Jane Austen tűket használt a kézirata szerkesztéséhez

Hogyan javítsd át a szöveget, ha nem maradt semmi hely a lapon? Jane Austen befejezetlen regénye, a The Watsons kézirata megmutatja nekünk, hogyan lehetett régen átlathatóan átdolgozni egy írást.

fk | 2022. február 22. |

A szövegszerkesztő programok és a post-itek kora előtt az íróknak egyedi megoldásokat kellett kitalálniuk az írásaik szerkesztéséhez. Jane Austen egészen konkrétan tűket használt erre a célra, legalábbis ezt bizonyítja egy ritka kézirat, amelyet 2011-ben az oxfordi Bodleian könyvtár szerzett meg.

-

A könyvtár leírása szerint a The Watsons (A Watson család története) kéziratának első fennmaradt változata az egyik első olyan angol regény, amely így, formálódó állapotában megmaradt az utókor számára. Egy olyan kéziratról van szó, amelyet Jane Austen többször átdolgozott és sok helyen javított, áthúzások és kiegészítések is akadnak benne bőven.

A nagy Austen-kvíz - Teszteld a tudásodat velünk!
A nagy Austen-kvíz - Teszteld a tudásodat velünk!
Tovább olvasok

A Janeausten.ac.uk (az a weboldal, ahol Austen kéziratainak digitalizált változatai nézhetők meg) részletesebben is ír a kézirat állapotáról. Ott arról számoltak be, hogy a tintával írott kéziratban akkor még nem voltak fejezetek, az egyes oldalakat pedig Austen gondosan teleírta. Talán nem számított arra, hogy ilyen sokat fog javítani, mert a lapszéleken és a sorok között nem hagyott helyet magának. Éppen emiatt kellett kreatív megoldásokhoz folyamodnia később. A beszúrt vagy teljesen újrafogalmazott szövegrészeket kis cetliken, tűvel tűzdelte oda a megfelelő bekezdésekhez. A Bodleian könyvtár szakértői szerint egyébként ez a szerkesztési metódus nem számított újnak Jane Austen korában. Már a 17. század elejéről is maradtak fenn olyan kéziratok, amelyek javításához tűket használtak.

Joviális vénkisasszony vagy 19. századi Carrie Bradshaw – Milyen is volt valójában Jane Austen?
Joviális vénkisasszony vagy 19. századi Carrie Bradshaw – Milyen is volt valójában Jane Austen?

Az Austen-projekt keretében hat hónapon át tobzódtunk Jane Austen életművében. Rengeteget megtudtunk hősnőiről, lehetőségeikről és korlátaikról, vágyaikról és gondolataikról, ezúttal pedig olyan könyveket ajánlunk, amelyekben Jane Austené a főszerep.

Tovább olvasok

A Watson család története Jane Austen befejezetlen regénye. Néhány évvel ezelőtt Merryn Williams kiegészítésével jelent meg a könyv. Az író úgy folytatta a történetet, ahogyan annak idején Jane elmondta a nővérének. Az eredeti kézirat ITT és ITT tekinthető meg.

Ha érdekel Janes Austen regényeinek világa, Az Austen-projekt beszélgetéseit ajánljuk: 

Mitől olyan izgalmas még ma is Jane Austen? [Az Austen-projekt]

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája [Az Austen-projekt]

Az Értelem és érzelem az ellentétek regénye [Az Austen-projekt]

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

Jane Austen zseniálisan végigtrollkodja A klastrom titkát [Az Austen-projekt]

Az austeni univerzumban Emma az egyetlen hősnő, akinek ténylegesen van hatalma [Az Austen-projekt]

A Meggyőző érvek egy romantikus bosszú krónikája [Az Austen-projekt]

Forrés: Open Culture

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

A nagy Austen-kvíz - Teszteld a tudásodat velünk!

Ha úgy érzed, otthonosan mozogsz Jane Austen birodalmában, vagy egyszerűen csak szereted a könyveit, akkor teszteld a tudásod velünk!

...
Nagy

Joviális vénkisasszony vagy 19. századi Carrie Bradshaw – Milyen is volt valójában Jane Austen?

Jane Austen regényei után most három olyan könyvet ajánlunk, amelyekben Austené a főszerep.

...
Podcast

Mitől olyan izgalmas még ma is Jane Austen? [Az Austen-projekt]

Kosztümös love storyk, romantikus lányregények, netán kortárs társadalomkritikák vagy finom humorral megfestett korrajzok – Jane Austen regényeire valamennyi állítás igaz, attól függően, miként és miért olvassuk történeteit. Az életművet feldolgozó Az Austen-projekt utolsó adásában összegeztük, mi mire jutottunk vele kapcsolatban. 

...
Szórakozás

Balla Gergely: Ezen a nyelven tudok a legmélyebben kapcsolódni önmagamhoz/ a.dal.szöveg

Weöres Sándorról, archaikus képekről, református családi hagyományról és az írásról mint módosult tudatállapotról beszélgettünk Balla Gergővel. Ez az új podcastsorozatunk zenéről, írásról és textusról, a.dal.szöveg

Szerzőink

...
Karádi Gergő

“Minek kéne bármin is izgulni?” - MMAMT: Okos, hülye

...
sa

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

...
Litkai Gergely

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

A hét könyve
Kritika
A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel
...
Panodyssey

Moskát Anita: Az igazi történet az utolsó pont után kezdődik

"A fikció eszköz, amellyel a jövőt írjuk" - fogalmazza meg Moskát Anita,  a Panodyssey projekt egyik nagykövete. Műhelynaplójának második részében a fikció és a valóság viszonyáról olvashatunk, és arról, hogyan tud az ember történetek hatására cselekvőbbé válni.