55 évvel a Ne bántsátok a feketerigót! megjelenése után, új könyvvel jelentkezik Harper Lee, adtuk hírül tegnap, ám alig robbant a hír, a kritikusok máris furcsállják, hogy a Go Set a Watchman épp most jelenik meg. Bár az könyv, melybe az öregedő Atticus Finch, és felnőtt lánya, Scout is felbukkan, kétségkívül az idei év eddigi legnagyobb irodalmi szenzációjának számít, sokan gyanúsnak találják, hogy csak Lee gondviselőjének, a testvére magánéletét gondosan védő Alice Lee-nek halála után jelenik meg.
A megjelenés hírére kiadott nyilatkozatában Lee azt írja, azt hitte, hogy a könyv kézirata eltűnt, vagy megsemmisült, ám barátja és ügyvédje, Tonja Carter tavaly ősszel felfedezte a kéziratot az írónő archívumában. Lee kiadója szerint Carternek először fogalma sem volt arról, hogy mire bukkant, de később rájött, hogy a fejezetek nem az első regényből származnak. Az írónő először nem lelkesedett a publikálás ötletéért, de miután néhány ember elolvasta a könyvet, és meggyőzte, hogy érdemes megjelentetni, beadta a derekát. Ügynöke, Andrew Nurnberg szerint Lee kezdetben kicsit félénk volt, és azt akarta tudni, tényleg megéri-e most megjelentetni a könyvet. Azt viszont semmiképpen nem szerette volna, ha az előző folytatásként kezelik új regényét.
A Lee-kutatók régóta tudják, hogy van egy másik kézirat is, de sokan azt hitték, hogy csak az első regény korai draftjáról van szó, és nem egy különálló történetről, ami húsz évvel az elsőben tárgyalt események után zajlok. Életrajzi kötetének szerzője, Charles J. Shields azt mondja, találkozott már a Go Set a Watchman-re vonatkozó utalásokkal az írónő és ügynöke korai levelezésében, ám ő is azt gondolta, hogy az első regény vázlatáról van szó. Az új regénnyel kapcsolatban kicsit szkeptikus, de nagyon kíváncsi, hogy milyen a határozott szerkesztő nélkül dolgozó, őszinte, amatőr Harper Lee.
Néhány kritikus viszont amiatt aggódik, hogy Lee tényleg érdemi szerepet játszott-e az üzlet jóváhagyásában, és megkérdőjelezik, hogy 55 év után miért döntött hirtelen a könyv megjelentetése mellett. Az írónő 2007-ben szenvedett agyvérzést, ami után állandó ápolásra szorult. Együtt élt testvérével, Alice Lee-vel, aki szigorúan védte magánéletét, ám a nő tavaly ősszel elhunyt. Alig néhány hónappal a halála után pedig máris jön a második Lee-regény.
Az ügyben természetesen Marja Mills, a The Mockingbird Next Door: Life With Harper Lee című életrajzi kötet szerzője is megszólalt. „Ő még 2001-ben, a The Chicago Tribune újságírójaként ismerkedett össze Harper Lee-vel és nővérével, Alice-szal. 2004-ben - a nővérek jóváhagyását elnyerve - Mills beköltözött a szomszédos házba, és szoros bizalmi viszony alakult ki közöttük.” – írtuk tavaly júliusban, ám Lee később tagadta az egészet. „Már 2011 áprilisában kiadott egy közleményt, amelyben cáfolta azokat a sajtóhíreket, miszerint együttműködne Millsszel, és tagadta, hogy a beleegyezésével készülne bármi is. A történetet bonyolítja az a levél, amely Alice Lee tollából származik, ez ugyanis éppen arról szól, hogy a nővérek együttműködnek Marja Millsszel. Ráadásul Alice még azt is írta, hogy szegény testvére alig lát és alig hall, és lényegében bármit aláír, ha olyasvalaki dugja az orra alá, akiben megbízik.” Ha Lee már tavaly nyáron alig látott és hallott, akkor talán nem is alaptalan az aggodalom.
Az új kötet kiadójának, a Harpernek alelnöke, Jonathan Burnham közölte, hogy a kiadó sosem kommunikált közvetlenül Lee-vel, ők kizárólag ügyvédjével, Tonja Carterrel (ő nem az, akinek segítségével Lee 2013 májusában beperelte korábbi ügynökét), és ügyökével, Andrew Nurnberggel tárgyaltak. Azt a nyilatkozatot is az ügyvédtől kapták, amelyben Lee örömét fejezi ki a regény megjelentetése miatt.
A Go Set a Watcman-t a Harper jelenteti meg július 14-én kétmillió példányban, az eredeti kéziraton egyáltalán nem változtatva. Burnham teljesen biztos benne, hogy Lee jóváhagyta a publikációt, és nincs szükség arra, hogy személyesen is egyeztessenek vele, Lee ügyvédje viszont még egyetlen hívást sem kapott a sajtóközlemény miatt, állítja Carter irodájának recepciósa.
Harper Lee nem sokkal első könyve megjelenése után visszavonult szülővárosába, az alabamai Monroeville-be, és a továbbiakban gondosan védte magánéletét az újságírók elől. Arra a kérdésre, hogy miért nem akart publikálni a Ne bántsátok a feketerigót! után, mindig annyit mondott, hogy megterhelőnek találta a regényt övező felhajtás, és úgy érzi, első és egyetlen regényében mindent elmondott, amit szeretett volna.
Forrás: NYTimes