Hétfőig ingyenesen meg lehet nézni az Akik maradtak című filmet

A tavalyi év egyik legnépszerűbb magyar filmje volt és az Oscar-díjra is jelölték Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotását, amely F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyvét dolgozta fel. A filmet most május 25-ig ingyenesen meg lehet nézni a Médiaklikken.

Könyves Magazin | 2020. május 19. |

1948-ban, a második világháború utáni Magyarországon játszódik az Akik maradtak című film, amelynek főszereplője Aladár, aki nőgyógyászként dolgozik egy kórházban. 1944 vészterhes napjaiban elvesztette feleségét és gyermekeit, azóta céltalanná vált számára az élet. Egy nap a sors elé sodorja Klárát, a 16 éves kislányt, aki hasonló körülmények között vesztette el szüleit és testvérét. A két magányos, súlyos traumákkal terhelt ember egymásra találásának története ez a film. Mindketten sokat veszítettek, és mindketten új életet kezdenek, miközben az idő múlásával a körülöttük lévő világ újra veszélyessé válik, Magyarországon a Rákosi-rendszer diktatúrája alakul. Vajon túl lehet-e élni a múlt és a jövő tragédiáit, ha összekapaszkodnak azok, akik még megmaradtak?

Tóth Barnabás filmje tavaly került a mozikba, számos hazai és nemzetközi díjat kapott, és még az Oscar-díjra is jelölték. A filmben olyan színészeket láthatunk mint Hajduk Károly, Szőke Abigél, Nagy Mari, Horkay Barnabás, Simkó Katalin vagy Lukács Andor.

F. Várkonyi Zsuzsa: Emléket állítottam azoknak, akik egyenes gerinccel csinálták ezt végig - Könyves magazin

Az Oscar-díjra jelölt Akik maradtak című film F. Várkonyi Zsuzsa író-pszichológus Férfiidők lányregénye című kötetét dolgozta fel. Elmesélte, hogy teljesen ösztönösen írta meg a regényt, de beszélgettünk vele a nevek változásáról és a hallgatás terhéről, szóba került az Utas és holdvilág, ahogyan az is, kinek mutatta meg az eredetileg asztalfióknak szánt kéziratait.

Az Akik maradtak F. Várkonyi Zsuzsa Férfiidők lányregénye című könyvén alapul, amely a túlélés és az összekapaszkodás regénye. Az író interjúnkban elmesélte, hogyan szakadt ki belőle Aladár és Klára története. A filmről ezt mondta:

„Én nagyon-nagyon szeretem ezt a filmet, miközben az induláskor nagyon komoly kifogásaim voltak, de szerencsére Tóth Barnabás ezeket meghallotta. A filmen ráadásul olyan gyönyörű dolgok jelennek meg, melyeket én, a vizuális fogyatékos el sem tudtam volna képzelni. Azt el kell még mondanom, hogy a könyv címében szereplő lányregény tulajdonképpen irónia, hiszen a szó szoros értelmében nem egy lányregényről van szó. Ami viszont mindig meglep, hogy a mai generáció mennyire ódzkodik az érzelmek megélésétől és kimutatásától. Volt olyan filmkritika, amelyik megjegyezte, hogy Tóth Barnabás milyen jól adagolja az érzelmeket, egyúttal felrótta azt a jelenetet, amikor Klárából feltörnek az érzelmek a fotóalbum lapozgatása közben. Szinte bűn lett az érzelmeket megélni és kimutatni. Én ez ellen abszolút tiltakozom, mivel úgy gondolom, hogy a férfiakat – és persze a nőket is – nagyon meg tudja betegíteni, ha nem tudják megélni az érzelmeiket.”

Az Akik maradtak ITT nézhető meg.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

F. Várkonyi Zsuzsa: Emléket állítottam azoknak, akik egyenes gerinccel csinálták ezt végig

Az Oscar-díjra jelölt Akik maradtak című film F. Várkonyi Zsuzsa író-pszichológus Férfiidők lányregénye című kötetét dolgozta fel. Elmesélte, hogy teljesen ösztönösen írta meg a regényt, de beszélgettünk vele a nevek változásáról és a hallgatás terhéről, szóba került az Utas és holdvilág, ahogyan az is, kinek mutatta meg az eredetileg asztalfióknak szánt kéziratait.

...
Kritika

Mit tudtak az emberek a holokausztról tíz évvel a világháború után?

...
Szívünk rajta

A holokausztról akkor is beszélni kell a gyerekkel, ha fáj

Olvass!
...
Zöld

A fák folyamatosan tanulnak, de egy kéthetes hőhullám szorult helyzetbe hozza őket

Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz! Olvass bele!

...
Beleolvasó

Gurubi Ágnes új regénye azt kutatja, amit a mesék elhallgatnak

A mesék a legtöbbször nem szólnak a levegőtlenségről, a kilátástalanságról, a dühről, amivel hol magunkat, hol a másikat büntetjük reménykedve, mert ahol büntetés van, ott van feloldozás is. Gurubi Ágnes szeptember elején megjelenő regényének hősei ugyanakkor már jóval túl vannak a mese végén. Olvass bele a Másik Istenbe!

...
Beleolvasó

A felnőtté válás jeges ökölcsapásokkal érkezik, és nem kegyelmez

Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tüske a cipőben - ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Számkivetettségében is ünnepelt szerző, akit az író „Péterek” (Nádas, Esterházy, Hajnóczy) nagyjai között tartanak számon, és aki senkit nem hagy nyugodni, ha egyszer megérintik a szövegei. Hajnóczy Péter drámaian rövid életében és életművében megkerülhetetlen tényező az alkohol, de korántsem csak ezért érdekes. Mit tudunk kezdeni vele ma?

...
Nagy

Meg kell ismernünk a női írókat, akiket elfelejtettünk

Új podcast-sorozatunkban arra tettünk kísérletet, hogy visszamenőlegesen is megismerjük és feltárjuk elfeledett női szerzőink életútját, életművét. Az egyes epizódokban olyan írók, költők pályáját jártuk körbe mint Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Lesznai Anna vagy Galgóczi Erzsébet. Elindult a N/ők is írtak.

...
Nagy

2021-ben a magyar szépirodalmi díjak 39 százaléka jutott női szerzőnek

Két évvel ezelőtt drasztikus torzulásokat tárt fel az irodalmi díjak odaítélése terén a SZÍN. Egy kutatás során arra jutottak, hogy az irodalmi díjaknak Magyarországon csak a 18%-át kapták nők a felmérést megelőző másfél évtizedben. A díjmonitoring ezután is folytatódott, most Horváth Györgyi összefoglalóját olvashatjátok arról, hogyan alakult azóta a helyzet.