Bátor iráni film nyert Cannes-ban: ezeket olvasd, ha érdekel az iráni kultúra

Jafar Panahi iráni rendező vihette haza a cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-diját rendszerkritikus, bátor és őszinte filmjéért. A rendező ült már börtönben politikai felszólalásai miatt, ezt a filmet is titokban forgatta. 

sza | 2025. május 26. |

Jafar Panahi iráni filmrendező It Was Just an Accident című filmje nyerte a 2025-ös cannes-i filmfesztivál Arany Pálma-díját. A film több szempontból is kiemelkedő: az iráni politikai rendszert kritizálja, ami miatt titokban kellett forgatni, sőt, a rendező saját élményeit is beledolgozta a filmbe.

A középpontban öt karakter áll, akik egyik nap megtalálják azt a személyt, aki kínozta őket a börtönben. A film bátor és őszinte módon dolgozza fel Irán jelenlegi politikai légkörét. A rendező saját élményeiből dolgozott, hiszen korábban többször is bezáratták politikai felszólalásai (és alkotásai) miatt. 2010-ben 20 évre eltiltották a filmkészítéstől, 2023-ig pedig az országot se hagyhatta el.

Panahi viszont tovább forgatott, ez a filmje is titokban készült.

A díj átvételekor rövid felszólalásában azt mondta: a filmet azoknak a művészeknek ajánlja, akik kénytelenek voltak politikai okokból elhagyni Iránt, és reméli, egy nap majd visszatérhetnek, hogy újra alkothassanak hazájukban.

A hírhez könyveket is ajánlunk, ezúttal iráni szerzők tollából.

Marjane Satrapi: Persepolis

Marjane Satrapi
Persepolis
Ford. Rády Krisztina, Libri, 2025, 352 oldal.

Talán az egyik legismertebb iráni alkotás Marjane Satrapi Persepolis című képregénye. Mardzsi még csak tízéves, amikor a nőket kendők viselésére kötelezik, jogaikat korlátozzák és Irak ledobja az első bombát Teheránra. A lány változást akar, tüntetésekre jár, ellenáll, majd szülei Ausztriába küldik tanulni. Pár évvel később viszont visszatér hazájába, ahol már idegenként érzi magát.

A Persepolis olyan, akár egy diktatúra elleni kiáltvány. Szívszorító, őszinte, de egyben vicces alkotás az iszlám forradalomról és annak követkeményeiről.

A történetből díjnyertes film is készült 2007-ben.

Satrapi ma már egy világsztár, rajzol, ír, rendez, színészkedik és kiállításokat is tart. A Persepolis pedig csak az első lépés volt, hogy az elnyomás és erőszak ellen küzdjön, nemrég Mahsa Amini miatt kezdett megint képregényrajzolásba, tavaly egy filmje is megjelent.

Azár Náfíszi: A Lolitát olvastuk Teheránban

Azár Náfíszi
A Lolitát olvastuk Teheránban
Ford. Sipos Katalin, Európa, 2007, 556 oldal.

A nyolcvanas évek iszlám forradalma teljesen átszabta az iráni nők életét. Azár Náfíszi Amerikában tanult, rálátott egy másik irodalomra, kultúrára, egy másfajta életre, ahol a szabadság fogalma sokkal természetesebben cseng. Náfiszi elsőkézből tapasztalta meg, milyen volt az 1979-es forradalom, hogyan lépett be a halál a mindennapokba, és hogy csak egyetlen menekvés lehetséges. Ebben a könyvben ezt a menekülést írja meg. Az angol és amerikai irodalom professzoraként hetente összeült a legtehetségesebb diáklányaival, hogy betiltott nyugati klasszikusokat beszéljenek meg.

Ez a könyv nemcsak a kultúrák közötti különbségekről mesél, hanem azokról a nőkről, akik az iráni elnyomásban élnek.

Ottessa Moshfegh: Eileen voltam

Ottessa Moshfegh
Eileen voltam
Ford. M. Bíró Júlia, Geopen, 2021, 256 oldal.

Eileen Dunlop egy 24 éves lány, akinek az élete egyik napról a másikra a feje tetejére áll. Azt hitte, már nem vár rá meglepetés, és szeretet nélküli életét az alkoholista apja gondozásával és a fiatalkorúak börtönében végzett titkárnői állásával fogja kitölteni. Napjait a szökésről való ábrándozással tölti és igyekszik magát a felszínen tartani. Viszont a láthatáron feltűnik Rebecca, aki szinte teljesen tökéletes és elbűvölő, ami pedig még fontosabb: az addig láthatatlan Eileen barátja lesz.

De frissen jött barátságukat nem tudják sokáig élvezni, ugyanis a lány egy bűnügyi nyomozás közepébe sodródik.

„Egy nyugtalanító, vészjósló, perverz és helyenként vicces történet egy nőről, akit senki nem szeret” – írtuk a hét könyve kritikánkban. Ottessa Moshfegh az Egyesült Államokban született, édesanyja horvát, édesapja iráni zsidó származású.

(Guardian / NPR)

Fotó: Youtube / France 24

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Marjane Satrapi nem akart több képregényt írni, de aztán Iránban meggyilkoltak egy nőt

Az iráni kulturális forradalmat mutatja be az a Marjane Satrapi által szerkesztett könyv, melyet ő a világnak célzott „felhívásként” jellemez.

...

Satrapi képregénnyel törte meg a diktatúrát

...

5 könyvadaptáció a cannes-i filmfesztiválon

Vajon Cannes felkészült Coppola mester Herman Hesse-inspirálta filmjére?

MARGÓ
...

„Ahonnan én jövök, ott nem írnak könyveket” – Bruno Vieira Amaral portugál íróval beszélgettünk

Hogyan határoz meg minket a származásunk? És mit jelent újraírni a múltat? A portugál Bruno Vieira Amarallal beszélgettünk. 

...

Hol találkozik a foci és a gaming az irodalommal? Interjú Tonio Schachinger osztrák sztárszerzővel

Mi a közös a számítógépes játékokban, a fociban és a könyvekben? Tonio Schachinger elárulja.

...

Babarczy Eszter: Volt egy apám, aki nem volt, és volt egy apám, aki félelmetes volt

Babarczy Eszter mesélt betegségről, gyászról és őszinte szeretetről. Interjú.

...

Moa Herngren svéd író: Nem mi választjuk az anyósunkat

Mozaikcsaládok, hétköznapi drámák, párhuzamos igazságok és szembenézés a legnagyobb félelmekkel. Interjú a világhírű szerzővel.

...

Londoni zenész unokája írta meg a budapesti zongorista filmbe illő történetét

Egy mágikus erejű zongora és egy hihetetlen, de igaz történet: Roxanne de Bastion az Őszi Margón.

...

Pajor Tamás: Pályatársaim erős virtuális pofonokkal józanítottak ki

Milyen egy későn jött dackorszak? Miért nincs a művészetnek feladata? Pajor Tamás Veiszer Alindával beszélgetett a Margón.

2025 november 15.
Budapest Music Center
Mátyás utca 8.

Első alkalommal rendezi meg nonfiction könyvfesztiválját, a Futurothecát a Könyves Magazin. 2025. november 15-én a Budapest Music Centerben fellép a brit szám- és nyelvzseni Daniel Tammet, az időtudatos norvég geológus, Reidar Müller, a dán klímapszichológus, Solveig Roepstorff és a spanyol sztár agysebész, Jesús Martín-Fernández, Orvos-Tóth Noémi és Meskó Bertalan. Az olvasás segít megérteni összetettebb kérdéseket, problémákat vagy folyamatokat, amelyek a jövőnket alakítják. A Futurotheca – A jövő könyvtára olyan témákat, szerzőket és könyveket emel a fesztivál középpontjába, amelyek megismerésével olvasóként alakíthatjuk a jövőnket.

Program

SZÓRAKOZÁS
...

Miért születik ennyi Stephen King-adaptáció? Az író szerint egyszerű a magyarázat

A szerző arról elmélkedett, hogy a rengeteg új adaptációt valóban egyetlen karakternek köszönheti. 

...

A hét királyság lovagja pótol egy fontos hiányosságot, ami a Trónok Harcából kimaradt

Az író kihívás elé állította ezzel a sorozat készítőit.

...

Netflix-sorozat készül a Kennedy-családról

A Netflix leforgatja az amerikai A Koronát?

Hírek
...

Nobel-díjas magyar fizikusról szóló film nyerte a legjobb dokumentumfilm díját Krakkóban

...

Betiltaná Krasznahorkai könyveit egy orosz szervezet

...

Geszti Péter kezet fogna Molnár Ferenccel: megvolt A Pál utcai fiúk 500. előadása

...

Meghalt Björn Andrésen, a Halál Velencében sztárja

...

Dokumentumfilm készül a megható történetnek induló botránykönyvről

...

Dr. Zacher Gábor memoárral búcsúzik a mentőorvosi hivatástól

A hét könyve
Kritika
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében
A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A világ végére is magadban cipelni a hazát: a rossz közérzet kultúrájáról Barnás Ferenc új regényében

A rossz közérzettel nem születik az ember. Barnás Ferenc új regénye a hét könyve: Most és halála óráján.