyok nevem tudása
Én vagyok a név hangja és a hang neve
Néha arányvesztésnek érezhető viszont a feminista hang egyeduralma és ellenpont- valamint kritika nélkülisége, hiszen szinte az összes nő büszke kívülálló, a saját vágyait megvalósító, önmagát a társadalmi normák ellenében is felvállaló karakter. A regényben nem csak Ana a női egyenjogúság harcosa, de valamilyen szinten az összes nő küzd vágyai megéléséért, a szabadságért, az igazságért, a saját hangért.
Jézus pedig maga is feministának mondható abban az értelemben, hogy hisz a nők és férfiak egyenjogúságában,
nem tesz különbséget a különböző társadalmi csoportok között, sokszor áthágja a zsidó törvényeket, hagyományokat, szokásjogot azért, hogy megmutathassa szeretet és Isten erejét. A regényben vázolt keretrendszerben az viszont az túlzásnak hat, hogy mint zsidó férfi Jézus támogatja a fogamzásgátlást. Kidd Jézusa teljes mértékben emberi, az írónő saját bevallása szerint is le kellett küzdenie a belső korlátait és a katolikus egyház mint autoritás által meghatározott képet azért, hogy hús-vér emberként, szerető férjként ábrázolja Jézust, akit házasságban megélt szexualitása sem tesz kevésbé szentté. Jézus csodatételei tehát nem szerepelnek a regényben, Isten-keresése, spiritualitása, végtelen elkötelezettsége és küldetéstudata azonban igen, későbbi tanításai szelleme és határok nélküli empátiája pedig huszonéves kora cselekedeteiben is megmutatkozik. Jézus egy erőszakmentes forradalmár, politikai aktivista, aki bár a hagyományos, nős zsidó férfiak életét éli, egyre erősebb késztetést érez arra, hogy felvállalja a zsidó megváltó, a Messiás szerepét a római megszállás alatt.
Ana és Jézus szerelmi meghatóan szép és lírai, együttlétük természetes és magától értetődő, intim és sokszor humoros, valamint végtelenül szeretetteli, egyedül a párbeszédek tűnnek néha mesterkéltnek, mintha a környezetet és a kor atmoszféráját tökéletesen megfogó szerző itt nem tudott volna elszakadni az archaizáló, mesterkélt megszólalásmódtól.
Kidd csodálatos atmoszférát teremt és megrázó erővel meséli el a tragikus szerelmi történetet,
valamint nagy hangsúlyt helyez Júdás figurájára is: az áruló karaktere nem fekete-fehér, tette mögött az elnyomó hatalom iránt érzett leküzdhetetlen, kérlelhetetlen bosszúvágy áll, mely erősebb a testvéri szeretetnél és a megváltó iránti elkötelezettségnél is. A Vágyak könyve sodró erejű és inspiráló női történet, mely újrameséli a Biblia történetét és hangot ad a kitörölt vagy elhallgatott, névtelen nőknek Jézus korából.
