Elhunyt Ladányi János szociológus, városkutató

A gyászhírt Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke közölte Facebook-oldalán, aki „az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb magyar társadalomtudósának” nevezte Ladányi Jánost.

vn | 2023. december 11. |

A nemzetközileg elismert kutató és egyetemi tanár – fogalmaz Horváth Aladár ‒ „széles palettán alkotott maradandót: doktoriját a szociális juttatások jövedelmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatásáról írta. Csanádi Gáborral 1987-ben közösen írt disszertációja Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változásairól készített kutatásuk összefoglalója. 2008-ban az MTA doktora címet a szociális és etnikai alapú lakóhelyi szegregáció formáinak változásaival foglalkozó munkájával nyerte el. A roma szakpolitika mint tudomány területén is meghatározó jelentőségű tanulmányokat és könyveket tett le az asztalra.”

Tudományos tevékenysége mellett Ladányi János feladatot vállalt a Wallenberg Egyesületben is, illetve másfél évtizeden át kurátora és szakmai tanácsadója volt a Roma Polgárjogi Alapítványnak.

Számos kötete jelent meg. Egyenlőségek, redisztribúció, szociálpolitika című, 2010-ben napvilágot látott, válogatott írásait tartalmazó könyvében az újraelosztás rendszerének zavarairól, az iskola és az értelmiség helyzetéről, a társadalmi egyenlőtlenségek térbeli leképeződéséről, a posztkommunista átmenet szociális hatásairól, a romák helyzetéről, az új szociáldemokrácia lehetőségeiről és korlátairól,

valamint a válság és a szociálpolitika viszonyáról olvashatunk.

Önpusztító nemzeti habitus című kötetében a hazai öngyilkosságok okaival és eredőivel foglalkozott, Lakóhelyi szegregáció Budapesten című művében pedig a nagyvárosok, mindenekelőtt Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének elemzésével kapcsolatban végzett, alapvetően módszertani jellegű kutatásainak eredményeit összegzi.

A koronavírus idején megtapasztalt bezártság vette rá, hogy a tudományos művek mellett személyes visszaemlékezéseket is írjon. Hanyatló sorsok – szubjektív tudományos önéletrajz című könyvében elsősorban a témaválasztásaihoz és a tanulságok levonásához vezető szubjektív utat, családi meghatározottságokat, élményeket és benyomásokat vette számba, Rossz időben, rossz helyen című, 2022-es kötete pedig – ahogy az alcíme is jelzi –

családjának és családtalanságának történetét meséli el.

Ladányi János 74 éves volt.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Háy János: Röviden a Mamikám szociológiai és lélektani hátteréről

Az elmúlt hónapban heves vita alakult ki a Mamikám körül, most Háy János elemzőbb véleménycikkét olvashatjátok.

...
Nagy

„Egyenesen ugrottunk a mélyvízbe” – Roma fiatalok fordították magyarra Amanda Gorman verseskötetét

Magyarországon a Van Helyed Alapítvány irodalmi műhelyének roma fiataljai fordították le Amanda Gorman verseit, a kötet Ne kérdezd, kik vagyunk címmel az Open Books gondozásában jelent meg. Mentoruk, Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője mesélt a közös munka kezdetéről, szépségeiről és nehézségeiről, a fordítók pedig elmondták, hogy nekik mit adtak Gorman versei, és személy szerint miért tartják különösen fontosnak a kötet magyarországi megjelenését.

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

A Vezetőszáron Neményi Mária és Zsigó Jenő 2022. február 14. és május 17. között rögzített tizenhat hosszú beszélgetése alapján készült.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Természetesen olvasok
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Zöld

A Meta dezinformáció elleni csapatot állít fel az EU-s választás idejére

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Zöld

Az isteneknek szánt fohászt őriz a legrégibb vaszkón nyelvű felirat

...
Zöld

Tányérunkon a változás - a konyhádban is törődhetsz a bolygóval

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Zöld

Darwin hatalmas könyvtára már online is elérhető

...
Zöld

Bosszantani az idősebbeket? Az az emberszabású kölyköknek is nagyon megy

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.