(Nagy bejelentések, meglepő trendek, világraszóló folytatások - az idei év is tele volt könyves szenzációkkal, és szerencsére volt közöttük magyar vonatkozású is. Ezek közül válogattunk.
Krasznahorkai László Nemzetközi Man Booker-díja
Májusban Krasznahorkai László lett az első magyar író, aki Nemzetközi Man Booker-díjat kapott; utóbbi elismerést olyan élő alkotó kaphatja meg, aki vagy angol nyelven ír, vagy munkái általában hozzáférhetőek angolul, és jellemzően nem egy-egy mű alapján, hanem az író teljes munkássága nyomán ítélik oda. Krasznahorkai utóbb egy interjúban azt mondta: reméli, hogy új olvasókat talál majd az angolul beszélő világban, egyúttal pedig úgy döntött, hogy a 15 ezer fontos fordítói díjat két fordítója, George Szirtes és Ottilie Mulzet között osszák szét.
Harper Lee kétkötetes szerző lett
Az év elején robbant a hír, hogy 55 évvel a Ne bántsátok a feketerigót! után új regényt ad ki Harper Lee. A Menj, állíts őrt! bár időben korábban keletkezett, mégis egyfajta folytatásnak tekinthető. A regény megjelenése előtt egyébként többen kételkedtek abban, hogy az idős szerző önszántából döntött-e a megjelentetés mellett, ennek kiderítésére az alabamai hatóságok vizsgálatot indítottak, ügynöke, Andrew Nurnberg ugyanakkor cáfolta, hogy bármiféle nyomás nehezedett volna az írónőre. A Menj, állíts őrt! mindenesetre az amerikai HarperCollins teljes történetének a leggyorsabban fogyó könyve lett.
Nyolc év után visszatért a tetovált lány
A világpremierrel egy időben jelent meg magyarul is A tetovált lány-trilógia folytatása. Az Ami nem öl meg című kötetet David Lagercrantz jegyezte, amitől a rajongók egy része epét hányt, a másik része azonban alig várta, hogy a kezébe vehesse a könyvet. "Lagercrantz érezhető tisztelettel nyúlt Larsson figuráihoz, ebben az értelemben pedig a regénye inkább tekinthető egyfajta hommage-nak, főhajtásnak a kultikus író és sorozata előtt" - írtuk a kötetről. Akinek bejött a folytatás, az örülhet, a szerző ugyanis még további két kötetet tervez.
Hogyan lett a Zabhegyezőből Rozsban a fogó?
A könyvfesztiválra időzítve jelent meg Salinger klasszikusának újrafordítása, ami önmagában talán még nem is keltett volna akkora feltűnést, az már annál inkább, hogy a megszokott Zabhegyező helyett Rozsban a fogó címmel jelent meg. "Szerintem is frappáns cím, még ha félrevezető is" - mondta a régi címről Barna Imre műfordító, aki azonban kiemelte azt is, hogy "a címmel kapcsolatos kérdések csak kiindulópontjai annak a gondolatnak, miszerint jó lenne, érdemes lenne egy új fordítást megreszkírozni". A vele készült interjúnkat ITT olvashatjátok!
Alkoholista, vonatozó lány az eladási listák élén
A nap mint nap vonaton robogó, alkoholista, amnéziás lány jött, látott, és letarolta a könyvpiacot (kritikánk róla ITT olvasható). Pedig, ahogy Paula Hawkins a Könyves Magazinnak adott interjújában elmesélte, íróként ez a könyv volt az utolsó esélye: "Olyasvalakiről akartam írni, aki alkoholproblémával küzd, különösen olyannal, amely komolyan kihat az emlékezésre. Különösen az érdekelt, hogy amikor valaki nem emlékszik arra, amit korábban tett vagy mondott, az hogyan hat a bűntudatára és a felelősségérzetére. A szóban forgó alkoholistának nem feltétlenül kellett volna nőnek lennie, ám én azon témák miatt választottam a női szemszöget, amelyekről mindenképp írni akartam: ezek a családon belüli erőszak, a meddőség, az a mód, ahogyan a társadalom tekint a nőkre, és az, ahogyan a nők megítélik egymást".
Már a felnőttek is színezni akarnak
Már az gyanús volt, amikor áprilisban két felnőtteknek szánt színező foglalta el az Amazon eladási listájának az élét. Ezek egyike volt Johanna Basford Titkos kertje, amely azóta már itthon is megjelent, és már az ötödik kiadásánál járt. A szerző a sikert azzal magyarázta, hogy az általa rajzolt könyvek révén az emberek kikapcsolódhatnak, miközben kiélhetik kreativitásukat is. "Emellett ebben az egészben van némi nosztalgia is: nagyon sokan mondták azt nekem, hogy régebben akkor színeztek titokban, amikor már ágyba dugták a gyerekeiket" - mesélte. A felnőtt színezők azóta elárasztották a piacot, van közöttük trónok harcás, macskás és pandalás.
A gyerekkönyvekre általában mindig van kereslet, hát, még az olyan gyerekkönyvekre, amelyek nemcsak a gyereket mesélik álomba, de a szülőnek is elhozzák a nyugodt esték ígéretét. A svéd Carl-Johan Forssén Ehrlin először magánkiadásban jelentette meg tudományos alapú mesekönyvét, a hallatlan sikert látva azonban már beállt mögé a Penguin Random House. A nyuszis altatókönyvből világsiker lett, idén ősszel pedig már itthon is megjelent - a magyar kiadást Agócs Írisz illusztrálta.
