Meghalt Horváth Iván irodalomtörténész

Horváth Iván megújította a Balassi-kutatást, oktatásszervezőként is felejthetetlen és az elsők között ismerte fel a digitalizáció előnyeit a bölcsészettudományok számára. 76 éves volt.

sa | 2024. június 03. |

„Mély megrendüléssel fogadtuk a hírt, hogy 2024. június 3-án, életének 77. évében meghalt Horváth Iván irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus, az MTA Irodalomtudományi Intézet egykori munkatársa, az MTA doktora, az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet emeritus professzora” – írja honlapján a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete.

Az ELTE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete oldalán úgy fogalmazott, Horváth Iván:

a kultúra és tudomány embere volt, ez határozta meg gyógyíthatatlan betegségével folytatott több mint két évtizedes harcát is.

Új irányt adott a Balassi-kutatásnak

1948-ban született Budapesten, Horváth Márton kommunista politikus és újságíró fiaként. Az ELTE-n 1971-ben szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanári diplomát. 

Az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánszkutató Csoportjában kezdte pályáját, ahol gyakornokként, segédmunkatársként, főmunkatársként, majd csoportvezetőként is dolgozott 1971-től 1993-ig. 1980-ban az irodalomtudományok kandidátusa, 1992-ben doktora lett.

Szakterületének Balassi Bálint és a 16. század magyar költészetét választotta. 1982-es történeti-poétikai monográfiájával új irányt adott a Balassi-kutatásnak. A Balassi Bálint összes versei (1998)

az első hálózati szövegkritikai kiadás a világon.

A tanár és az oktatásszervező

Tanított a Szegedi (akkor JATE), a Pécsi Tudományegyetem (akkor JPTE) és az ELTE régi magyar irodalom tanszékein. 1993-ban az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézetének Doktoriskolája keretei között megalakította a Reneszánszkutatások Posztgraduális Központját. 1993-tól egyetemi docensként tanított az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén; majd 1995-től habilitált egyetemi tanár lett. 1997-ben Széchenyi professzori ösztöndíjban részesült.

Az ezredfordulón két évet tanított a Sorbonne-on, illetve a párizsi Centre interuniversitaire d’études hongroises igazgatóhelyettese volt. 2002 júliusától 2009 júniusig az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetőjeként működött.

A középiskolai oktatás megújításához is hozzájárult:

a nyolcvanas években részt vett az irodalomoktatást megreformálni szándékozó új tankönyvsorozat szerkesztésében.

A rendszerváltás után a 2000 című folyóirat alapító szerkesztője és társtulajdonosa lett, 1995-ben részt vett az INteRNeTTo című internetes folyóirat elindításában.

Felismerte a digitalizáció lehetőségeit

Az elsők között ismerte fel és alkalmazta a bölcsészet terén az informatika és az internet lehetőségeit: 1976-ban indította el A régi magyar vers repertóriuma (RPHA, Répertoire de la poésie hongroise ancienne) nevű adatbázist, amiben az összes 1601 előtti magyar vers bibliográfiai, irodalomtörténeti és poétikai tudnivalóit rögzítették. Érdekesség, hogy az adatbázis még a régi lyukkártyás rendszeren indult, majd 1979-től számítógépes, 1993-tól internetes lett.

Az ő vezetésével indult új egyetemi program az ELTE-n 1998-ban: a „Bölcsészeti informatika” (BIÖP).

(MTA, Wikipedia, ELTE)

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Gyerekirodalom

Romok, zűrzavar és éjsötét mindenütt – a gyerekek nyelvén a háborúról

A háború, amely megváltoztatta Rondót című kötet nagy erejű képek és szimbólumok segítségével próbálja megmutatni a gyerekeknek, mi is az az értelmetlen borzalom, amit háborúnak nevezünk

Szerzőink

...
Kiss Imola

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

...
Kolozsi Orsolya

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

...
Kiss Imola

Az amerikai motorosok többet érdemeltek volna egy steril, mozgó képeskönyvnél

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.

...
Nagy

„Az élet abszurditása az idő” – Bemutatták Kertész Imre Lét és írás című művét

A kötetet Kertész Imre állította össze a Sorstalanság 1973-as visszautasítását követően, a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból.

...
Nagy

Darvasi László alázatos szörnyetegként írta meg monumentális regényét

A 20. század első felét elbeszélő, nagyformában megírt Neandervölgyiek azt bizonyítja, hogy Darvasi László nagy formában van. És a kötetbemutatón úgy fogalmazott, a közel kézezer oldalas trilógia folytatásából is elkészített már néhány részletet.

A hét könyve
Kritika
Háy János legyőzné az apátiát: nem az országban, az egyénben
...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről.