Az 1984 már sokféle vonatkozásban bekerült a politikai közbeszéd látóterébe és a jövővel kapcsolatos elképzelések közé. A 21. századnak, főleg fasiszta vagy posztfasiszta ideológiák elterjedése mellett egyfajta közös referenciapontja lett, nagy hangsúllyal a kötetben „megjósolt” technológiai irányásításra és politikai berendezkedésre. Most éppen az AI térhódítása miatt vonnak párhuzamot sokan a regénnyel.
George Orwell már közel 80 éve,1949-ben előre látta az AI slop, vagyis az értéktelen, gépi tartalom jelenségét – legalábbis az OpenCulture cikke szerint.
A regényben az Igazság-minisztérium szórakoztatóipari termékeket állít elő. A könyv szerint egy egész sor különleges osztály foglalkozott a proletariátus szórakoztatásával: „Ezek állították elő azokat az értéktelen újságokat, amelyekben sporton, bűnügyeken és horoszkópokon kívül szinte semmi sem volt,
az olcsó, hatásvadász regényeket, a nemiségtől csöpögő filmeket és az érzelmes dalokat, amelyeket teljesen gépesített eljárással készítettek, egy »verscsinálónak« nevezett különleges kaleidoszkópféle masina segítségével.”
Ez a tartalom a legalsó osztálynak szól, akiknek az állam szerint elég, ha szabadon hódolhatnak a rossz szokásaiknak.
Orwell feltehetően a 1940-es évek Angliájának figyelemelterelő, eldobható szórakozási formáiból indult ki. Korabeli olvasói talán egyáltalán nem is hitték el, hogy ilyesmi megtörténhet.
A verscsináló gép által kiokádott tartalom és az AI-szemét között nem nehéz párhuzamot találni, hiszen ezt is minimális emberi beavatkozással hozzák létre.
Ennél is ijesztőbb, hogy az ilyen tartalom nem érhetne el ilyen megtekintéseket, ha nem lenne valóban népszerű. A cikk azzal zárul, hogy miközben a kollektív emberi intelligencia most szembesül talán legnagyobb kihívójával, az egyéni emberi ítélőképesség értéke sosem volt nagyobb.
Geopolitikai előrejelzések az 1984-ben?
Az 1984 világával való összehasonlítás más szempontból is visszatérő elem a publicisztikákban. A hangsúly az AI által termelt tartalamak mellett a világ hármas felosztásán van. Alfred McCoy amerikai történész írt Is 2025 the New 1984? (2025 az új 1984?) címmel erről, de az itthon is jól ismert újságíró és történész, Anne Applebaum is írt az The Atlantic hasábjaira idén januárban egy hasonló cikket. De már XIV. Leó pápa is emlegette az „orwelli stílusú nyelvet” január 9-ei beszédében.
Az 1984 Óceánia fiktív államalakulatában játszódik, amely másik két hasonló szupernációval – Eurázsiával és Kelet-Ázsiával – van folyamatos háborúban. D.J. Taylor, Orwell monográfusa szerint a szerző az 1943-as teheráni konferenciát használta ehhez alapul, ahol Rooseevelt, Sztálin és Churchill beszélgettek arról, hogy a háború után három részre osztják a világot.
A regényrészlet Szíjgyártó László fordította.
