Elhunyt Grétsy László nyelvész, tanár, akadémikus, a magyar nyelvművelés kiemelkedő alakja. 91 éves volt. A professzor az Anyanyelvápolók Szövetségének konferenciáján lett volna díszvendég hétfőn, ezen a rendezvényen jelentették be halálhírét – írja a Telex.

Grétsy magyar-történelem szakon diplomázott az ELTE-n 1954-ben, diákként még az irodalomtörténet érdekelte. Diploma után viszont a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki, ahonnan 1987-ben távozott és az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének vezetője lett. 

1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, ügyvezető elnöke, elnöke, 2013-tól pedig tiszteletbeli elnöke volt. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. Számos díjjal tüntették ki munkásságát, többek között 2007-ben Magyar Örökség-díjat, 2012-ben pedig Prima Primissima-díjat kapott.

A '70-es évektől kezdve jelentek meg nyelvápolással kapcsolatos kötetei, mintegy húsz kötetet jegyez, néhányat társszerzőként. Dolgozott a Magyar Nyelvőr, az Édes Anyanyelvünk, az Élet és Tudomány folyóiratoknál, de a Szabad Földnek is írt. Országosan ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve annak ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Az első műsora 1960-ban indult, Családi félkör címmel, majd sorban következtek A nyelv világa, a Szójáték klub, a Szabálytalan nyelvtanóra, az Álljunk meg egy szóra! Vágó Istvánnal, a Gyöngyök, végül 2004-ig az Anyanyelvi szószóló. Ugyan 1998-ban nyugdíjba vonult, de még 2022-ben is jelentek meg cikkei folyóiratokban.