Fotó: Wikipedia
94 éves korában elhunyt Doris Lessing brit írónő, aki 2007-ben vehette át az irodalmi Nobel-díjat.
Lessing 1919-ben született Doris May Taylor néven az iráni Kermánsáhban, brit gyarmaton, ahol édesapja szolgálatot teljesített, írtuk korábbi portrénkban. A család 1925-ben Dél-Rhodésiába (a mai Zimbabwébe) költözött, Doris itt töltötte ifjúságát. Tizenöt évesen otthagyta az iskolát, a továbbiakban saját magát képezte. Az Afrikában töltött évek során látta a helyiek jogfosztottságát és nyomorúságos helyzetét, de családja boldogtalansága is közrejátszott abban, hogy elutasítsa a hagyományos női szerepeket. 1949 óta élt Londonban, regényeit, rövid történeteit realisztikus stílusban írta, éles társadalombírálattal, illetve a kolonialista, rasszista megnyilvánulások elítélésével összekötve.
Korábbi cikkünkben Friedrich Judit kiemelte, hogy "Doris Lessing morális felelősséget vállaló író, aki társadalmi érzékenységet tükröző műveiben a rasszizmus, a nők és a munkásosztály problémáit járta körül."
Első könyve 1950-ben jelent meg, A fű dalol címmel (kritikánk a könyvről), ám máig egyik legfontosabb regénye, az Arany jegyzetfüzet (Golden Notebook). A regény több nő sorsán keresztül mutatja be az '50-es '60-as évek nő-férfi viszonyait, politikai és társadalmi problémáit. A könyvet megjelenése után rögtön kikiáltották a feminizmus nagyregényének, ám mára ez a kép megváltozott: a regény nőalakjai konfliktusaikban inkább a megalkuvást és az alárendeltséget választják. Ennek ellenére mindenképp elengedhetetlen, hogy lefordítsák magyar nyelvre.
Az irodalmi Nobel-díjat 2007-ben ítélte oda Doris Lessingnek a svéd akadémia. Doris Lessinget úgy méltatta az akadémia indoklása mint "azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt". Az indoklás szerit "az emberiséget a primitívebb életformához visszakényszerítő globális katasztrófa látomása különösen foglalkoztatja Doris Lessinget, s ez újra és újra felbukkan az utóbbi években írt könyveiben".
Életének magyar vonatkozásai is voltak: fiatalon elkötelezte magát a brit kommunista pártnak és őszinte, baráti érzelmeket táplált a szovjet nép iránt, a magyar szabadságharc 1956-os szovjet eltiprása viszont - számos nyugati kommunista értelmiségihez hasonlóan - őbenne is súlyos politikai-érzelmi törést okozott. 1956. november 7-én Borisz Polevojnak, a Szovjet Írószövetség külügyi titkárának címzett nyílt levelet tett közzé a magyar forradalom ügyéről, aminek természetesen Moszkvában nem volt foganatja. Doris Lessing a szovjet beavatkozás hatására kilépett a kommunista pártból.
(Könyvesblog, MTI)