Gabriel García Márqueztől a legfőbb munkaeszközét vette el a demencia

Gabriel García Márqueztől a legfőbb munkaeszközét vette el a demencia

Idén nyáron jelent meg Rodrigo García új memoárja, a Farewell to Gabo and Mercedes (~Búcsú Gabótól és Mercedestől), amelyben Gabriel García Márquez fia édesapja egyre súlyosbodó betegségéről, majd haláláról írt. A The Paris Review egy rövid részletet közölt a kötetből, amelyben Rodrigo García azokat a napokat idézte fel, amikor az írón egyre inkább elhatalmasodott a demencia.

ro | 2021. augusztus 04. |

Gabriel García Márquez 2014 áprilisában hunyt el, és 2012 óta lehetett tudni róla, hogy demenciában szenvedett. Rodrigo García a kötetben felidézi, hogy még apja életében valaki megkérdezte tőle, hogyan birkózik meg az író az emlékek elveszítésével. Mire azt válaszolta, hogy édesapja szigorúan a jelenben él, nem nyomja a múlt terhe, és mentes a jövőbeli várakozásoktól. Azt utóbb ő maga is elismerte, hogy akkor egy erősen leegyszerűsített magyarázattal szolgált. Amikor édesapja az utolsó éveiben ismerősökkel találkozott, mindig érdeklődő volt, de mindig biztonságosnak tűnő, általános kérdéseket tett fel (Mi újság? Hol élsz most? Hogy van a család?). Időről időre rizikósabb terepre is tévedt, kísérletet tett egy ambíciózusabb társalgásra is, de a beszélgetés közepén elveszítette a fonalat. Rodrigo García szerint ilyenkor az apja arcán zavart kifejezés jelent meg, pillanatnyi feszengés, ami merőben különbözött attól, mint mikor a társalgás olyan természetes volt számára, mint a levegővétel: "Jó conversadornak (azaz társalgónak, beszélgetőpartnernek) lenni majdnem olyan sokat ért a legrégebbi baráti körében, mint jó írónak lenni".

-

Az író ezzel együtt a jövőt sem feledte teljesen, alkonyatkor gyakran kérdezgette a fiát, hová megy aznap este. Felismerte a feleségét is, akivel évtizedes házasság kötötte össze. Igaz, volt bár kemény hónap, amikor bár emlékezett a feleségére, az előtte álló asszonyt mégis szélhámosnak gondolta. Rodrigo García szerint ugyanakkor meglepő módon ez az időszak is elmúlt, és a felesége ismét elfoglalhatta az őt megillető helyet az író emlékei között. A környezetében lévő emberek - a családtagokat is beleértve - ismerősek voltak számára, a nevüket ugyanakkor már nem tudta felidézni. Volt olyan eset, amikor az író a házvezetőtől kérdezte meg, hogy kik a szomszéd szobában tartózkodó férfiak, mire azt a választ kapta:

"A fiai".

A memoárból kiderül, hogy a teljes emlékezetvesztés előtt volt egy olyan periódus az író életében, amikor nagyon is tisztában volt azzal, hogy mi történik vele, igyekezett is segítséget kérni, és kétségbeeséssel töltötte el, hogy a memóriája semmivé foszlik. Azt mondogatta, hogy az emlékezetével dolgozik, az az eszköze és a nyersanyaga, és képtelen anélkül dolgozni: "Segítsetek". Ezt újra és újra elismételte, ami a családtagoknak is borzasztóan kimerítő volt. Majd ez az időszak is elmúlt, és valamiféle nyugalom szállta meg. Néha azt mondogatta: "Elveszítem az emlékeimet, de szerencsére elfelejtem, hogy elveszítem őket". Vagy: "Mindenki úgy bánik velem, mint egy gyerekkel. Még szerencse, hogy kedvemre van".

Volt arra is példa, hogy a titkárnőjének az otthonában azt mondta, hogy haza akar menni, az nem az ő háza, és haza akar menni az apjához. Hozzátette azt is, hogy van egy ágya az apjáé mellett. A család arra gyanakodott, hogy ilyenkor nem az apjáról, hanem a nagyapjáról, az ezredesről beszélt, aki Aureliano Buendía ezredes alakját ihlette, és akivel nyolcéves koráig együtt élt. Az ezredes gyakorolta a legnagyobb hatást az életére, és kisfiúként Gabriel García Márquez egy kicsi matracon aludt a nagyapja ágya mellett - de 1935 óta nem látták egymást. Amikor felidézték ezt az esetet, az író titkárnője azt mondta, hogy épp az volt a nagyszerű Márquezben, hogy "még a csúnya dolgokról is gyönyörűen tudott beszélni".

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Meghalt Gabriel García Márquez özvegye

87 éves korában meghalt Mercedes Barcha, Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író özvegye, akiről a művész azt írta, ő tette lehetővé fő műve, a Száz év magány megírását.

...
Kritika

Márquez újságíróként sem választott csoda és valóság között

Márqueznek az újságírás volt az első szerelme, tárcáiban, cikkeiben formálta egyedülálló elbeszélői stílusát. Az évszázad botránya nemcsak adalék a Nobel-díjas szerző életművéhez, de önmagában is rendkívül változatos, humoros és elgondolkodtató olvasmány, nálunk pedig A hét könyve.

...
Összekötve

Márquez: “A könyveim újságíró munkái, még ha ez alig látszik is” - Összekötve Scholz Lászlóval

Márquez ars poeticájáról, riporteri tevékenységéről, magyarországi élményeiről és a mágikus realizmusról is beszélgettünk Scholz Lászlóval, a kötet fordítójával az Összekötve vasárnapi műsorában.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Lídiák és megtöltésre váró üres kötetek – A Véletlenül írtam egy könyvet forgatásán jártunk

Magyarok készítenek filmet a holland sikerkönyvből, amely egyszerre szól az írás csodájáról és a gyász intenzív feldolgozásáról. A Véletlenül írtam egy könyvet budapesti forgatásán jártunk, ahol kiderült, mire vágyott egész életében Zsurzs Kati, és mit tanult az írásról a rendező Lakos Nóra.

...
Szórakozás

A kamaszkor-bestseller, ami inspirálta a Barbie-mozit, és a Kenergia legfontosabb kötete

Egy lovakról szóló album, egy eladási listákat vezető nonfiction és egy cameokötet. Utánajártunk a Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével készült Greta Gerwig-opusz könyves vonatkozásainak.

...
Nagy

Oppenheimernek két szerelme volt, az atombombával megváltoztatta a történelem menetét

Christopher Nolan egy közel három évtizeden át íródó, hétszáz oldalnál is hosszabb életrajzi kötet felhasználásával készítette el Oppenheimer című háromórás, friss moziját. A film világpremierjének napján bemutatjuk a forgatókönyvhez felhasznált biográfiát.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mesés böngészők, varázslatos népmesék, kalandos történetek - Tíz gyerekkönyv a Könyvfesztivál kínálatából

Csütörtökön kezdetét vette a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, amire rengeteg újdonsággal készültek a kiadók. A friss gyerekkönyvek közül válogattunk.

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

Egy hajó megmentése, valójában egy igazi nyomozás áll Mikó Csaba balatoni kalandregényének középpontjában. A Lukrécia megmentése új könyv, szerzője ugyanakkor már jó húsz éve papírra vetette. De milyen kötődése van az írónak a Balatonhoz, és hogyan tér vissza Gergő és Zsófi a folytatásban? Mikó Csabát kérdeztük.

...
Gyerekirodalom

„Nem is kifli. Nem is kukac. Nem is bab, de nem is kavics” - Idén tízévesek a kuflik

A kuflik jöttek, láttak - és immáron tíz éve, hogy velünk vannak. A kis kukacszerű lények népszerűsége töretlen, amit jól mutat, hogy a szülinapra megjelent a 20. könyv, és még egy új tematikus játszótér is nyílt Budapesten.

...
Nagy

Bognár Péter: Nyílt sisakkal

Bognár Péter Minél kevesebb karácsonyt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen, ez a záró rész.

Szerzőink

...
Sándor Anna

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

...
Litkai Gergely

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?

...
Valuska László

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés