Gabriel García Márqueztől a legfőbb munkaeszközét vette el a demencia

Gabriel García Márqueztől a legfőbb munkaeszközét vette el a demencia

Idén nyáron jelent meg Rodrigo García új memoárja, a Farewell to Gabo and Mercedes (~Búcsú Gabótól és Mercedestől), amelyben Gabriel García Márquez fia édesapja egyre súlyosbodó betegségéről, majd haláláról írt. A The Paris Review egy rövid részletet közölt a kötetből, amelyben Rodrigo García azokat a napokat idézte fel, amikor az írón egyre inkább elhatalmasodott a demencia.

ro | 2021. augusztus 04. |

Gabriel García Márquez 2014 áprilisában hunyt el, és 2012 óta lehetett tudni róla, hogy demenciában szenvedett. Rodrigo García a kötetben felidézi, hogy még apja életében valaki megkérdezte tőle, hogyan birkózik meg az író az emlékek elveszítésével. Mire azt válaszolta, hogy édesapja szigorúan a jelenben él, nem nyomja a múlt terhe, és mentes a jövőbeli várakozásoktól. Azt utóbb ő maga is elismerte, hogy akkor egy erősen leegyszerűsített magyarázattal szolgált. Amikor édesapja az utolsó éveiben ismerősökkel találkozott, mindig érdeklődő volt, de mindig biztonságosnak tűnő, általános kérdéseket tett fel (Mi újság? Hol élsz most? Hogy van a család?). Időről időre rizikósabb terepre is tévedt, kísérletet tett egy ambíciózusabb társalgásra is, de a beszélgetés közepén elveszítette a fonalat. Rodrigo García szerint ilyenkor az apja arcán zavart kifejezés jelent meg, pillanatnyi feszengés, ami merőben különbözött attól, mint mikor a társalgás olyan természetes volt számára, mint a levegővétel: "Jó conversadornak (azaz társalgónak, beszélgetőpartnernek) lenni majdnem olyan sokat ért a legrégebbi baráti körében, mint jó írónak lenni".

-

Az író ezzel együtt a jövőt sem feledte teljesen, alkonyatkor gyakran kérdezgette a fiát, hová megy aznap este. Felismerte a feleségét is, akivel évtizedes házasság kötötte össze. Igaz, volt bár kemény hónap, amikor bár emlékezett a feleségére, az előtte álló asszonyt mégis szélhámosnak gondolta. Rodrigo García szerint ugyanakkor meglepő módon ez az időszak is elmúlt, és a felesége ismét elfoglalhatta az őt megillető helyet az író emlékei között. A környezetében lévő emberek - a családtagokat is beleértve - ismerősek voltak számára, a nevüket ugyanakkor már nem tudta felidézni. Volt olyan eset, amikor az író a házvezetőtől kérdezte meg, hogy kik a szomszéd szobában tartózkodó férfiak, mire azt a választ kapta:

"A fiai".

A memoárból kiderül, hogy a teljes emlékezetvesztés előtt volt egy olyan periódus az író életében, amikor nagyon is tisztában volt azzal, hogy mi történik vele, igyekezett is segítséget kérni, és kétségbeeséssel töltötte el, hogy a memóriája semmivé foszlik. Azt mondogatta, hogy az emlékezetével dolgozik, az az eszköze és a nyersanyaga, és képtelen anélkül dolgozni: "Segítsetek". Ezt újra és újra elismételte, ami a családtagoknak is borzasztóan kimerítő volt. Majd ez az időszak is elmúlt, és valamiféle nyugalom szállta meg. Néha azt mondogatta: "Elveszítem az emlékeimet, de szerencsére elfelejtem, hogy elveszítem őket". Vagy: "Mindenki úgy bánik velem, mint egy gyerekkel. Még szerencse, hogy kedvemre van".

Volt arra is példa, hogy a titkárnőjének az otthonában azt mondta, hogy haza akar menni, az nem az ő háza, és haza akar menni az apjához. Hozzátette azt is, hogy van egy ágya az apjáé mellett. A család arra gyanakodott, hogy ilyenkor nem az apjáról, hanem a nagyapjáról, az ezredesről beszélt, aki Aureliano Buendía ezredes alakját ihlette, és akivel nyolcéves koráig együtt élt. Az ezredes gyakorolta a legnagyobb hatást az életére, és kisfiúként Gabriel García Márquez egy kicsi matracon aludt a nagyapja ágya mellett - de 1935 óta nem látták egymást. Amikor felidézték ezt az esetet, az író titkárnője azt mondta, hogy épp az volt a nagyszerű Márquezben, hogy "még a csúnya dolgokról is gyönyörűen tudott beszélni".

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Meghalt Gabriel García Márquez özvegye

87 éves korában meghalt Mercedes Barcha, Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író özvegye, akiről a művész azt írta, ő tette lehetővé fő műve, a Száz év magány megírását.

...
Kritika

Márquez újságíróként sem választott csoda és valóság között

Márqueznek az újságírás volt az első szerelme, tárcáiban, cikkeiben formálta egyedülálló elbeszélői stílusát. Az évszázad botránya nemcsak adalék a Nobel-díjas szerző életművéhez, de önmagában is rendkívül változatos, humoros és elgondolkodtató olvasmány, nálunk pedig A hét könyve.

...
Összekötve

Márquez: “A könyveim újságíró munkái, még ha ez alig látszik is” - Összekötve Scholz Lászlóval

Márquez ars poeticájáról, riporteri tevékenységéről, magyarországi élményeiről és a mágikus realizmusról is beszélgettünk Scholz Lászlóval, a kötet fordítójával az Összekötve vasárnapi műsorában.

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

...
Gyerekirodalom

Az Altamira-barlangrajzoktól Banksyig - A művészettörténet legizgalmasabb műtermeibe kalauzol egy új könyv

Révész Emese és Grela Alexandra a Hol készül a művészet? című kötettel képzeletbeli utazásra hívja az olvasókat, melynek során a gyerekek betekinthetnek a leghíresebb alkotók műtermeibe.

...
Gyerekirodalom

Margit Auer: A gyerekek szeretik a valóság és mágia közötti finom határvonalat

A Mágikus állatok iskolája című sorozatból eddig 12 kötet jelent meg magyarul, a szerző, Margit Auer pedig novemberben Budapestre látogat. Interjúnkban gyerekkori olvasásélményeiről és gyerekeknek szóló írástippekről kérdeztük, közben pedig kiderül az is, ő maga milyen mágikus állat bőrébe bújna a legszívesebben.

...
Nagy

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

Zarifa Ghafari, Afganisztán egykori egyetlen női polgármestere Budapestre látogatott, hogy bemutassa bátor és szókimondó memoárját. Könyve a háborús Afganisztán és leginkább az afgán nők mindennapjaiba enged betekintést.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik

...
vl

Balla Gergely: Ezen a nyelven tudok a legmélyebben kapcsolódni önmagamhoz/ a.dal.szöveg

...
Karádi Gergő

“Minek kéne bármin is izgulni?” - Mmamt: Okos, hülye